♪ [zene] ♪ - [Alex] A következő két videóban figyelmünket az árküszöbökre és azok hatásaira fordítjuk. Ebben a videóban megnézzük az első két hatást, és vesszük az egyik legismertebb árküszöböt, a minimálbért. Kezdjük is el! Az árküszöb a törvény által engedélyezett legalacsonyabb ár. Vagyis ez olyan ár, amely alatt illegális venni, illetve eladni, azért hívjuk árküszöbnek, mert ez alá már nem mehetünk. Ki fogjuk mutatni, hogy az árküszöb négy meghatározó hatást fejt ki: többleteket, kereskedelmi nyereség elvesztését, pazarló minőségnövekedést, valamint az erőforrások téves eloszlását. Mindegyiket sorra fogjuk venni. Mielőtt megtennénk azonban, érdemes ezt a kérdést feltenni: az árküszöb kevésbé gyakori, mint az árplafon - miért van ez? Vagyis gyakrabban látni, hogy az árat a piaci ár alatt tartják, minthogy a piaci ár felett tartanák. Miért? Egyik oka lehet a politika. Vagyis jellemzően több a terméket vásárló, mint a terméket eladó. Amikor az árat a piaci ár alatt tartjuk, haszonra tehetünk szert, vagy legalábbis nyereségesnek tűnik, több vevő, több ember, több szavazó, mint amikor az árat a piaci ár felett tartjuk, amely úgy tűnik, hogy árt a vevőknek. Érdekes módon a paradigmatikus, az árküszöb klasszikus esete az, amikor a kivétel erősíti a szabályt. Mivel az árküszöb klasszikus esete egy olyan jószág, melyre több eladó van, mint vevő. Itt az eset, amikor az árat a piaci ár felett tartják, és van értelme politikailag, mivel sok az eladó a vevőkhöz képest. Mi az a jószág, amely esetén gyakori az árküszöb, és amely esetén több eladó van, mint vevő? Mindjárt megtudjuk, csak egy pillanat. Gondoljon bele. Tehát az egyik dolog, amit az árküszöb okoz, az, hogy többleteket eredményez. Rendben. Kitalálta már azt a jószágot, amely esetén gyakori az árküszöb, és olyan jószág, amely esetén a kínálók száma meghaladja a vevők számát? Hát a minimálbér is egy árküszöb. A minimálbér olyan ár, amely alatt nem lehet munkaerőt eladni, és a munkaerő-kínálat meghaladja a munkaerő felvásárlását. Tehát nem meglepő, hogy a minimálbér gyakran sikeres politikailag. Kit fog befolyásolni a minimálbér? A nagyon magas termelékenységű dolgozókat, akik már többet keresnek, mint a minimálbér - őket talán egyáltalán nem fogja érinteni a minimálbér. Ehelyett érinteni fogja a legkevésbé tapasztalt, legkevésbé iskolázott, legkevésbé képzett dolgozókat. Az alulképzett tinédzserekre például valószínűleg hat a minimálbér. Említettem, hogy az árküszöb többletet teremt. A minimálbér egy árküszöb, így többletet fog teremteni. Hogy hívjuk a munkaerő-többletet? Libafalkáról beszélünk? Büszke oroszlánokról? A munkaerő-többletet munkanélküliségnek hívjuk. Tehát nézzük meg modellünkkel, hogy megértsük, hogyan tud a minimálbér munkanélküliséget teremteni, különösen az alulképzett munkaerő körében. Rendben. Itt az alapdiagramunk, kivéve hogy a munkaerő mennyiségét, különösen a képzetlen munkaerőt, a vízszintes tengelyre helyezzük. A bért, vagy a munkaerő árát, a függőleges tengelyre - ez a kínálati függvényünk. Ez a keresleti görbe a piaci bérrel és a piac foglalkoztatási szintjével. Most hozzá fogjuk adni a minimálbért. Ez olyan árküszöb, amely alatt illegális venni vagy eladni ezt a jószágot, a munkaerőt. Olvassuk le az árküszöb következményeit a diagramról. Leolvashatjuk például, hogy a minimálbéren a keresett munkaerő mennyisége a keresleti görbéről olvasható le. Emlékezzünk, ez a munkaerő kereslete. Tehát ez a keresett munkaerő mennyisége, és a minimálbérnél a kínált munkaerő mennyisége a kínálati görbéről olvasható le. Tegyünk ide egy pontot, ez a Qs. Van tehát Qs egységnyi kínált mukaerőnk, Qd egységnyi keresett munkaerőnk. A Qs nagyobb, mint a Qd, tehát a különbség köztük a munkaerőtöbblet, más néven munkanélküliség. A minimálbér ellentmondásos, erősen vitatott téma. Egyes tudományos eredmények azt mutatják, hogy a minimálbér szerény növekedésének a munkanélküliségre gyakorolt hatása nem jelentős. Ugyanakkor azonban fel kell ismernünk azt, hogy a minimálbér szerény növekedésének nagy haszna sincs. Először is a dolgozók csak kis százalékát fogja érinteni a