Üdv mindenkinek!
Leteszem a telefonom,
ellenállok a szelfikészítés kísértésének,
mely bizonyítaná, hogy itt voltam.
Ahogy Riaz már bemutatott,
Jessica O'Reilly szexológus vagyok.
Ez létező szakma.
Elhiszik nekem?
Hárman.
A többiek mind a szüleim oldalán állnak,
megértettem, fantasztikus, nem gond.
Szigorú anyám van.
Tehát a szexológus, ki is valójában?
Én vagyok,
aki annyit beszélget a szeretkezésről,
hogy alig marad ideje gyakorolni.
(Nevetés)
Komoly témáról szeretnék beszélni.
Válságidőszakot élünk.
Világjárvány van rajtunk,
és a levegővel terjed.
Határok nélkül támad ifjút és időset.
Ez sem más, mint elterjedt társai,
pl. a gazdasági és klímaváltozási válság.
De ez a válság többünket érint
személyesebb és érezhetőbb módon.
Feldúlja a családokat.
Tönkreteszi a legvédtelenebbeket,
és ragályos.
Rohamosan terjed.
Valahogy meghódított minket.
A modern monogám kapcsolatok
válságáról beszélek.
Ha életük bármely területén
50-50% esélyt ajánlok valamire,
elfogadják?
Ha azt mondom, hogy fektessenek
a pénzügyi alapomba,
mert 50% az esélye, hogy megtérül.
Vagy itt ez a kereskedelmi szerződés,
50%-ban esélyes, hogy elbukik,
de írják csak alá?
Vagy ugorjunk fel erre a járatra,
50% az esélye, hogy épen célba érünk vele.
Még ha két poggyászt ingyen feladhatnának,
(Nevetés)
valószínűleg akkor is nemet mondanának.
De a modern monogám házasság
alacsonyabb statisztikai esélyt mutat,
ha elemezzük a válási
és a hűtlenségi arányokat.
Észak-Amerikában
a válások száma 40% felett van,
még magasabb, ha figyelembe vesszük
a második és harmadik házasságot is.
Családomban ez olykor
három fölé is emelkedik:
négy, öt, akár hat is lehet.
Riaz ismertette
a férjem küzdelmét.
Hozzáteszek még pár infót.
Észak-Amerikában a hűtlenségi
arány 25–45% között van,
attól függ, ki kérdezi, és ki vette be
az igazmondó szérumot ma reggel.
Kutatásokból kiderül,
hogy a házassági elégedettség
hatalmasat zuhan a mézeshetek után,
és soha nem áll helyre.
Ijesztő.
Sok fiatal ezért nem dönt
a házasság mellett.
A házasságkötések száma visszaesett.
Talán azért, mert hallották,
hogy kutatások szerint
a házasok sem boldogabbak,
mint az egyedülállók.
Hallottak már másvalaki társa elorzásáról?
Állítólag a férfiak 60%-a –
szégyen, aljasság –
és a nők 54%-a –
mi sem vagyunk jobbak, sokkal jobbak –
már megpróbált elcsábítani
valakit a jelenlegi párjától.
Mi történik itt?
Ha összevetjük a statisztikai adatokat,
megnézzük a számokat,
látszik, hogy a házasság esélye
legjobb esetben 50%.
Házassági válság van.
Nem azt mondom, hogy a házasság
nem jó, én is rajongok érte.
Fogtam én is magamnak valakit.
(Nevetés)
Nyolc éve boldog házasságban élünk,
13 éve vagyunk együtt.
Azt mondom, hogy a házasság
az ember tervezési hibája.
Hiába mutatja a kutatás,
hogy jót tesz az egészségemnek,
és még jobbat a férfiakénak,
mert ők valahogy mindig jobban járnak.
Nem számít,
hogy mindenki a legnemesebb szándékkal
köt házasságot, igaz?
És örökké boldogan élünk,
feltétel nélküli szeretetben,
segítjük egymást az önmegvalósításban.
De aztán mégsem egészen így alakul.
Az emberi tényező hibájából
a házasság korlátozhatja
a személyes fejlődésünket,
és akár elnyomó is a teljes
monogámia követelménye miatt.
Bármilyen más területen,
ha ekkora hibaszázalékot észlelünk,
mint a házasságban,
akkor teszünk valamit.
Mikor a piac esik, akkor teszünk valamit,
változtatunk a kamatlábon,
megszorító intézkedéseket hozunk,
ösztönző csomagot állítunk össze.
Igaz?
(Nevetés)
Ha egy autóban valami nem működik,
akkor kijavításra visszahívják
a hibás terméket.
