0:00:04.690,0:00:07.680
Több, mint 400 évig a [br]probléma megoldatlan maradt.

0:00:07.680,0:00:11.660
Hogyan tudna Alíz olyan kódot kidolgozni,[br]ami elrejti az ujjlenyomatát,

0:00:11.660,0:00:14.570
és megszünteti az információ[br]kiszivárgását?

0:00:14.570,0:00:18.137
A megoldás a véletlenszerűségben rejlik.

0:00:18.137,0:00:20.900
Tegyük fel, hogy Alíz [br]egy 26 oldalú kockával

0:00:20.900,0:00:23.360
generál egy hosszú eltolási listát,

0:00:23.360,0:00:26.611
és ezt a listát megosztja Bobbal.

0:00:26.611,0:00:28.420
Most az üzenete titkosításához

0:00:28.420,0:00:31.980
Alíz a véletleszerű[br]eltolási listát használja.

0:00:31.980,0:00:34.010
Fontos, hogy az eltolási lista

0:00:34.010,0:00:38.420
ugyanolyan hosszú legyen, mint az üzenet,[br]hogy így elkerüljük az ismétlést.

0:00:38.420,0:00:40.170
Ezután az üzenetet [br]elküldi Bobnak,

0:00:40.170,0:00:45.535
aki azt visszafejti ugyanazzal[br]a véletlen eltolási listával.

0:00:46.840,0:00:48.470
Most Éva gondban lesz,

0:00:48.470,0:00:53.180
mert a titkosított üzenetnek[br]két erőssége lesz.

0:00:53.180,0:00:57.910
Az egyik az, hogy az eltolások [br]nem rendeződnek ismétlődő mintázatba.

0:00:59.340,0:01:01.650
A másik, hogy a titkosított üzenetnek

0:01:01.650,0:01:04.160
egyforma lesz a gyakorisági eloszlása.

0:01:04.160,0:01:06.360
Mivel nincs gyakorisági különbség,

0:01:06.360,0:01:07.946
ezért nincs információ szivárgás,

0:01:07.946,0:01:12.815
így Éva nem képes az üzenetet feltörni.

0:01:14.040,0:01:17.970
Ez a lehető legerősebb rejtjelezés,

0:01:17.970,0:01:21.460
ami először a 19. század elején[br]jelent meg.

0:01:21.460,0:01:25.810
Ez ma a véltetlen átkulcsolás néven ismert.

0:01:25.810,0:01:28.980
A módszer erősségének [br]illusztrálásához

0:01:28.980,0:01:32.106
a robbanásszerű kombinatorikai [br]növekedést

0:01:32.106,0:01:34.520
kell megértenünk.

0:01:34.520,0:01:37.390
Például a Ceasar-rejtjel [br]minden betűt

0:01:37.390,0:01:42.940
ugyanannyival tolt el,[br]ami egy 1 és 26 közötti számot jelent.

0:01:42.940,0:01:44.970
Ha Alíz titkosítani szeretné a nevét,

0:01:44.970,0:01:48.770
az a 26 lehetséges titkosítás[br]egyike lenne.

0:01:48.770,0:01:52.260
Ez kis számú variáció,[br]könnyű mindegyiket ellenőrizni,

0:01:52.260,0:01:54.756
amit nyers erőt[br]alkalmazó keresésként ismerünk.

0:01:54.756,0:01:57.210
Összehasonlítva a véletlen átkulcsolással,

0:01:57.210,0:02:01.540
ott minden betű 1 és 26 között [br]más-más eltolással szerepel.

0:02:01.540,0:02:03.990
Képzeld el a lehetséges [br]titkosítások számát.

0:02:03.990,0:02:07.860
Ez 26 · 26 · 26 · 26 · 26 lesz,

0:02:07.860,0:02:10.310
ami majdnem 12 millió.

0:02:10.310,0:02:13.000
Ezt nehéz elképzelni,

0:02:13.000,0:02:15.800
de tegyük fel, hogy leírja[br]a nevét egy papírlapra,

0:02:15.800,0:02:20.930
és egymásra helyezi [br]az összes lehetséges titkosítást.

0:02:20.930,0:02:24.440
Mit gondolsz,[br]milyen magas lesz ez?

0:02:24.440,0:02:28.740
A közel 12 millió lehetséges[br]ötbetűs kombinációval

0:02:28.740,0:02:32.100
ez a papíroszlop[br]hatalmas lesz,

0:02:32.100,0:02:35.120
több, mint egy kilométer magas.

0:02:35.120,0:02:38.240
Amikor Alíz véletlen átkulcsolással[br]titkosítja a nevét,

0:02:38.240,0:02:42.240
az ugyanaz, mintha ebből a stószból [br]véletlenszerűen választana egy lapot.

0:02:42.240,0:02:44.720
A kódtörő Éva szemszögéből

0:02:44.720,0:02:47.580
minden ötbetűs titkosított szó

0:02:47.580,0:02:51.560
azonos valószínűséggel[br]bármelyik lehet a stószban.

0:02:51.560,0:02:55.240
Ilyen a tökéletes biztonság.