Üdv mindenkinek! Leteszem a telefonom, ellenállok a szelfikészítés kísértésének, mely bizonyítaná, hogy itt voltam. Ahogy Riaz már bemutatott, Jessica O'Reilly szexológus vagyok. Ez létező szakma. Elhiszik nekem? Hárman. A többiek mind a szüleim oldalán állnak, megértettem, fantasztikus, nem gond. Szigorú anyám van. Tehát a szexológus, ki is valójában? Én vagyok, aki annyit beszélget a szeretkezésről, hogy alig marad ideje gyakorolni. (Nevetés) Komoly témáról szeretnék beszélni. Válságidőszakot élünk. Világjárvány van rajtunk, és a levegővel terjed. Határok nélkül támad ifjút és időset. Ez sem más, mint elterjedt társai, pl. a gazdasági és klímaváltozási válság. De ez a válság többünket érint személyesebb és érezhetőbb módon. Feldúlja a családokat. Tönkreteszi a legvédtelenebbeket, és ragályos. Rohamosan terjed. Valahogy meghódított minket. A modern monogám kapcsolatok válságáról beszélek. Ha életük bármely területén 50-50% esélyt ajánlok valamire, elfogadják? Ha azt mondom, hogy fektessenek a pénzügyi alapomba, mert 50% az esélye, hogy megtérül. Vagy itt ez a kereskedelmi szerződés, 50%-ban esélyes, hogy elbukik, de írják csak alá? Vagy ugorjunk fel erre a járatra, 50% az esélye, hogy épen célba érünk vele. Még ha két poggyászt ingyen feladhatnának, (Nevetés) valószínűleg akkor is nemet mondanának. De a modern monogám házasság alacsonyabb statisztikai esélyt mutat, ha elemezzük a válási és a hűtlenségi arányokat. Észak-Amerikában a válások száma 40% felett van, még magasabb, ha figyelembe vesszük a második és harmadik házasságot is. Családomban ez olykor három fölé is emelkedik: négy, öt, akár hat is lehet. Riaz ismertette a férjem küzdelmét. Hozzáteszek még pár infót. Észak-Amerikában a hűtlenségi arány 25–45% között van, attól függ, ki kérdezi, és ki vette be az igazmondó szérumot ma reggel. Kutatásokból kiderül, hogy a házassági elégedettség hatalmasat zuhan a mézeshetek után, és soha nem áll helyre. Ijesztő. Sok fiatal ezért nem dönt a házasság mellett. A házasságkötések száma visszaesett. Talán azért, mert hallották, hogy kutatások szerint a házasok sem boldogabbak, mint az egyedülállók. Hallottak már másvalaki társa elorzásáról? Állítólag a férfiak 60%-a – szégyen, aljasság – és a nők 54%-a – mi sem vagyunk jobbak, sokkal jobbak – már megpróbált elcsábítani valakit a jelenlegi párjától. Mi történik itt? Ha összevetjük a statisztikai adatokat, megnézzük a számokat, látszik, hogy a házasság esélye legjobb esetben 50%. Házassági válság van. Nem azt mondom, hogy a házasság nem jó, én is rajongok érte. Fogtam én is magamnak valakit. (Nevetés) Nyolc éve boldog házasságban élünk, 13 éve vagyunk együtt. Azt mondom, hogy a házasság az ember tervezési hibája. Hiába mutatja a kutatás, hogy jót tesz az egészségemnek, és még jobbat a férfiakénak, mert ők valahogy mindig jobban járnak. Nem számít, hogy mindenki a legnemesebb szándékkal köt házasságot, igaz? És örökké boldogan élünk, feltétel nélküli szeretetben, segítjük egymást az önmegvalósításban. De aztán mégsem egészen így alakul. Az emberi tényező hibájából a házasság korlátozhatja a személyes fejlődésünket, és akár elnyomó is a teljes monogámia követelménye miatt. Bármilyen más területen, ha ekkora hibaszázalékot észlelünk, mint a házasságban, akkor teszünk valamit. Mikor a piac esik, akkor teszünk valamit, változtatunk a kamatlábon, megszorító intézkedéseket hozunk, ösztönző csomagot állítunk össze. Igaz? (Nevetés) Ha