Ha egy szuperbaktériumra
nem hat a meglévő oltás,
akkor visszamegyünk a laborba,
és újat fejlesztünk.
Ha bármi nem működik,
ha gond van valamivel, akkor megújítjuk.
Miért tartjuk fenn a monogám házasságot,
ha jelen felállásban
tervezési hiba van benne?
Javára válna kapcsolatunknak
egy ösztönző csomag?
Időszakos visszahívás?
Csak egy éjszakára!
(Nevetés)
Ideje visszamenni a laborba,
tanulmányozni a lehetőségeket,
felfedezni a hiba okát, és újítani!
Egyes párok ezt már megtették.
Teljesen visszautasítják a monogámiát.
Pl. a swingerek, sokat közülük ismerek.
Lepődjenek meg, a szexológus ezt mondja!
Váltogatják szexpartnereiket,
és a módszer működik náluk.
A több szeretőt tartóknak érzelmi, intim,
szerelmi és testi kapcsolatuk van,
és ez működik náluk.
A nyitott kapcsolatokat
változatosan szervezik,
a párok szokásától függően
hárman, négyen, többen lehetnek benne,
ahogy jó nekik.
Ismerek párokat,
akiknél a nyitott kapcsolat működik.
Pl. Rosa és Dan.
22 év házasság után azt mondták:
"Valamit engedni kell."
Ők fogalmazták meg, nem én.
Nyitottak a kapcsolatukon,
Észak-Amerika-szerte vannak szeretőik,
és tökéletesen boldogok.
A monogámiához hasonlóan
a nyitott kapcsolat is
csak keveseknél működik.
Kb. 4–5%, nem 45%,
csak 4-5% próbálkozott sikeresen.
A nyitott kapcsolattal az a gond,
hogy legtöbben nem szeretnénk.
Elfogadjuk, hogy más
nyitott kapcsolatban él,
de nem szeretnénk osztozni a partnerünkön.
Boldogan élni, míg meg nem halunk,
az egyetlen igazi lelki társunkkal:
ez születésünktől mélyen
beleivódott a tudatalattinkba.
Azt tudtuk eddig is,
hogy léteznek a monogámok.
A monogámia keveseknél működik.
Másrészt létezik a nemmonogám kapcsolat,
amely még kevesebbeknek felel meg.
Mi többiek
valahova köztes esetbe tartozunk.
Mi legyen ezzel a többséggel?
A megcsalás nem vetődik fel.
Szóba sem kerülhet nálam.
Akkor hogy legyünk mindörökké boldogok?
Hölgyeim és uraim, tisztelt vendégek,
megfontolásra bemutatom
azt a megoldást,
amely a monogámszerű szürke sávjában van.
(Nevetés)
Már egy ideje ismert ez a kifejezés.
Gyerekként hallottam
szüleim barátainak beszélgetését,
mikor azt hitték, hogy nem hallom őket.
Ez még a 80-as években történt,
de nagyobb ismertséget Dan Savage
szexrovata hozott neki napjainkban.
Dan jellemezte így a kapcsolatát:
érzelmileg, gyakorlatilag és szeretettel
monogám partnerkapcsolatban élnek,
de testi kapcsolatba szabadon léphetnek.
Ez szerintem inkább
nyitott kapcsolatra hasonlít.
Javaslom, hogy pontosítsuk a fogalmat,
a monogámszerű filozófiáját,
hogy érthetőbbé tegyük a magunk számára,
akik a szürke zónába tartozunk.
Használjuk a monogámszerűt,
hogy kiűzzük belőle az egyhangúságot,
megtartva a kapcsolat szentségét,
biztonságát és kényelmét.
Milyen is lenne a monogámszerű kapcsolat?
A monogámszerű párok igénybe vehetnének
házasságon kívüli szeretkezésösztönzőket.
De csak elméletileg, nem a gyakorlatban.
Ha monogámszerű vagyok,
akkor lenne egy önként
vállalkozó háttérszemély,
eléggé szemrevaló háttérszemély,
akit elnézegethetnék.
Remélem, soha nem hozom zavarba,
nem okozok neki kényelmetlenséget.
Tarthatok szünetet, és ábrándozhatok róla.
Ábrándozhatok róla ma este is.
(Nevetés)
De soha nem teszek a megvalósításáért.
Ezek az ábrándos gondolatok
sok monogám kapcsolatban tilosak.
Pedig ezek az ábrándok később
megszilárdítják a kapcsolatom,
mert a tilos gondolatokat,
ha nyíltan kimondjuk,
akkor veszítenek az erejükből,
csökken a megvalósításuk esélye.
