0:00:01.000,0:00:03.792
Elmesélek önöknek[br]egy 200 évvel ezelőtti történetet.

0:00:04.552,0:00:10.789
1820-ban Alexis Bouvard francia csillagász[br]majdnem a második személy lett,

0:00:10.829,0:00:13.309
aki felfedezett egy bolygót[br]történelmünk során.

0:00:13.333,0:00:16.643
Az Uránusz útját követte nyomon[br]az éjszakai égbolton

0:00:16.667,0:00:18.393
régi csillagkatalógusok alapján,

0:00:18.417,0:00:20.726
de a bolygó nem pont úgy[br]kerülte meg a Napot,

0:00:20.750,0:00:23.184
ahogy számításai alapján[br]várható lett volna.

0:00:23.208,0:00:25.309
Néha kissé gyorsabb volt a mozgása,

0:00:25.333,0:00:27.018
máskor pedig lassabb.

0:00:27.042,0:00:30.768
Bouvard tudta, hogy számításai pontosak.

0:00:30.792,0:00:34.059
Nem lehetett másban a hiba,[br]mint a régi csillagkatalógusokban.

0:00:34.083,0:00:36.143
Azt mondta a csillagászoknak:

0:00:36.167,0:00:38.601
"Mérjetek pontosabban!"

0:00:38.625,0:00:39.643
Így is lett.

0:00:39.643,0:00:42.059
A csillagászok a következő két évtizedben

0:00:42.083,0:00:46.143
nagy pontossággal[br]követték az Uránusz útját,

0:00:46.167,0:00:49.851
de a megfigyelt mozgás még mindig[br]nem egyezett Bouvard számításaival.

0:00:49.875,0:00:52.018
1840-re nyilvánvalóvá vált:

0:00:52.042,0:00:55.101
a probléma nem a régi katalógusokkal van,

0:00:55.125,0:00:57.976
hanem a számításokkal.

0:00:58.000,0:00:59.518
A csillagászok tudták, miért.

0:00:59.542,0:01:03.726
Rájöttek, hogy lennie kell[br]egy távoli, óriási bolygónak

0:01:03.750,0:01:05.434
az Uránuszon túl,

0:01:05.458,0:01:07.268
amely befolyásolja annak pályáját;

0:01:07.292,0:01:09.851
néha kissé elhúzza,

0:01:09.875,0:01:11.542
máskor visszafogja a bolygót.

0:01:12.750,0:01:14.768
Nagyon lehangoló lehetett ez 1840-ben –

0:01:14.792,0:01:18.184
látni e távoli, óriási bolygó[br]gravitációs hatásait,

0:01:18.208,0:01:21.976
de nem tudni, hogyan találják meg.

0:01:22.000,0:01:24.059
Higgyék el, nagyon lehangoló lehetett.

0:01:24.083,0:01:25.559
(Nevetés)

0:01:25.583,0:01:27.809
De 1846-ban egy másik francia csillagász,

0:01:27.833,0:01:29.143
Urbain Le Verrier,

0:01:29.167,0:01:30.434
kiszámította,

0:01:30.458,0:01:33.184
hogyan határozható meg a bolygó pozíciója.

0:01:33.208,0:01:36.184
Számításait elküldte[br]a berlini obszervatóriumba,

0:01:36.208,0:01:37.643
ahol belenéztek a távcsőbe,

0:01:37.667,0:01:40.806
és mindjárt az első éjszakán[br]megtalálták ezt a halvány fénypontot,

0:01:40.820,0:01:42.851
amely lassan haladt az égen,

0:01:42.875,0:01:44.223
és felfedezték a Neptunuszt.

0:01:44.237,0:01:48.292
Ilyen kis távolságra volt az égbolton[br]a Le Verrier által jelzett helyhez.

