Beszéljünk egy kicsit
a periódusos rendszer csoportjairól.
Csoportokon nagyon egyszerűen
a periódusos rendszer oszlopait értjük.
Hagyományosan számozással jelöljük őket.
Ez az 1. oszlop, azaz az 1. csoport,
2. oszlop, 3. csoport, 4., 5., 6.,
7., 8., 9. csoport, 10., 11., 12.,
13., 14., 15., 16., 17., és 18.
Tudom, most sokan arra gondolnak,
mi van az f mező elemeivel?
Ha periódusos rendszert
szabályosan ábrázolnánk,
ezeket mind odébb kellene tolni,
jobb kéz felé az egész d és p mezőt,
hogy helyet csináljunk az f mező elemeinek,
de a hagyomány szerint nem számozzuk őket.
Az viszont érdekes, hogy miért nevezzük
ezeket az oszlopokat csoportoknak?
Nos, ez a periódusos rendszer érdekessége,
az, hogy egy oszlopon belül minden elem
persze azért akadnak kivételek
de többségében az egy oszlopba tartozó elemek
nagyon, nagyon hasonló
tulajdonságokkal rendelkeznek.
Ennek az az oka,
hogy az azonos oszlopba tartozó elemeknek,
amelyek azonos csoportba tartoznak,
többnyire ugyanannyi elektronja van
a legkülső héján.
Többnyire azonos
a vegyértékelektronjaik száma.
A vegyértékelektronok és
a legkülső héj elektronjai
gyakran egybeeső fogalmak,
bár van egy kicsinyke különbség.
A vegyértékelektronok
azok az elektronok,
amelyek részt vesznek a kémiai reakciókban,
ezek pedig általában
a legkülső héj elektronjai.
Ez alól persze vannak kivételek,
valójában számos érdekes kivétel létezik,
az átmenetifémek között, a d mezőben,
de ezekbe a részletekbe nem megyünk bele.
Foglalkozzunk azokkal a csoportokkal,
amelyekről itt szó esik majd,
és azzal, hogy miért viselkednek
nagyon hasonló módon a kémiai reakciókban.
Lássuk az első csoportot.
Az első csoport és a hidrogén
kissé különbözőek,
mert a hidrogén nem próbál meg
8 vegyértékelektront szerezni,
A hidrogén csak azt szeretné,
ha két vegyértékelektron lenne az első héján,
mint a héliumnak.
Így a hidrogén egyfajta...
...szóval nem sok közös tulajdonsága van
az első csoport többi elemeivel,
mint ahogyan azt például
a második csoport elemeitől várnánk.
Az első csoport elemeit,
ha a hidrogént figyelmen kívül hagyjuk,
alkálifémeknek nevezik.
A hidrogén viszont nem alkálifém.
Ezek tehát az alkálifémek.
c
Miért olyan hasonlóak a kémiai reakcióik?
MIért jasonlítanak annyira a tulajdonságaik?
Nos, ennek a megértéséhez
csak az elektronkonfigurációjukra kell gondolni.
A lítiumatom elektronkonfigurációja például
hasonlóan épül fel a héliuméhoz,
a héliumatom elektronkonfigurációjához,