Tehát vannak ábrándjaink, de semmi tett,
és később beszélgetünk velük,
de nincs érintés.
A monogámszerű párok házasságon kívül
izgató és vágykeltő társakat kereshetnek:
beszélgetésre, érintés nélkül.
Flörtölni valakivel, ez jó példa erre.
Képzeljük el a következő jelenetet.
Bárban ülnek a partnerükkel,
mondjuk, a férjükkel.
A pincérnő nagyon csinos.
Azért mégsem annyira nagyon!
(Nevetés)
Vannak határok.
Kissé cukkolják a férfit:
"Jó nő, igaz? Ő is megnézett.
Csábító vagy ma, kedvesem."
A nő egyáltalán nem nézte meg,
de ez hízeleg a férfiúi hiúságának.
Férjük akár flörtölhet is kicsit,
az önök beleegyezésével.
Részt vehetnek önök is a flörtben.
Természetesen betartva az udvariassági
szabályokat és tisztelve a kapcsolatukat.
Az esti program végén együtt hazasétálnak,
ön és a férje, a pincérnő nélkül.
(Nevetés)
Tisztázzunk valamit.
Otthon folytathatják a fantáziálást.
Bevihetik a hálószobába.
Megtervezhetnek egy édes hármast.
"Kedvesem, olyan vonzó vagy ma este.
Szerettem volna magunkkal hozni a csajt.
Teljesen megfelelne,
nem szeretnél négykezest magadon?
Hihetetlen, mennyire osztoznék rajtad?"
Ez csak beszélgetés.
Tabuk nélkül.
Őrületbe kergeti a férjét,
aztán kivetkőznek magukból,
és jól érzik magukat.
Az együttlét után
kézen fogják a férjüket,
a szemébe néznek, és azt mondják:
"Eszedbe ne jusson!"
(Nevetés)
A férjük megérti, és azt válaszolja:
"Soha, kedvesem.
Fantasztikus volt, köszönöm.
Csak téged akarlak!
Mit hozhatok neked? Sört? Sajtburgert?"
(Nevetés)
Nem így kellene mindig végződjön?
Rendben.
Megtörjük a merev monogámia szabályait,
anélkül hogy mást megérintenénk.
Csak beszélgetünk.
Flörtölünk, fantáziálunk,
négykezesről, pincérnőről.
Soha többet nem megyünk abba a bárba.
Egyszeri lehetőség.
Csak pár szó, semmi több.
Ábrándozunk, de nem cselekszünk.
Beszélgetünk, de nincs érintés.
Vannak párok,
akik bemerészkednek
a monogámszerű területre, és kedvelik.
Élvezik, és azt mondják:
"Tudod? Soha nem volt ennél jobb.
Térjünk át másik szintre!”
Azok a párok esetleg úgy döntenek:
"Menjünk sztriptízbárba!”
"Nevezzünk be egy pár öltáncra!”
Évekkel később bemerészkednek
a különszobába,
a pezsgős szobába.
Azt sem tudom, mi történik ott.
(Nevetés)
Talán szeretik a mocskos szavakat,
és harmadikat szeretnének bevenni,
de nem szeretnének
valós személy okozta bonyodalmat,
ezért telefonos szexvonalat hívnak fel.
Tudom, hogy nem 1982-őt írunk,
de még léteznek.
Dől a pénz, nagyon nyereséges üzletág.
Ismerhetnek swingert,
és meghívást kapnak swingerpartikra.
Nem szeretnének swingelni,
de kedvelik a környezetet,
az erotikus elemeket,
a végleteket, a látványt,
a hangokat, az illatot.
Az illatot hagyjuk ki, feledjék el.
Csak a látványt, a hangokat
és az energetikáját.
Azt kell figyelembe venni,
hogy a monogámszerűség
elméleti dolog, nem viselkedés.
Olyanná formálható, amilyenné szeretnénk.
Ha a sztriptíz bár nem jön be önöknek,
akkor ne menjenek.
Ha valós személlyel flörtölni
túl kockázatos önöknek,
akkor ne tegyék.
Lehet, inkább közösen bejelentkeznek
egy csevegőszobába,
vagy webkamerás szolgáltatást használnak
szombat éjjeli kis szórakozásukhoz.
Nincs általános szabály
az örök boldogságra.
Nincs szabálya a monogámszerű
kapcsolatnak sem.
Egyszerűen sorolom a lehetőségeket,
melyek előnyösök lehetnek
a merev monogámia határain túl.
Most elgondolkoznak:
"Jól hangzik ez a monogámszerű!
