WEBVTT

00:00:04.690 --> 00:00:07.680
Több, mint 400 évig a 
probléma megoldatlan maradt.

00:00:07.680 --> 00:00:11.660
Hogyan tudna Alíz olyan kódot kidolgozni,
ami elrejti az ujjlenyomatát,

00:00:11.660 --> 00:00:14.570
és megszünteti az információ
kiszivárgását?

00:00:14.570 --> 00:00:18.137
A megoldás a véletlenszerűségben rejlik.

00:00:18.137 --> 00:00:20.900
Tegyük fel, hogy Alíz 
egy 26 oldalú kockával

00:00:20.900 --> 00:00:23.360
generál egy hosszú eltolási listát,

00:00:23.360 --> 00:00:26.611
és ezt a listát megosztja Bobbal.

00:00:26.611 --> 00:00:28.420
Most az üzenete titkosításához

00:00:28.420 --> 00:00:31.980
Alíz a véletleszerű
eltolási listát használja.

00:00:31.980 --> 00:00:34.010
Fontos, hogy az eltolási lista

00:00:34.010 --> 00:00:38.420
ugyanolyan hosszú legyen, mint az üzenet,
hogy így elkerüljük az ismétlést.

00:00:38.420 --> 00:00:40.170
Ezután az üzenetet 
elküldi Bobnak,

00:00:40.170 --> 00:00:45.535
aki azt visszafejti ugyanazzal
a véletlen eltolási listával.

00:00:46.840 --> 00:00:48.470
Most Éva gondban lesz,

00:00:48.470 --> 00:00:53.180
mert a titkosított üzenetnek
két erőssége lesz.

00:00:53.180 --> 00:00:57.910
Az egyik az, hogy az eltolások 
nem rendeződnek ismétlődő mintázatba.

00:00:59.340 --> 00:01:01.650
A másik, hogy a titkosított üzenetnek

00:01:01.650 --> 00:01:04.160
egyforma lesz a gyakorisági eloszlása.

00:01:04.160 --> 00:01:06.360
Mivel nincs gyakorisági különbség,

00:01:06.360 --> 00:01:07.946
ezért nincs információ szivárgás,

00:01:07.946 --> 00:01:12.815
így Éva nem képes az üzenetet feltörni.

00:01:14.040 --> 00:01:17.970
Ez a lehető legerősebb rejtjelezés,

00:01:17.970 --> 00:01:21.460
ami először a 19. század elején
jelent meg.

00:01:21.460 --> 00:01:25.810
Ez ma a véltetlen átkulcsolás néven ismert.

00:01:25.810 --> 00:01:28.980
A módszer erősségének 
illusztrálásához

00:01:28.980 --> 00:01:32.106
a robbanásszerű kombinatorikai 
növekedést

00:01:32.106 --> 00:01:34.520
kell megértenünk.

00:01:34.520 --> 00:01:37.390
Például a Ceasar-rejtjel 
minden betűt

00:01:37.390 --> 00:01:42.940
ugyanannyival tolt el,
ami egy 1 és 26 közötti számot jelent.

00:01:42.940 --> 00:01:44.970
Ha Alíz titkosítani szeretné a nevét,

00:01:44.970 --> 00:01:48.770
az a 26 lehetséges titkosítás
egyike lenne.

00:01:48.770 --> 00:01:52.260
Ez kis számú variáció,
könnyű mindegyiket ellenőrizni,

00:01:52.260 --> 00:01:54.756
amit nyers erőt
alkalmazó keresésként ismerünk.

00:01:54.756 --> 00:01:57.210
Összehasonlítva a véletlen átkulcsolással,

00:01:57.210 --> 00:02:01.540
ott minden betű 1 és 26 között 
más-más eltolással szerepel.

00:02:01.540 --> 00:02:03.990
Képzeld el a lehetséges 
titkosítások számát.

00:02:03.990 --> 00:02:07.860
Ez 26 · 26 · 26 · 26 · 26 lesz,

00:02:07.860 --> 00:02:10.310
ami majdnem 12 millió.

00:02:10.310 --> 00:02:13.000
Ezt nehéz elképzelni,

00:02:13.000 --> 00:02:15.800
de tegyük fel, hogy leírja
a nevét egy papírlapra,

00:02:15.800 --> 00:02:20.930
és egymásra helyezi 
az összes lehetséges titkosítást.

00:02:20.930 --> 00:02:24.440
Mit gondolsz,
milyen magas lesz ez?

00:02:24.440 --> 00:02:28.740
A közel 12 millió lehetséges
ötbetűs kombinációval

00:02:28.740 --> 00:02:32.100
ez a papíroszlop
hatalmas lesz,

00:02:32.100 --> 00:02:35.120
több, mint egy kilométer magas.

00:02:35.120 --> 00:02:38.240
Amikor Alíz véletlen átkulcsolással
titkosítja a nevét,

00:02:38.240 --> 00:02:42.240
az ugyanaz, mintha ebből a stószból 
véletlenszerűen választana egy lapot.

00:02:42.240 --> 00:02:44.720
A kódtörő Éva szemszögéből

00:02:44.720 --> 00:02:47.580
minden ötbetűs titkosított szó

00:02:47.580 --> 00:02:51.560
azonos valószínűséggel
bármelyik lehet a stószban.

00:02:51.560 --> 00:02:55.240
Ilyen a tökéletes biztonság.