1
00:00:04,300 --> 00:00:07,650
Több, mint 400 évig a 
probléma megoldatlan maradt.

2
00:00:07,650 --> 00:00:11,760
Hogyan tudna Alíz olyan kódot kidolgozni,
ami elrejti az ujjlenyomatát,

3
00:00:11,760 --> 00:00:14,580
és megszünteti az információ
kiszivárgását?

4
00:00:14,580 --> 00:00:17,957
A megoldás a véletlenszerűségben rejlik.

5
00:00:17,957 --> 00:00:20,980
Tegyük fel, hogy Alíz 
egy 26 oldalú kockával

6
00:00:20,980 --> 00:00:23,360
generál egy hosszú eltolási listát,

7
00:00:23,360 --> 00:00:26,810
és ezt a listát megosztja Bobbal.

8
00:00:26,810 --> 00:00:28,860
Most az üzenete titkosításához

9
00:00:28,860 --> 00:00:31,970
Alíz a véletleszerű
eltolási listát használja.

10
00:00:31,970 --> 00:00:34,010
Fontos, hogy az eltolási lista

11
00:00:34,010 --> 00:00:38,470
ugyanolyan hosszú legyen, mint az üzenet,
hogy így elkerüljük az ismétlést.

12
00:00:38,470 --> 00:00:41,250
Ezután az üzenetet 
elküldi Bobnak,

13
00:00:41,250 --> 00:00:45,535
aki azt visszafejti ugyanazzal
a véletlen eltolási listával.

14
00:00:46,870 --> 00:00:49,460
Most Éva gondban lesz,

15
00:00:49,460 --> 00:00:53,210
mert a titkosított üzenetnek
két erőssége lesz.

16
00:00:53,210 --> 00:00:57,910
Az egyik az, hogy az eltolások 
nem rendeződnek ismétlődő mintázatba.

17
00:00:59,190 --> 00:01:01,910
A másik, hogy a titkosított üzenetnek

18
00:01:01,910 --> 00:01:04,230
egyforma lesz a gyakorisági eloszlása.

19
00:01:04,230 --> 00:01:07,050
Mivel nincs gyakorisági különbség,

20
00:01:07,050 --> 00:01:09,736
ezért nincs információ szivárgás,

21
00:01:09,736 --> 00:01:12,815
így Éva nem képes az üzenetet feltörni.

22
00:01:14,090 --> 00:01:18,080
Ez a lehető legerősebb rejtjelezés,

23
00:01:18,080 --> 00:01:21,520
ami először a 19. század elején
jelent meg.

24
00:01:21,520 --> 00:01:25,720
Ez ma a one-time pad néven ismert.

25
00:01:25,720 --> 00:01:28,830
A módszer erősségének 
illusztrálásához

26
00:01:28,830 --> 00:01:32,106
a robbanásszerű kombinatorikai 
növekedést

27
00:01:32,106 --> 00:01:34,430
kell megértenünk.

28
00:01:34,430 --> 00:01:37,390
Például a Cézár-rejtjel 
minden betűt

29
00:01:37,390 --> 00:01:42,970
ugyanannyival tolt el,
ami egy 1 és 26 közötti számot jelent.

30
00:01:42,970 --> 00:01:44,970
Ha Alíz titkosítani szeretné a nevét,

31
00:01:44,970 --> 00:01:48,770
az a 26 lehetséges titkosítás
egyike lenne.

32
00:01:48,770 --> 00:01:52,290
Ez kis számú variáció,
könnyű mindegyiket ellenőrizni.

33
00:01:52,290 --> 00:01:54,922
Ez a nyers erőt
alkalmazó keresés.

34
00:01:54,922 --> 00:01:57,640
Összehasonlítva a 
one-time pad-del,

35
00:01:57,640 --> 00:02:01,690
ott minden betű 1 és 26 között 
más-más eltolással szerepel.

36
00:02:01,690 --> 00:02:04,000
Képzeld el a lehetséges 
titkosítások számát.

37
00:02:04,000 --> 00:02:08,050
Ez 26 · 26 · 26 · 26 · 26 lesz,

38
00:02:08,050 --> 00:02:10,360
ami majdnem 12 millió.

39
00:02:10,360 --> 00:02:13,030
Ezt nehéz elképzelni,

40
00:02:13,030 --> 00:02:15,850
de tegyük fel, 
hogy leírja a nevét egy papírlapra,

41
00:02:15,850 --> 00:02:20,900
és egymásra helyezi 
az összes lehetséges titkosítást.

42
00:02:20,900 --> 00:02:24,520
Mit gondolsz,
milyen magas lesz ez?

43
00:02:24,520 --> 00:02:28,750
A közel 12 millió lehetséges
5 betűs kombinációval

44
00:02:28,750 --> 00:02:32,110
ez a papíroszlop
hatalmas lesz,

45
00:02:32,110 --> 00:02:35,130
több, mint egy kilométer magas.

46
00:02:35,130 --> 00:02:38,240
Amikor Alíz a one-time pad
segítségével titkosítja a nevét,

47
00:02:38,240 --> 00:02:42,240
az ugyanaz, mintha ebből a stószból 
véletlenszerűen választana egy lapot.

48
00:02:42,240 --> 00:02:44,720
A kódtörő Éva szemszögéből

49
00:02:44,720 --> 00:02:46,910
minden ötbetűs titkosított szó

50
00:02:46,910 --> 00:02:51,600
azonos valószínűséggel
bármelyik lehet a stószban.

51
00:02:51,600 --> 00:02:55,240
Ilyen a tökéletes biztonság.