egy autóban valami nem működik, akkor kijavításra visszahívják a hibás terméket. Ha egy szuperbaktériumra nem hat a meglévő oltás, akkor visszamegyünk a laborba, és újat fejlesztünk. Ha bármi nem működik, ha gond van valamivel, akkor megújítjuk. Miért tartjuk fenn a monogám házasságot, ha jelen felállásban tervezési hiba van benne? Javára válna kapcsolatunknak egy ösztönző csomag? Időszakos visszahívás? Csak egy éjszakára! (Nevetés) Ideje visszamenni a laborba, tanulmányozni a lehetőségeket, felfedezni a hiba okát, és újítani! Egyes párok ezt már megtették. Teljesen visszautasítják a monogámiát. Pl. a swingerek, sokat közülük ismerek. Lepődjenek meg, a szexológus ezt mondja! Váltogatják szexpartnereiket, és a módszer működik náluk. A több szeretőt tartóknak érzelmi, intim, szerelmi és testi kapcsolatuk van, és ez működik náluk. A nyitott kapcsolatokat változatosan szervezik, a párok szokásától függően hárman, négyen, többen lehetnek benne, ahogy jó nekik. Ismerek párokat, akiknél a nyitott kapcsolat működik. Pl. Rosa és Dan. 22 év házasság után azt mondták: "Valamit engedni kell." Ők fogalmazták meg, nem én. Nyitottak a kapcsolatukon, Észak-Amerika-szerte vannak szeretőik, és tökéletesen boldogok. A monogámiához hasonlóan a nyitott kapcsolat is csak keveseknél működik. Kb. 4–5%, nem 45%, csak 4-5% próbálkozott sikeresen. A nyitott kapcsolattal az a gond, hogy legtöbben nem szeretnénk. Elfogadjuk, hogy más nyitott kapcsolatban él, de nem szeretnénk osztozni a partnerünkön. Boldogan élni, míg meg nem halunk, az egyetlen igazi lelki társunkkal: ez születésünktől mélyen beleivódott a tudatalattinkba. Azt tudtuk eddig is, hogy léteznek a monogámok. A monogámia keveseknél működik. Másrészt létezik a nemmonogám kapcsolat, amely még kevesebbeknek felel meg. Mi többiek valahova köztes esetbe tartozunk. Mi legyen ezzel a többséggel? A megcsalás nem vetődik fel. Szóba sem kerülhet nálam. Akkor hogy legyünk mindörökké boldogok? Hölgyeim és uraim, tisztelt vendégek, megfontolásra bemutatom azt a megoldást, amely a monogámszerű szürke sávjában van. (Nevetés) Már egy ideje ismert ez a kifejezés. Gyerekként hallottam szüleim barátainak beszélgetését, mikor azt hitték, hogy nem hallom őket. Ez még a 80-as években történt, de nagyobb ismertséget Dan Savage szexrovata hozott neki napjainkban. Dan jellemezte így a kapcsolatát: érzelmileg, gyakorlatilag és szeretettel monogám partnerkapcsolatban élnek, de testi kapcsolatba szabadon léphetnek. Ez szerintem inkább nyitott kapcsolatra hasonlít. Javaslom, hogy pontosítsuk a fogalmat, a monogámszerű filozófiáját, hogy érthetőbbé tegyük a magunk számára, akik a szürke zónába tartozunk. Használjuk a monogámszerűt, hogy kiűzzük belőle az egyhangúságot, megtartva a kapcsolat szentségét, biztonságát és kényelmét. Milyen is lenne a monogámszerű kapcsolat? A monogámszerű párok igénybe vehetnének házasságon kívüli szeretkezésösztönzőket. De csak elméletileg, nem a gyakorlatban. Ha monogámszerű vagyok, akkor lenne egy önként vállalkozó háttérszemély, eléggé szemrevaló háttérszemély, akit elnézegethetnék. Remélem, soha nem hozom zavarba, nem okozok neki kényelmetlenséget. Tarthatok szünetet, és ábrándozhatok róla. Ábrándozhatok róla ma este is. (Nevetés) De soha nem teszek a megvalósításáért. Ezek az ábrándos gondolatok sok monogám kapcsolatban tilosak. Pedig ezek az ábrándok később megszilárdítják a kapcsolatom, mert a tilos gondolatokat, ha nyíltan