0:01:49.875,0:01:53.788
A számítások és az eltérések,

0:01:53.808,0:01:57.476
az új elmélet és a diadalmas felfedezések[br]története annyira klasszikus,

0:01:57.500,0:02:00.393
és Le Verrier olyan híres lett általa,

0:02:00.417,0:02:03.143
hogy sokan megpróbálták azonnal lemásolni.

0:02:03.167,0:02:05.684
Az elmúlt 163 évben

0:02:05.708,0:02:11.309
számos csillagász állt elő[br]valamiféle pályaeltéréssel,

0:02:11.333,0:02:15.250
hogy egy új bolygó létezését[br]vizionálja a Naprendszerben.

0:02:16.292,0:02:19.000
Mindig tévedtek.

0:02:20.125,0:02:22.309
A legismertebb téves feltételezés

0:02:22.333,0:02:23.768
Percival Lowelltől származik,

0:02:23.792,0:02:27.798
aki meg volt győződve,[br]hogy lennie kell egy távoli bolygónak,

0:02:27.842,0:02:30.518
amely zavart kelt az Uránusz[br]és a Neptunusz pályáiban.

0:02:30.542,0:02:33.101
Amikor 1930-ban felfedezték a Plútót

0:02:33.125,0:02:34.768
a Lowell Obszervatóriumban,

0:02:34.792,0:02:39.226
mindenki úgy vélte, ez az a bolygó,[br]amit Lowell feltételezett.

0:02:39.250,0:02:41.643
Tévedtek.

0:02:41.667,0:02:45.768
Kiderült, hogy az Uránusz és a Neptunusz[br]pont ott vannak, ahol feltételezték.

0:02:45.792,0:02:47.351
100 évbe telt,

0:02:47.375,0:02:49.143
de végül Bouvardnak igaza lett.

0:02:49.167,0:02:52.768
A csillagászoknak pontosabb[br]méréseket kellett végezniük.

0:02:52.792,0:02:54.559
És amikor ezt tették,

0:02:54.583,0:02:57.768
a pontosabb mérésekből kiderült,

0:02:57.792,0:03:02.809
hogy nincs bolygó az Uránuszon[br]és a Neptunuszon túl,

0:03:02.833,0:03:05.518
a Plútó pedig több ezerszer kisebb annál,

0:03:05.542,0:03:08.184
hogy bármilyen hatást[br]gyakoroljon a pályájukra.

0:03:08.208,0:03:11.741
A Plútóról kiderült, hogy nem bolygó,

0:03:11.765,0:03:13.476
mint ahogy azt eredetileg gondolták,

0:03:13.500,0:03:16.934
de ekkor fedezték fel először,

0:03:16.958,0:03:21.684
hogy több ezer apró, jeges objektum[br]kering e bolygókon túl.

0:03:21.708,0:03:24.601
Itt láthatják a Jupiter,

0:03:24.625,0:03:27.143
a Szaturnusz, az Uránusz[br]és a Neptunusz pályáját,

0:03:27.167,0:03:30.184
és ebben a kis körben középen van a Föld,

0:03:30.208,0:03:33.184
a Nap és szinte minden,[br]ami számunkra ismert és kedves.

0:03:33.208,0:03:35.018
Azok a kis sárga körök a szélén pedig

0:03:35.042,0:03:37.809
a jeges objektumok a bolygókon túl.

0:03:37.833,0:03:40.101
A bolygók gravitációs mezője

0:03:40.125,0:03:42.268
teljesen kiszámítható módon

0:03:42.292,0:03:44.809
tolja és húzza a jeges égitesteket.

0:03:44.833,0:03:49.542
Minden úgy kering a Nap körül,[br]ahogy az várható.

0:03:50.958,0:03:52.226
Azaz csak majdnem.

0:03:52.250,0:03:54.309
2003-ban

0:03:54.333,0:03:56.226
felfedeztem az egész Naprendszer

0:03:56.250,0:03:59.934
addig megismert legtávolabbi objektumát.