Tetszik a sztriptíz."
(Nevetés)
Igaz?
A férfiak kockás hasa nemcsak hat-,
hanem akár nyolckockás.
Nem hangzik rosszul.
Esetleg felmerül: "Jól hangzik, de hogyan
tegyem túl magam a határozatlanságomon?
Hogy dolgozom fel a féltékenységem?"
"Egyik részem kitépné
az aranyos pincérnő haját."
Vagy: "Azok a kigyúrt fickók csak
ne dörgölőzzenek a feleségemhez!
Nem tudom elviselni.
Meghíztam a terhessége alatt,
kívánósak voltunk.
Egy férfitól sem várhatjuk el
a kockahasat terhesség után, igaz?"
Ezek az aggályok mind felmerülhetnek.
Nem tudok kockahasat biztosítani senkinek,
de minden pár a maga módján
szembesül a féltékenységgel,
bizonytalanságokkal és nehézségekkel.
Egyesek apró lépéseket tesznek.
Nem ugranak fejest a monogámszerűbe,
csak apránként barátkoznak vele.
Először egyszerűen megegyeznek,
hogy melyik hírességet találják vonzónak.
Évekbe telhet,
hogy ki merjék mondani
legrejtettebb sötét fantáziálásaikat.
De pont ezektől az évektől
és a folyamattól válik ez szenvedélyessé.
Vegyül bele félelem és szorongás;
szeretettel, kényelemmel és biztonsággal
ellensúlyozva a tökéletes recept
nemcsak a szerelemre,
de a vágyak szítására is.
Mások a kis lépéseket téve úgy döntenek,
hogy különválasztják
kapcsolatuk monogámszerű elemeit.
Azt mondják: "Nekem jó
a kapcsolatunk így, ahogy van.
Csak kissé változtatnék rajta."
Bevezethetnek egy szabályt,
hogy csak különleges alkalmakkor
engednek be másokat
a fantáziálásaikba.
Keddi napon vagy csak márciusban,
ahogy megfelel nekik.
Lehet, hogy kedvelik a flörtöt,
mert az szórakoztató.
Kihozza a kéjes állatot belőlünk,
felkorbácsolja önbizalmunk,
és izgató lehet látni,
hogy flörtöl mással a partnerünk
a megállapodott feltételek mellett.
Lehet, ez csak vakációs szórakozás
évente egyszer.
Lehet, a pincérnő túl közel van
a lakhelyükhöz.
Ezért csak akkor flörtölnének,
ha együtt vannak,
és legalább 300 km-re otthonról,
ahogy jó nekik.
Egyes párok
monogámszerű kapcsolattal indítanak,
de túl messze mennek,
és végül megbánják,
de ez még nem katasztrófa.
A hibákból tanulni lehet,
és fejlődési lehetőség kapcsolatunkban.
Mikor a monogámszerűre gondolnak
vagy egyszerűen a kapcsolatokra,
akkor gumiszalaghoz hasonlítsák.
Húzhatjuk erre,
de visszatér eredeti állapotába.
Feszíthetjük erre,
de nem kell megismételni,
ha nem volt kedvünkre való.
Ha erre feszítjük, akkor nem jelenti azt,
hogy másnap, következő hónapban, évben
tovább kell feszíteni.
Tán nem is szeretnék, mert elszakadhat.
Elárulom, hogy a folyamat
és a kapcsolat rugalmas.
Soha nem merev.
A monogámszerű esetében
nem szorítkozhatunk történetkékre
és találgatásokra.
Tudományosan is meg kell vizsgáljuk,
miért lehet csodaszer
a monogámszerű kapcsolat
a romló monogám házasságokat
sújtó járványra.
Természetesen, nincsenek
általános szabályok
sikeres kapcsolatra.
Vannak összetevők,
melyek jelen vannak a boldog,
tartós házasságokban.
Az egyik a szokásokból
kialakult érzelmek kifejeződése.
Tudósok szeretnek hangzatosan fogalmazni.
Ez beszélgetést jelent.
Meg kell beszélni az érzelmeket.
A jót, rosszat és rondát is.
Ismerjük el, ha féltékenyek vagyunk,
ismerjük el, ha kiakadtunk.
Lényegi dolog.
A másik dolog a kapcsolódás
és szabadság egyensúlya.
Ez az önkiterjesztési elméleten alapszik.
Az önkiterjesztési elmélet kimondja,
hogy kapcsolatunkban
akkor vagyunk a legboldogabbak,
ha partnerünk teret hagy a fejlődésre.
Emberek, állatok vagyunk, de változásra,
újdonságkeresésre vagyunk beállítódva.