kimondjuk, akkor veszítenek az erejükből, csökken a megvalósításuk esélye. Tehát vannak ábrándjaink, de semmi tett, és később beszélgetünk velük, de nincs érintés. A monogámszerű párok házasságon kívül izgató és vágykeltő társakat kereshetnek: beszélgetésre, érintés nélkül. Flörtölni valakivel, ez jó példa erre. Képzeljük el a következő jelenetet. Bárban ülnek a partnerükkel, mondjuk, a férjükkel. A pincérnő nagyon csinos. Azért mégsem annyira nagyon! (Nevetés) Vannak határok. Kissé cukkolják a férfit: "Jó nő, igaz? Ő is megnézett. Csábító vagy ma, kedvesem." A nő egyáltalán nem nézte meg, de ez hízeleg a férfiúi hiúságának. Férjük akár flörtölhet is kicsit, az önök beleegyezésével. Részt vehetnek önök is a flörtben. Természetesen betartva az udvariassági szabályokat és tisztelve a kapcsolatukat. Az esti program végén együtt hazasétálnak, ön és a férje, a pincérnő nélkül. (Nevetés) Tisztázzunk valamit. Otthon folytathatják a fantáziálást. Bevihetik a hálószobába. Megtervezhetnek egy édes hármast. "Kedvesem, olyan vonzó vagy ma este. Szerettem volna magunkkal hozni a csajt. Teljesen megfelelne, nem szeretnél négykezest magadon? Hihetetlen, mennyire osztoznék rajtad?" Ez csak beszélgetés. Tabuk nélkül. Őrületbe kergeti a férjét, aztán kivetkőznek magukból, és jól érzik magukat. Az együttlét után kézen fogják a férjüket, a szemébe néznek, és azt mondják: "Eszedbe ne jusson!" (Nevetés) A férjük megérti, és azt válaszolja: "Soha, kedvesem. Fantasztikus volt, köszönöm. Csak téged akarlak! Mit hozhatok neked? Sört? Sajtburgert?" (Nevetés) Nem így kellene mindig végződjön? Rendben. Megtörjük a merev monogámia szabályait, anélkül hogy mást megérintenénk. Csak beszélgetünk. Flörtölünk, fantáziálunk, négykezesről, pincérnőről. Soha többet nem megyünk abba a bárba. Egyszeri lehetőség. Csak pár szó, semmi több. Ábrándozunk, de nem cselekszünk. Beszélgetünk, de nincs érintés. Vannak párok, akik bemerészkednek a monogámszerű területre, és kedvelik. Élvezik, és azt mondják: "Tudod? Soha nem volt ennél jobb. Térjünk át másik szintre!” Azok a párok esetleg úgy döntenek: "Menjünk sztriptízbárba!” "Nevezzünk be egy pár öltáncra!” Évekkel később bemerészkednek a különszobába, a pezsgős szobába. Azt sem tudom, mi történik ott. (Nevetés) Talán szeretik a mocskos szavakat, és harmadikat szeretnének bevenni, de nem szeretnének valós személy okozta bonyodalmat, ezért telefonos szexvonalat hívnak fel. Tudom, hogy nem 1982-őt írunk, de még léteznek. Dől a pénz, nagyon nyereséges üzletág. Ismerhetnek swingert, és meghívást kapnak swingerpartikra. Nem szeretnének swingelni, de kedvelik a környezetet, az erotikus elemeket, a végleteket, a látványt, a hangokat, az illatot. Az illatot hagyjuk ki, feledjék el. Csak a látványt, a hangokat és az energetikáját. Azt kell figyelembe venni, hogy a monogámszerűség elméleti dolog, nem viselkedés. Olyanná formálható, amilyenné szeretnénk. Ha a sztriptíz bár nem jön be önöknek, akkor ne menjenek. Ha valós személlyel flörtölni túl kockázatos önöknek, akkor ne tegyék. Lehet, inkább közösen bejelentkeznek egy csevegőszobába, vagy webkamerás szolgáltatást használnak szombat éjjeli kis szórakozásukhoz. Nincs általános szabály az örök boldogságra. Nincs szabálya a monogámszerű kapcsolatnak sem. Egyszerűen sorolom a lehetőségeket, melyek előnyösök lehetnek a merev monogámia határain túl. Most elgondolkoznak: "Jól hangzik ez a monogámszerű! Tetszik a