0:03:59.958,0:04:02.434
Elnézve ezt a magányos égitestet

0:04:02.458,0:04:04.518
nehéz azt mondani:[br]Persze, Lowell tévedett,

0:04:04.542,0:04:06.550
nem volt bolygó a Neptunuszon túl, de ez –

0:04:06.550,0:04:09.059
lehet, hogy ez egy új bolygó.

0:04:09.073,0:04:10.385
A valódi kérdés az volt,

0:04:10.395,0:04:12.893
hogy milyen pályát ír le a Nap körül.

0:04:12.917,0:04:14.851
Körbejárja a Napot

0:04:14.875,0:04:16.434
a bolygókra jellemző módon,

0:04:16.458,0:04:20.351
vagy csak a jeges égitestekből[br]álló övezet egyik tipikus tagja,

0:04:20.375,0:04:24.214
amely kijjebb került,[br]és most visszafelé igyekszik?

0:04:24.258,0:04:28.926
Pontosan ezt a kérdést akarták[br]megválaszolni a csillagászok

0:04:28.950,0:04:31.601
az Uránusszal kapcsolatban[br]200 évvel ezelőtt.

0:04:31.625,0:04:35.333
Felhasználták ehhez az Uránusszal[br]kapcsolatos megfigyelési adatokat,

0:04:35.357,0:04:37.792
melyeket 91 évvel[br]a felfedezése előtt regisztráltak

0:04:37.792,0:04:39.518
teljes pályájának meghatározásához.

0:04:39.542,0:04:41.689
Mi nem tudtunk visszamenni[br]ilyen hosszú időre,

0:04:41.703,0:04:45.834
de találtunk megfigyeléseket[br]az objektumunkról 13 évvel korábbról,

0:04:45.838,0:04:48.693
ezáltal meg tudtuk állapítani,[br]hogyan mozog a Nap körül.

0:04:48.693,0:04:50.084
Tehát a kérdés az,

0:04:50.098,0:04:52.964
hogy kör alakú pályán kering-e[br]a Nap körül, mint egy bolygó,

0:04:52.998,0:04:54.351
vagy visszafelé tart,

0:04:54.375,0:04:56.268
mint a többi jeges objektum.

0:04:56.292,0:04:57.976
A válasz:

0:04:58.000,0:04:59.268
nem.

0:04:59.292,0:05:02.059
Hosszan elnyúlt pályán halad,

0:05:02.083,0:05:06.018
amelyen 10 000 év alatt[br]kerüli meg a Napot.

0:05:06.042,0:05:08.059
Sednának neveztük el ezt az égitestet

0:05:08.083,0:05:09.934
az eszkimók tengeristennőjéről,

0:05:09.958,0:05:14.018
utalva a hideg, jeges helyekre,[br]ahol idejének nagy részét tölti.

0:05:14.042,0:05:15.643
Ma már tudjuk, hogy a Sedna

0:05:15.667,0:05:17.434
a Plútó méretének harmada,

0:05:17.458,0:05:20.888
és a Neptunuszon túli jeges égitestek

0:05:20.932,0:05:22.351
tipikus tagja.

0:05:22.375,0:05:26.066
Nagyjából tipikus,[br]kivéve különös pályáját.

0:05:26.100,0:05:28.018
Ha ránéznek, azt gondolhatják:

0:05:28.042,0:05:30.858
"Tényleg különös, hogy 10 000 év alatt[br]kerüli meg a Napot."

0:05:30.892,0:05:32.516
De nem ez az igazán különös benne,

0:05:32.550,0:05:34.721
hanem az, hogy a 10 000 év alatt

0:05:34.735,0:05:38.934
semmi máshoz nem kerül közel[br]a Naprendszerben.

0:05:38.958,0:05:41.268
Amikor a Sedna a legközelebb van a Naphoz,

0:05:41.292,0:05:43.601
távolabb van a Neptunusztól,

0:05:43.625,0:05:45.833
mint a Neptunusz a Földtől.