Éhezünk rá.
Ha partnerünk csillapítja vágyunk,
akkor boldogabbak vagyunk együtt,
és jobban ragaszkodunk egymáshoz.
A boldog kapcsolat harmadik összetevője
az aktív testi kapcsolat.
Az aktív nemi élet nem azt jelenti,
hogy csilláron lógva is swingeljünk,
vagy hogy naponta, hetente
vagy havonta kötelező lenne.
Csak azt, hogy figyelmet fordítunk rá.
Még a pápa, a katolikus bíborosok
és püspökök is tisztában vannak ezzel.
Tudják, miért?
Múlt héten a Vatikánban
e cölibátusban élő férfiak
a házasságról értekeztek.
Elbeszélgettek a házasságot
működtető dolgokról,
de szakértők bevonásával tették.
Az egyik ausztrál szakértő pár,
akik 55 éve voltak házasok,
elmesélték e cölibátusban élőknek,
hogy a testi kapcsolat mindig is,
és azóta is folyamatosan
kiemelt jelentőségű náluk.
Érdekesnek találtam.
A szakmámban évente
több ezer párral dolgozom világszerte.
Azt tapasztaltam,
mikor párok megfontolják
a monogámia meghatározásának
legkisebb mértékű bővítését is,
akkor kapcsolatuk alapelemei fellendülnek.
Az érzelmek megnyilvánulása,
kiegyensúlyozott kapcsolódás és szabadság,
és az aktív testi kapcsolat
lesz a normál állapot,
ahogy a monogámiát folyamatként tekintik.
Példával is alátámasztom.
Valóságshow műsort vezetek,
sajnálattal közlöm.
Ez a PlayboyTV valóságshow-ja,
de büszkén mondom, hogy ez a valóságshow
a kevés jó tévéprogram egyike.
Egy swingercsoportról szól,
akik egy házban élnek,
és minden hétvégén
új párt vezetek be a csoportba,
újoncokat, akik még soha nem swingeltek.
Eldönthetik, hogy beállnak-e vagy sem.
A villa neve "Swing House".
De én csak saját laboromnak nevezem,
mert lehetőségem van megfigyelni
párok természetes viselkedését,
eltekintve a kameráktól
és egyéb dolgoktól.
(Nevetés)
Elfelejtik pár perc alatt,
hogy ott vannak.
Néhány újonc pár úgy dönt,
hogy fejest ugrik az új területbe.
Megértik, ezt nekik találták ki.
Másfelől vannak, akik hamar ráébrednek,
hogy alkalmatlanok osztozni a párjukon.
Rengeteg érdekességet tudtam meg
e második csoportba tartozóktól:
nem akarnak monogámok lenni,
de swingelni sem akarnak.
De a nyitás puszta lehetősége
közelebb hozta őket.
Rákényszerülnek,
hogy beszéljenek érzelmeikről.
Rákényszerülnek,
hogy összehangolják együttes
és egyéni szükségleteiket.
Mivel ez a PlayboyTV Swing House,
rákényszerülnek arra is,
hogy nemi életüket átgondolják.
Tisztázzuk: a monogámszerű párok
nem swingerek.
Csak azért említettem a példát,
mert sokan visszautasítják a swinget.
Ők gyakorlatilag monogámok.
Csak a fejlettebb 2.0 változatot élik,
és házasságuk virul.
A monogámszerű megmenthet
széteső házasságot? Nem hiszem.
Csak az intim összetevőre hat.
De az lényeges elem
a gyerekek és az anyagiak mellett.
A testiség hangsúlyos tényezője
a modern házasságnak.
A monogámszerű nem menti meg a házasságot,
de talán ez billenti a mérleget
a házasság intézménye javára.
Valamit tenni kell az alapértelemezettként
elfogadott monogámia ellen,
mert válságban vagyunk.
Ez a válság,
a széteső monogám házasságé,
új lehetőség elé állít.
A monogámszerű gyökeres megoldás lehet,
de mi más lehetőségünk van?
A bukás?
Akár elismerjük, akár nem,
minden pár itt és a nagyvilágban
a bukás kockázatával él.
Statisztikailag kimutatott valóság.
Tehát csak azt kérdezem:
Megfontolnák, hogy átállítják
távlati terveiket,
és megnyitják gondolkozásukat
a monogámszerű felé,
ha ez védőpajzsot jelent
a válsággal szemben,
megerősíti a kötődésüket,
és megnöveli annak esélyét,
hogy boldogan élnek, míg meg nem halnak?
Köszönöm.
(Taps)