sztriptíz." (Nevetés) Igaz? A férfiak kockás hasa nemcsak hat-, hanem akár nyolckockás. Nem hangzik rosszul. Esetleg felmerül: "Jól hangzik, de hogyan tegyem túl magam a határozatlanságomon? Hogy dolgozom fel a féltékenységem?" "Egyik részem kitépné az aranyos pincérnő haját." Vagy: "Azok a kigyúrt fickók csak ne dörgölőzzenek a feleségemhez! Nem tudom elviselni. Meghíztam a terhessége alatt, kívánósak voltunk. Egy férfitól sem várhatjuk el a kockahasat terhesség után, igaz?" Ezek az aggályok mind felmerülhetnek. Nem tudok kockahasat biztosítani senkinek, de minden pár a maga módján szembesül a féltékenységgel, bizonytalanságokkal és nehézségekkel. Egyesek apró lépéseket tesznek. Nem ugranak fejest a monogámszerűbe, csak apránként barátkoznak vele. Először egyszerűen megegyeznek, hogy melyik hírességet találják vonzónak. Évekbe telhet, hogy ki merjék mondani legrejtettebb sötét fantáziálásaikat. De pont ezektől az évektől és a folyamattól válik ez szenvedélyessé. Vegyül bele félelem és szorongás; szeretettel, kényelemmel és biztonsággal ellensúlyozva a tökéletes recept nemcsak a szerelemre, de a vágyak szítására is. Mások a kis lépéseket téve úgy döntenek, hogy különválasztják kapcsolatuk monogámszerű elemeit. Azt mondják: "Nekem jó a kapcsolatunk így, ahogy van. Csak kissé változtatnék rajta." Bevezethetnek egy szabályt, hogy csak különleges alkalmakkor engednek be másokat a fantáziálásaikba. Keddi napon vagy csak márciusban, ahogy megfelel nekik. Lehet, hogy kedvelik a flörtöt, mert az szórakoztató. Kihozza a kéjes állatot belőlünk, felkorbácsolja önbizalmunk, és izgató lehet látni, hogy flörtöl mással a partnerünk a megállapodott feltételek mellett. Lehet, ez csak vakációs szórakozás évente egyszer. Lehet, a pincérnő túl közel van a lakhelyükhöz. Ezért csak akkor flörtölnének, ha együtt vannak, és legalább 300 km-re otthonról, ahogy jó nekik. Egyes párok monogámszerű kapcsolattal indítanak, de túl messze mennek, és végül megbánják, de ez még nem katasztrófa. A hibákból tanulni lehet, és fejlődési lehetőség kapcsolatunkban. Mikor a monogámszerűre gondolnak vagy egyszerűen a kapcsolatokra, akkor gumiszalaghoz hasonlítsák. Húzhatjuk erre, de visszatér eredeti állapotába. Feszíthetjük erre, de nem kell megismételni, ha nem volt kedvünkre való. Ha erre feszítjük, akkor nem jelenti azt, hogy másnap, következő hónapban, évben tovább kell feszíteni. Tán nem is szeretnék, mert elszakadhat. Elárulom, hogy a folyamat és a kapcsolat rugalmas. Soha nem merev. A monogámszerű esetében nem szorítkozhatunk történetkékre és találgatásokra. Tudományosan is meg kell vizsgáljuk, miért lehet csodaszer a monogámszerű kapcsolat a romló monogám házasságokat sújtó járványra. Természetesen, nincsenek általános szabályok sikeres kapcsolatra. Vannak összetevők, melyek jelen vannak a boldog, tartós házasságokban. Az egyik a szokásokból kialakult érzelmek kifejeződése. Tudósok szeretnek hangzatosan fogalmazni. Ez beszélgetést jelent. Meg kell beszélni az érzelmeket. A jót, rosszat és rondát is. Ismerjük el, ha féltékenyek vagyunk, ismerjük el, ha kiakadtunk. Lényegi dolog. A másik dolog a kapcsolódás és szabadság egyensúlya. Ez az önkiterjesztési elméleten alapszik. Az önkiterjesztési elmélet kimondja, hogy kapcsolatunkban akkor vagyunk a legboldogabbak, ha partnerünk teret hagy a fejlődésre. Emberek, állatok vagyunk, de változásra, újdonságkeresésre vagyunk beállítódva. Éhezünk rá. Ha partnerünk csillapítja