0:05:47.042,0:05:49.184
Ha a Sednának ilyen pályája[br]lenne, mint ez,

0:05:49.208,0:05:51.889
amely súrolja a Neptunusz pályáját[br]a Nap körül keringve,

0:05:51.913,0:05:54.851
az könnyen megmagyarázható lenne.

0:05:54.875,0:05:56.643
Akkor olyan égitest lenne,

0:05:56.667,0:05:58.934
amely kör alakú pályán[br]keringett a Nap körül

0:05:58.958,0:06:00.393
a jeges égitestek régiójában,

0:06:00.417,0:06:03.031
és valamikor túl közel[br]került a Neptunuszhoz,

0:06:03.055,0:06:05.859
ezért kilökődött, és most visszafelé tart.

0:06:07.333,0:06:12.059
De a Sedna sosem kerül közel a Naprendszer[br]egyetlen ismert objektumához sem,

0:06:12.083,0:06:14.476
amely így kilökhette volna.

0:06:14.500,0:06:16.518
A Neptunusz nem lehetett az oka,

0:06:16.542,0:06:19.643
de valami más igen.

0:06:19.667,0:06:22.601
1845 óta ez volt az első alkalom,

0:06:22.625,0:06:27.559
hogy láttuk valaminek a gravitációs[br]hatásait a külső Naprendszerben,

0:06:27.583,0:06:29.083
de nem tudtuk, hogy mi az.

0:06:30.208,0:06:33.101
Valójában azt gondoltam, tudom a választ.

0:06:33.125,0:06:37.143
Persze lehetett volna[br]egy távoli, óriási bolygó

0:06:37.167,0:06:38.434
a külső Naprendszerben,

0:06:38.458,0:06:40.919
de ez az elgondolás akkorra már[br]annyira nevetségessé

0:06:40.943,0:06:42.204
és tarthatatlanná vált,

0:06:42.228,0:06:44.295
hogy nem vettem túl komolyan.

0:06:44.295,0:06:45.969
De 4,5 milliárd évvel ezelőtt,

0:06:46.013,0:06:50.684
amikor a Nap több száz társával[br]egy csillagbölcsőben formálódott,

0:06:50.708,0:06:51.976
bármelyik csillag

0:06:52.000,0:06:54.643
közel kerülhetett a Sednához,

0:06:54.667,0:06:58.643
és arra a pályára juttathatta,[br]amelyen most van.

0:06:58.667,0:07:02.559
A csillaghalmaz eloszlott a galaxisban,

0:07:02.583,0:07:03.971
és a Sedna pályája

0:07:03.995,0:07:08.851
a Nap korai történetének[br]ősmaradványaként maradt itt.

0:07:08.875,0:07:11.184
Annyira felcsigázott ez az elgondolás,

0:07:11.198,0:07:12.254
hogy láthatjuk

0:07:12.264,0:07:14.434
a Nap születésének ősi nyomait,

0:07:14.458,0:07:16.059
hogy a következő évtizedben

0:07:16.083,0:07:19.279
további objektumokat kerestem,[br]amelyek pályája hasonlít a Sednáéhoz.

0:07:19.283,0:07:22.268
A tíz év alatt egyet sem találtam.

0:07:22.292,0:07:23.309
(Nevetés)

0:07:23.333,0:07:26.611
De kollégáim, Chad Trujillo[br]és Scott Sheppard jobb munkát végeztek,

0:07:26.625,0:07:30.133
és több olyan objektumot is találtak,[br]amelyek pályája hasonló a Sednához,

0:07:30.157,0:07:31.684
és ez nagyon izgalmas.

0:07:31.702,0:07:34.399
De ennél is érdekesebb az megállapításuk,

0:07:34.399,0:07:36.796
hogy ezek az objektumok[br]nemcsak abban hasonlítanak,

0:07:36.820,0:07:39.958
hogy távoli, elnyújtott[br]pályákon keringenek,

0:07:39.978,0:07:45.309
hanem azonos az egyik pályaadatuk,

0:07:45.333,0:07:49.292
amit az égi mechanikában[br]a napközelponttal bezárt szögnek nevezünk.