minimálbér. Körülbelül a dolgozók 97%-a már többet keres, mint a minimálbér. Valójában még a fiatal dolgozók is, a 25 év alattiak körülbelül 94%-a már többet keres, mint a minimálbér. A legjobb esetben a minimálbér növeli a bérét néhány alulképzett és fiatal dolgozónak, főleg azoknak, akiknek amúgy is nőtt volna a bérük a képzettségükkel. A legrosszabb esetben a minimálbér meg fogja növelni a hamburger árát, okoz némi munkanélküliséget, és/vagy néhány tinédzsert kicsit tovább az iskolában tart - nem mind szükségszerűen rossz dolog. Mi van azonban a minimálbér jelentősebb emelkedésével? Kevés közgazdász vonja kétségbe, hogy a minimálbér jelentős emelése súlyos munkanélküliséget okozna. Végül is nem teremthetünk jólétet a minimálbér magasabbra és magasabbra emelésével. Ha a 10$/óra minimálbér jó ötlet, akkor mi van a 15-tel? Mi van a 20-szal, 25-tel, $100-ral? $500 óránként? Ezen a ponton mindnyájan gazdagok lennénk? Mindnyájan $500/óra munkabért kapnánk? Természetesen nem. A legtöbbünk munkanélküli lenne. Tehát a minimálbér jelentős növelése súlyos munkanélküliséget fog okozni, és jó példa erre Puerto Rico 1938-ban. A kongresszus valójában akkor állapította meg az első minimálbért 25 cent/órában. Ez alacsonynak tűnhet, de akkoriban az Egyesült Államokban az átlagbér még kevesebb volt, mint óránként egy dollár, 62,5 cent volt óránként. A kongresszus azonban elfelejtette mentesíteni Puerto Ricot, amikor az átlagbérek Puerto Rico-ban akkoriban sokkal alacsonyabbak voltak, mint az USA többi részében, mindössze 3-4 cent/óra. A minimálbér szerény növelése a kontinentális Egyesült Államokban óriási növelésnek számított a Puerto Rico-i minimálbérnél. Rengeteg Puerto Rico-i cég becsődölt, és ez pusztító munkanélküliséget okozott. Valójában a Puerto Rico-i politikusok Washingtonba mentek könyörögni azért, hogy mentesítsék őket a minimálbér hatálya alól. Tehát a minimálbér jelentős növelése biztosan lényeges és komoly munkanélküliséget okozna. Más országokban látunk magasabb minimálbéreket. A minimálbér Franciaországban magasabb, mint az USA-ban, a két ország átlagbéreihez képest. Ezenfelül Franciaországban a munkaügyi törvények nagyon nehézzé teszik a dolgozók kirúgását, miután alkalmazták őket. Mindennek eredményeként a francia cégek vonakodva alkalmaznak új dolgozókat. Különösen a fiatalabb dolgozók érintettek, mivel ők kevésbé termelékenyek, és kevésbé ismert "árucikkek". Így kockázatosabb őket alkalmazni. Ennek eredményeként a munkanélküliség a fiatalok körében Franciaországban nagyon magas. 2005-ben 23% volt, és ez jóval a gazdasági válság előtt volt, az egész világot átfogó pénzügyi válság előtt. Tehát még a jó időkben is Franciaországban nagyon nagy a munkanélküliség a fiatal dolgozók körében, mert a minimálbér magas, és a cégek nem akarnak alkalmazni, lévén, hogy milyen nehéz dolgozókat elbocsátani. Rendben. Hadd mutassuk meg azt is, hogy a minimálbér elveszett nyereséget okoz a kereskedelemben - ennek mára elég ismerősnek kell lennie. A minimálbérnél a keresett munkaerő mennyiségét a Qd adja. Ez kevesebb, mint a munkaerő mennyisége, amely áruba bocsátkozna az adott piaci bér mellett, ez a piaci foglalkoztatás. Kulcsfontosságú pont, hogy vannak munkaerő-vásárlók, akik hajlandók munkaerőt venni a minimálbér alatti áron, és van munkaerő-kínálat, dolgozók, akik hajlandók a minimálbér alatt dolgozni. Ezek az üzletek kölcsönösen jövedelmezőek lennének, de illegálisak. Tehát, vannak mnunkaerő-vásárlók, akik hajlandók a minimálbér alatt venni, és vannak eladók, akik hajlandók eladni. Ezek az üzletek kölcsönösen jövedelmezők lennének, de illegálisak, ezért nem jönnek létre. Emiatt kereskedelmi nyereség vész el vagy holtteher-veszteség keletkezik. Rendben. Tehát vettük az árküszöb első két hatását, éspedig a többletet és a kereskedelmi nyereség elvesztését. A következő előadásban némileg eltérő példákon keresztül nézzük meg a pazarló minőségbeli növekedést és az erőforrások téves kihelyezését. - [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni, kattintson a kérdésekre. Ha pedig készen áll a folytatásra, kattintson a következő videóra. ♪ [zene] ♪