vágyunk, akkor boldogabbak vagyunk együtt, és jobban ragaszkodunk egymáshoz. A boldog kapcsolat harmadik összetevője az aktív testi kapcsolat. Az aktív nemi élet nem azt jelenti, hogy csilláron lógva is swingeljünk, vagy hogy naponta, hetente vagy havonta kötelező lenne. Csak azt, hogy figyelmet fordítunk rá. Még a pápa, a katolikus bíborosok és püspökök is tisztában vannak ezzel. Tudják, miért? Múlt héten a Vatikánban e cölibátusban élő férfiak a házasságról értekeztek. Elbeszélgettek a házasságot működtető dolgokról, de szakértők bevonásával tették. Az egyik ausztrál szakértő pár, akik 55 éve voltak házasok, elmesélték e cölibátusban élőknek, hogy a testi kapcsolat mindig is, és azóta is folyamatosan kiemelt jelentőségű náluk. Érdekesnek találtam. A szakmámban évente több ezer párral dolgozom világszerte. Azt tapasztaltam, mikor párok megfontolják a monogámia meghatározásának legkisebb mértékű bővítését is, akkor kapcsolatuk alapelemei fellendülnek. Az érzelmek megnyilvánulása, kiegyensúlyozott kapcsolódás és szabadság, és az aktív testi kapcsolat lesz a normál állapot, ahogy a monogámiát folyamatként tekintik. Példával is alátámasztom. Valóságshow műsort vezetek, sajnálattal közlöm. Ez a PlayboyTV valóságshow-ja, de büszkén mondom, hogy ez a valóságshow a kevés jó tévéprogram egyike. Egy swingercsoportról szól, akik egy házban élnek, és minden hétvégén új párt vezetek be a csoportba, újoncokat, akik még soha nem swingeltek. Eldönthetik, hogy beállnak-e vagy sem. A villa neve "Swing House". De én csak saját laboromnak nevezem, mert lehetőségem van megfigyelni párok természetes viselkedését, eltekintve a kameráktól és egyéb dolgoktól. (Nevetés) Elfelejtik pár perc alatt, hogy ott vannak. Néhány újonc pár úgy dönt, hogy fejest ugrik az új területbe. Megértik, ezt nekik találták ki. Másfelől vannak, akik hamar ráébrednek, hogy alkalmatlanok osztozni a párjukon. Rengeteg érdekességet tudtam meg e második csoportba tartozóktól: nem akarnak monogámok lenni, de swingelni sem akarnak. De a nyitás puszta lehetősége közelebb hozta őket. Rákényszerülnek, hogy beszéljenek érzelmeikről. Rákényszerülnek, hogy összehangolják együttes és egyéni szükségleteiket. Mivel ez a PlayboyTV Swing House, rákényszerülnek arra is, hogy nemi életüket átgondolják. Tisztázzuk: a monogámszerű párok nem swingerek. Csak azért említettem a példát, mert sokan visszautasítják a swinget. Ők gyakorlatilag monogámok. Csak a fejlettebb 2.0 változatot élik, és házasságuk virul. A monogámszerű megmenthet széteső házasságot? Nem hiszem. Csak az intim összetevőre hat. De az lényeges elem a gyerekek és az anyagiak mellett. A testiség hangsúlyos tényezője a modern házasságnak. A monogámszerű nem menti meg a házasságot, de talán ez billenti a mérleget a házasság intézménye javára. Valamit tenni kell az alapértelemezettként elfogadott monogámia ellen, mert válságban vagyunk. Ez a válság, a széteső monogám házasságé, új lehetőség elé állít. A monogámszerű gyökeres megoldás lehet, de mi más lehetőségünk van? A bukás? Akár elismerjük, akár nem, minden pár itt és a nagyvilágban a bukás kockázatával él. Statisztikailag kimutatott valóság. Tehát csak azt kérdezem: Megfontolnák, hogy átállítják távlati terveiket, és megnyitják gondolkozásukat a monogámszerű felé, ha ez védőpajzsot jelent a válsággal szemben, megerősíti a kötődésüket, és megnöveli annak esélyét, hogy boldogan élnek, míg meg nem halnak? Köszönöm. (Taps)