0:07:49.610,0:07:52.521
Mikor rájöttek, hogy azonosak[br]a napközelponttal bezárt szögek,

0:07:52.521,0:07:53.926
azonnal elkezdtek lelkesedni,

0:07:53.950,0:07:56.770
hogy ezt biztos egy távoli,[br]óriási bolygó okozza,

0:07:56.770,0:08:01.059
ami tényleg nagyon izgalmas,[br]csakhogy nincs értelme.

0:08:01.083,0:08:03.601
Hadd magyarázzam el egy analógiával.

0:08:03.625,0:08:06.934
Képzeljünk el valakit,[br]aki sétál egy téren,

0:08:06.958,0:08:10.292
és 45 fokkal jobbra néz.

0:08:11.095,0:08:12.814
Sok minden miatt történhet ez,

0:08:12.844,0:08:14.364
pofonegyszerű a magyarázat.

0:08:14.374,0:08:16.976
Képzeljenek el most sok embert,

0:08:17.000,0:08:20.893
akik mind más irányba mennek a téren,

0:08:20.917,0:08:24.184
de mind 45 fokra néznek másfelé[br]a haladási irányukhoz képest.

0:08:24.208,0:08:26.226
Mindenki más irányba mozog,

0:08:26.250,0:08:28.393
mindenki más irányba néz,

0:08:28.417,0:08:31.726
de mind 45 fokkal néznek másfelé[br]a haladási irányukhoz képest.

0:08:31.750,0:08:33.583
Mi okozhatja ezt?

0:08:34.917,0:08:36.184
Fogalmam sincs.

0:08:36.208,0:08:39.934
Nehéz bármire gondolni, ami ezt kiváltja.

0:08:39.958,0:08:41.309
(Nevetés)

0:08:41.333,0:08:44.184
Lényegében ezt jelenti

0:08:44.208,0:08:47.601
a napközelponttal[br]bezárt szögek azonossága.

0:08:47.625,0:08:50.042
A tudósok összezavarodtak,[br]és azt gondolták,

0:08:50.054,0:08:52.559
hogy ez véletlen, vagy hibás megfigyelés.

0:08:52.583,0:08:54.351
Azt mondták a csillagászoknak:

0:08:54.375,0:08:56.768
"Mérjetek pontosabban!"

0:08:56.792,0:08:59.783
Nagyon alaposan megvizsgáltam a méréseket,

0:08:59.807,0:09:01.094
és igazuk volt.

0:09:01.104,0:09:03.101
Ezeknél az objektumoknál

0:09:03.125,0:09:05.601
ugyanaz volt a napközelponttal[br]bezárt szög értéke –

0:09:05.625,0:09:07.018
meglepő módon.

0:09:07.042,0:09:09.250
Valaminek okoznia kellett ezt.

0:09:11.125,0:09:15.434
A kirakós utolsó darabja[br]2016-ban került a helyére,

0:09:15.458,0:09:17.976
amikor kollégámmal, Konstantin Batyginnal,

0:09:18.000,0:09:20.643
aki három irodával arrébb dolgozik,

0:09:20.667,0:09:23.268
rájöttünk, hogy azért[br]zavarodott össze mindenki,

0:09:23.292,0:09:27.738
mert a napközelponttal bezárt szög[br]csak egyik része a történetnek.

0:09:27.782,0:09:30.101
Ha megfelelő módon nézzük[br]ezeket az objektumokat,

0:09:30.125,0:09:34.184
akkor láthatjuk, hogy egy irányba[br]rendeződnek a térben,

0:09:34.208,0:09:37.934
és egy irányba dőlnek.

0:09:37.958,0:09:42.309
Olyan, mintha az összes ember[br]a téren egy irányba menne,

0:09:42.333,0:09:45.768
és mind 45 fokkal jobbra néznének.

