1
00:00:04,690 --> 00:00:07,680
Több, mint 400 évig a 
probléma megoldatlan maradt.

2
00:00:07,680 --> 00:00:11,660
Hogyan tudna Alíz olyan kódot kidolgozni,
ami elrejti az ujjlenyomatát,

3
00:00:11,660 --> 00:00:14,570
és megszünteti az információ
kiszivárgását?

4
00:00:14,570 --> 00:00:18,137
A megoldás a véletlenszerűségben rejlik.

5
00:00:18,137 --> 00:00:20,900
Tegyük fel, hogy Alíz 
egy 26 oldalú kockával

6
00:00:20,900 --> 00:00:23,360
generál egy hosszú eltolási listát,

7
00:00:23,360 --> 00:00:26,611
és ezt a listát megosztja Bobbal.

8
00:00:26,611 --> 00:00:28,420
Most az üzenete titkosításához

9
00:00:28,420 --> 00:00:31,980
Alíz a véletleszerű
eltolási listát használja.

10
00:00:31,980 --> 00:00:34,010
Fontos, hogy az eltolási lista

11
00:00:34,010 --> 00:00:38,420
ugyanolyan hosszú legyen, mint az üzenet,
hogy így elkerüljük az ismétlést.

12
00:00:38,420 --> 00:00:40,170
Ezután az üzenetet 
elküldi Bobnak,

13
00:00:40,170 --> 00:00:45,535
aki azt visszafejti ugyanazzal
a véletlen eltolási listával.

14
00:00:46,840 --> 00:00:48,470
Most Éva gondban lesz,

15
00:00:48,470 --> 00:00:53,180
mert a titkosított üzenetnek
két erőssége lesz.

16
00:00:53,180 --> 00:00:57,910
Az egyik az, hogy az eltolások 
nem rendeződnek ismétlődő mintázatba.

17
00:00:59,340 --> 00:01:01,650
A másik, hogy a titkosított üzenetnek

18
00:01:01,650 --> 00:01:04,160
egyforma lesz a gyakorisági eloszlása.

19
00:01:04,160 --> 00:01:06,360
Mivel nincs gyakorisági különbség,

20
00:01:06,360 --> 00:01:07,946
ezért nincs információ szivárgás,

21
00:01:07,946 --> 00:01:12,815
így Éva nem képes az üzenetet feltörni.

22
00:01:14,040 --> 00:01:17,970
Ez a lehető legerősebb rejtjelezés,

23
00:01:17,970 --> 00:01:21,460
ami először a 19. század elején
jelent meg.

24
00:01:21,460 --> 00:01:25,810
Ez ma a véltetlen átkulcsolás néven ismert.

25
00:01:25,810 --> 00:01:28,980
A módszer erősségének 
illusztrálásához

26
00:01:28,980 --> 00:01:32,106
a robbanásszerű kombinatorikai 
növekedést

27
00:01:32,106 --> 00:01:34,520
kell megértenünk.

28
00:01:34,520 --> 00:01:37,390
Például a Ceasar-rejtjel 
minden betűt

29
00:01:37,390 --> 00:01:42,940
ugyanannyival tolt el,
ami egy 1 és 26 közötti számot jelent.

30
00:01:42,940 --> 00:01:44,970
Ha Alíz titkosítani szeretné a nevét,

31
00:01:44,970 --> 00:01:48,770
az a 26 lehetséges titkosítás
egyike lenne.

32
00:01:48,770 --> 00:01:52,260
Ez kis számú variáció,
könnyű mindegyiket ellenőrizni,

33
00:01:52,260 --> 00:01:54,756
amit nyers erőt
alkalmazó keresésként ismerünk.

34
00:01:54,756 --> 00:01:57,210
Összehasonlítva a véletlen átkulcsolással,

35
00:01:57,210 --> 00:02:01,540
ott minden betű 1 és 26 között 
más-más eltolással szerepel.

36
00:02:01,540 --> 00:02:03,990
Képzeld el a lehetséges 
titkosítások számát.

37
00:02:03,990 --> 00:02:07,860
Ez 26 · 26 · 26 · 26 · 26 lesz,

38
00:02:07,860 --> 00:02:10,310
ami majdnem 12 millió.

39
00:02:10,310 --> 00:02:13,000
Ezt nehéz elképzelni,

40
00:02:13,000 --> 00:02:15,800
de tegyük fel, hogy leírja
a nevét egy papírlapra,

41
00:02:15,800 --> 00:02:20,930
és egymásra helyezi 
az összes lehetséges titkosítást.

42
00:02:20,930 --> 00:02:24,440
Mit gondolsz,
milyen magas lesz ez?

43
00:02:24,440 --> 00:02:28,740
A közel 12 millió lehetséges
ötbetűs kombinációval

44
00:02:28,740 --> 00:02:32,100
ez a papíroszlop
hatalmas lesz,

45
00:02:32,100 --> 00:02:35,120
több, mint egy kilométer magas.

46
00:02:35,120 --> 00:02:38,240
Amikor Alíz véletlen átkulcsolással
titkosítja a nevét,

47
00:02:38,240 --> 00:02:42,240
az ugyanaz, mintha ebből a stószból 
véletlenszerűen választana egy lapot.

48
00:02:42,240 --> 00:02:44,720
A kódtörő Éva szemszögéből

49
00:02:44,720 --> 00:02:47,580
minden ötbetűs titkosított szó

50
00:02:47,580 --> 00:02:51,560
azonos valószínűséggel
bármelyik lehet a stószban.

51
00:02:51,560 --> 00:02:55,240
Ilyen a tökéletes biztonság.