Sokan azt gondolják, hogy a "doubt" 
szó betűzése kicsit értelmetlen

a "b" betű miatt.

Mivel nem hallatszik,

a legtöbben nem értik, miért van ott.

De annak ellenére, hogy az iskolában mit tanultunk,

a kiejtés nem a legfontosabb tényező

az angol szavak helyesírásában.

A szó jelentése és eredete a legmeghatározóbb.

'Doubt', mint ige (kételkedni) azt jelenti, 
hogy megkérdőjelezni valamit,

habozni,

hezitálni.

Mint főnév, kétséget vagy bizonytalanságot jelent.

A ma használatos angol "doubt" szó

a latin "dubitare" szóból származik.

Először, latinból a franciák vették át

ahol elvesztett a "buh" hang és a "b" betű.

És az angolok is átvették a 13. században.

Körülbelül 100 évvel később,

írnokok, akik angolul írtak, de tudtak latinul is,

elkezdték újra "b" betűvel írni a szót,

mégha senki sem ejtette ki.

De miért tennének ilyet?

Milyen épeszű ember írná bele

újra a nem hallható "b" betűt a szóba?

Nos, olyan aki tud latinul,

az írnokok tudták, hogy a "doubt" 
szótövében volt "b" betű.

Idővel, amikor még kevesebb ember tudott latinul,

akkor is megmaradt a "b", mivel fontos

értelmi összefüggéseket jelölt 
más kapcsolódó szavakkal,

mint például "dubious" (kétes)
és "indubitably" (kétségtelenül),

melyek később beépültek az angol nyelvbe

ugyanabból a latin "dubitare" tőszóból.

A három történelmi kapcsolat megértése

nem csupán segített a "doubt" szó helyesírásában,

hanem ezeknek a kifinomultabb kifejezések

jelentésének megértésében is.

De a történetnek itt nincs vége.

Ha még mélyebbre ásunk,

minden kétséget kizárva láthatjuk,

hogy mi mindent tár elénk az a bizonyos "b" betű.

Csupán két olyan alapszó van az angolban,

ami "doub"-bal kezdődik:

az egyik a doubt,

a másik pedig a double (két-, dupla).

Rengeteg más szót építhetünk

ezek alapján,

mint doubtful (kétséges)

és doubtless (kétségtelen),

vagy doublet (kabát),

és redouble (megkettőz),

és doubloon (aranyérme).

Ha megnézzük a történelmüket,

láthatjuk, hogy mindkettő ugyanazokból

a latin szóalakokból származik.

A double jelentése,

kettő,

visszatükröződik a doubt (kétség) 
mélyebb értelmében.

Tudod, amikor kételkedünk,

amikor hezitálunk,

akkor megkérdőjelezzük (second-guess) magunkat.

Amikor valami felől kétségeink vannak,

amikor kétely vagy káosz uralkodik a fejünkben,

akkor nem tudunk dönteni valami felőle
(to be of two minds).

Történelmileg, mielőtt az angol nyelvben

francia szavak is megjelentek,

már volt a kétség szóra egy kifejezés.

Az óangol szó "tweogan" volt,

amely betűzésén is tisztán látszik

a "two" (kettő) szóval való kötelék.

Tehát, amikor legközelebb kétségeid vannak,

hogy az angol helyesírás miért olyan amilyen,

figyelj jó alaposan.

Amit találsz, talán jobban elgondolkodtat majd.