0:09:45.792,0:09:47.059
Ezt könnyű megmagyarázni.

0:09:47.083,0:09:49.559
Mindannyian néznek valamit.

0:09:49.583,0:09:53.708
Ezek az objektumok a külső Naprendszerben[br]mind reagálnak valamire.

0:09:55.000,0:09:56.726
De mire?

0:09:56.750,0:09:59.726
Konstantin és én egy évig dolgoztunk azon,

0:09:59.750,0:10:04.559
hogy valami más magyarázattal álljunk elő,[br]mint hogy van egy távoli, óriási bolygó

0:10:04.583,0:10:05.851
a külső Naprendszerben.

0:10:05.875,0:10:11.309
Nem akartunk a 33. és 34. személy lenni,[br]aki felveti e bolygó létezését,

0:10:11.333,0:10:13.917
aztán odamondják nekünk, hogy tévedtünk.

0:10:14.792,0:10:16.559
De egy év után

0:10:16.583,0:10:17.893
nem volt más választás.

0:10:17.917,0:10:20.059
Nem tudtunk más magyarázattal előállni,

0:10:20.083,0:10:22.583
mint hogy van egy távoli,

0:10:22.625,0:10:25.893
nagy tömegű bolygó egy elnyújtott pályán,

0:10:25.917,0:10:27.976
amely a Naprendszer többi része felé dől,

0:10:28.000,0:10:30.466
és rákényszeríti ezt az elhelyezkedést

0:10:30.490,0:10:32.768
a külső Naprendszer objektumaira.

0:10:32.792,0:10:34.934
Találják ki, mit csinál még[br]egy ilyen bolygó.

0:10:34.958,0:10:36.829
Emlékezzenek a Sedna különös pályájára,

0:10:36.863,0:10:39.768
és arra, hogyan térítették el[br]a Naptól egy bizonyos irányba.

0:10:39.792,0:10:43.518
Egy ilyen bolygó egész nap[br]hasonló rendellenességet okoz.

0:10:43.542,0:10:45.851
Tudtuk, hogy valami kikerekedik ebből.

0:10:45.875,0:10:48.851
Ezzel eljutottunk a mába.

0:10:48.875,0:10:53.059
A helyzet olyan, mintha 1845-ben[br]Párizsban lennénk.

0:10:53.083,0:10:54.268
(Nevetés)

0:10:54.292,0:10:59.601
Látjuk egy távoli, óriási bolygó[br]gravitációs hatásait,

0:10:59.625,0:11:01.851
próbáljuk számításokkal meghatározni,

0:11:01.875,0:11:04.813
merre keressük, hogy odairányítsuk[br]a távcsövünket,

0:11:04.827,0:11:06.314
hogy megtaláljuk ezt a bolygót.

0:11:06.338,0:11:08.583
Rengeteg számítógépes szimulációt

0:11:08.612,0:11:11.250
és több hónapig tartó[br]analitikus számításokat végeztünk,

0:11:11.250,0:11:13.809
és egyelőre erről tudok beszámolni:

0:11:13.833,0:11:17.018
Először is ez a bolygó,[br]amit kilencedik bolygónak nevezünk,

0:11:17.042,0:11:19.625
mivelhogy bolygó,

0:11:20.750,0:11:24.018
hatszor akkora tömegű, mint a Föld.

0:11:24.042,0:11:26.718
Már nem arról van szó,[br]hogy kicsit kisebb, mint a Plútó,

0:11:26.732,0:11:28.537
vitassuk meg, hogy bolygó-e vagy sem.

0:11:28.557,0:11:32.351
Ez az ötödik legnagyobb bolygó[br]az egész Naprendszerben.

0:11:32.375,0:11:36.018
Összehasonlításként[br]megmutatom a bolygók méretét.

0:11:36.042,0:11:40.184
Hátul láthatják a nagy tömegű[br]Jupitert és Szaturnuszt.

0:11:40.208,0:11:42.851
Mellettük a kicsit kisebb[br]Uránuszt és Neptunuszt.

0:11:42.875,0:11:46.352
Felül vannak a Föld típusú bolygók:[br]Merkúr, Vénusz, Föld, Mars.

0:11:46.376,0:11:49.096
Láthatják a Neptunuszon túli[br]jeges égitestek övezetét is,

0:11:49.130,0:11:50.927
amelynek egyik tagja a Plútó –

0:11:50.947,0:11:52.835
szerencsére kivehető, hogy melyik az.

0:11:52.859,0:11:55.365
És itt van a kilencedik bolygó.

0:11:56.583,0:11:58.828
A kilencedik bolygó nagy.

0:11:58.832,0:12:00.309
A kilencedik bolygó olyan nagy,

0:12:00.333,0:12:03.104
hogy bizonyára csodálkoznak,[br]hogyan nem vettük észre idáig.

0:12:03.108,0:12:04.326
A kilencedik bolygó nagy,

0:12:04.350,0:12:06.351
de igen messze van.

0:12:06.375,0:12:11.059
Körülbelül 15-ször messzebb,[br]mint a Neptunusz,

0:12:11.083,0:12:14.351
így nagyjából 50 000-szer halványabb nála.

0:12:14.375,0:12:17.309
Ezenkívül az égbolt hatalmas.

0:12:17.333,0:12:19.476
Leszűkítettük a helyet,[br]ahol sejteni véljük,

0:12:19.500,0:12:22.018
egy viszonylag kisebb területre,

0:12:22.042,0:12:23.934
de még így is évekig tart,

0:12:23.958,0:12:26.419
míg szisztematikusan[br]feltérképezzük ezt a területet

0:12:26.453,0:12:28.184
olyan nagy távcsövekkel,

0:12:28.208,0:12:31.518
amelyekkel ellátunk ilyen messzire[br]és ilyen halvány pontra.

0:12:31.542,0:12:34.684
Szerencsés esetben lehet, [br]hogy nem lesz rá szükség.

0:12:34.708,0:12:39.601
Ahogy Bouvard is használt fel nem ismert[br]megfigyeléseket az Uránusznál,

0:12:39.625,0:12:42.393
amelyeket a bolygó felfedezése előtt[br]91 évvel végeztek,

0:12:42.417,0:12:46.184
fogadok, hogy vannak fel nem ismert képek,

0:12:46.208,0:12:49.083
amelyek a kilencedik bolygó[br]helyét mutatják.

0:12:50.000,0:12:53.059
Nagyszabású vállalkozás lesz

0:12:53.083,0:12:55.393
áttekinteni az összes régi adatot,

0:12:55.417,0:12:58.333
és kiszúrni egy halvány, mozgó bolygót.

0:12:59.292,0:13:00.643
De haladunk,

0:13:00.667,0:13:02.976
és szerintem közeledünk.

0:13:03.000,0:13:05.518
Szóval, készüljenek fel!

0:13:05.542,0:13:09.518
Nem fogjuk megismételni[br]Le Verrier rekordját,

0:13:09.542,0:13:11.579
hogy: "találják meg a bolygót

0:13:11.613,0:13:12.716
egyetlen éjszaka alatt

0:13:12.720,0:13:14.934
ilyen kis távolságra attól,[br]ahová jelezték".

0:13:14.958,0:13:18.893
De fogadok, hogy pár éven belül

0:13:18.917,0:13:21.309
valahol egy csillagász

0:13:21.333,0:13:23.559
talál majd egy halvány fénypontot,

0:13:23.583,0:13:25.851
amely lassan mozog az égen,

0:13:25.875,0:13:28.144
és diadalmasan bejelenti

0:13:28.144,0:13:30.858
Naprendszerünk új,[br]valószínűleg nem utolsó,

0:13:30.858,0:13:33.639
valódi bolygójának felfedezését.

0:13:33.639,0:13:34.794
Köszönöm.

0:13:34.794,0:13:36.427
(Taps)