1
00:00:00,350 --> 00:00:01,933
Beszéljünk egy kicsit

2
00:00:01,933 --> 00:00:05,890
a periódusos rendszer csoportjairól.

3
00:00:05,890 --> 00:00:08,550
A csoportok alatt egész egyszerűen

4
00:00:08,550 --> 00:00:12,210
a periódusos rendszer oszlopait értjük.

5
00:00:12,210 --> 00:00:14,670
Hagyományosan
számozással jelöljük őket.

6
00:00:14,670 --> 00:00:16,940
Ez az 1. oszlop, azaz az 1. csoport,

7
00:00:16,940 --> 00:00:20,720
2. oszlop, 3. csoport, 4., 5., 6.,

8
00:00:20,720 --> 00:00:27,860
7., 8., 9. csoport, 10., 11., 12.,

9
00:00:27,860 --> 00:00:33,870
13., 14., 15., 16., 17. és 18.

10
00:00:33,870 --> 00:00:35,400
Tudom, most sokan arra gondoltok,

11
00:00:35,400 --> 00:00:37,460
mi van az f mező elemeivel?

12
00:00:37,460 --> 00:00:39,400
Ha periódusos rendszert
szabályosan ábrázolnánk,

13
00:00:39,400 --> 00:00:41,000
ezeket mind odébb kellene tolni,

14
00:00:41,000 --> 00:00:44,350
jobb kéz felé az egész d és p mezőt,

15
00:00:44,350 --> 00:00:48,330
hogy helyet csináljunk
az f mező elemeinek,

16
00:00:48,330 --> 00:00:50,950
de a hagyomány szerint
nem számozzuk őket.

17
00:00:50,950 --> 00:00:53,030
Az viszont érdekes,
hogy miért nevezzük

18
00:00:53,030 --> 00:00:57,960
ezeket az oszlopokat csoportoknak?

19
00:00:57,960 --> 00:01:00,920
Nos, ez a periódusos rendszer érdekessége:

20
00:01:00,920 --> 00:01:03,070
az, hogy egy oszlopon belül
minden elem –

21
00:01:03,070 --> 00:01:05,690
– persze azért sok kivétel van –

22
00:01:05,690 --> 00:01:08,370
– de az egy oszlopba tartozó elemek többnyire

23
00:01:08,370 --> 00:01:11,070
nagyon, nagyon hasonló
tulajdonságokkal rendelkeznek.

24
00:01:11,070 --> 00:01:13,920
Ennek az az oka, hogy az egy oszlopba tartozó elemeknek,

25
00:01:13,920 --> 00:01:15,510
amelyek azonos csoportba tartoznak,

26
00:01:15,510 --> 00:01:18,490
többnyire ugyanannyi elektronja van

27
00:01:18,490 --> 00:01:19,870
a külső héján.

28
00:01:19,870 --> 00:01:22,530
Többnyire azonos
a vegyértékelektronjaik száma.

29
00:01:22,530 --> 00:01:25,140
A vegyértékelektronok és
a külső héj elektronjai

30
00:01:25,140 --> 00:01:26,720
gyakran egybeeső fogalmak,

31
00:01:26,720 --> 00:01:28,210
bár van egy kis különbség.

32
00:01:28,210 --> 00:01:30,940
A vegyértékelektronok
azok az elektronok,

33
00:01:30,940 --> 00:01:32,800
amelyek részt vesznek a kémiai reakciókban,

34
00:01:32,800 --> 00:01:35,690
ezek pedig általában
a külső héj elektronjai.

35
00:01:35,690 --> 00:01:38,330
Ez alól persze vannak kivételek,

36
00:01:38,330 --> 00:01:40,930
valójában igen sok 
érdekes kivétel van

37
00:01:40,930 --> 00:01:43,710
az átmenetifémek között, a d mezőben,

38
00:01:43,710 --> 00:01:45,310
de ezekbe a részletekbe
nem megyünk bele.

39
00:01:45,310 --> 00:01:46,530
Foglalkozzunk azokkal a csoportokkal,

40
00:01:46,530 --> 00:01:49,040
amelyekről itt szó esik majd,

41
00:01:49,040 --> 00:01:51,860
és azzal, hogy miért reagálnak
nagyon hasonló módon.

42
00:01:51,860 --> 00:01:53,840
Lássuk az első csoportot.

43
00:01:53,840 --> 00:01:55,360
Az első csoport elemei és a hidrogén

44
00:01:55,360 --> 00:01:57,260
kissé különbözőek,

45
00:01:57,260 --> 00:01:58,560
mert a hidrogén nem törekszik arra,

46
00:01:58,560 --> 00:02:00,110
hogy 8 vegyértékelektront szerezzen.

47
00:02:00,110 --> 00:02:01,400
A hidrogén csak azt szeretné,

48
00:02:01,400 --> 00:02:05,230
ha két vegyértékelektronja lenne
az első héján, mint a héliumnak.

49
00:02:05,230 --> 00:02:06,930
Így a hidrogén egyfajta...

50
00:02:06,930 --> 00:02:10,350
...szóval nem sok
közös tulajdonsága van

51
00:02:10,350 --> 00:02:11,670
az első csoport többi elemeivel,

52
00:02:11,670 --> 00:02:12,910
mint ahogyan azt például

53
00:02:12,910 --> 00:02:15,100
a második csoport elemeinél látjuk.

54
00:02:15,100 --> 00:02:17,430
Az első csoport elemeit
a hidrogén kivételével,

55
00:02:17,430 --> 00:02:21,940
alkálifémeknek nevezzük.

56
00:02:21,940 --> 00:02:24,800
A hidrogén viszont nem alkálifém.

57
00:02:24,800 --> 00:02:31,320
Ezek tehát az alkálifémek.

58
00:02:31,320 --> 00:02:34,560
Miért olyan hasonlóak
a kémiai reakcióik?

59
00:02:34,560 --> 00:02:36,750
MIért hasonlítanak annyira
a tulajdonságaik?

60
00:02:36,750 --> 00:02:37,720
Nos, ennek a megértéséhez

61
00:02:37,720 --> 00:02:40,500
elég felidézni az elektronszerkezetüket.

62
00:02:40,500 --> 00:02:44,710
A lítiumatom elektronszerkezete például

63
00:02:44,710 --> 00:02:46,630
éppen úgy kezd el felépülni

64
00:02:46,630 --> 00:02:52,750
mint a héliumatomé,

65
00:02:52,750 --> 00:02:57,950
aztán elkezd kiépülni
a második héj: 2s1.

66
00:02:57,950 --> 00:02:59,730
Ezen egy vegyértékelektron van.

67
00:02:59,730 --> 00:03:03,640
Egy elektronja van a külső héján,

68
00:03:03,640 --> 00:03:06,280
És a nátrium?

69
00:03:06,280 --> 00:03:10,710
A nátriumatomnak éppen úgy kezd
kiépülni az elektronszerkezete,

70
00:03:10,710 --> 00:03:13,540
mint a neonnak,

71
00:03:13,540 --> 00:03:15,950
aztán a harmadik héjjal folytatódik: 3s1.

72
00:03:15,950 --> 00:03:19,050
Ennek is egy vegyértékelektronja van,

73
00:03:19,050 --> 00:03:21,300
egy elektron a külső héján.

74
00:03:21,300 --> 00:03:23,756
Tehát minden narancssárgával jelölt elemnek

75
00:03:23,756 --> 00:03:25,760
egyetlen vegyértékelektronja van.

76
00:03:25,760 --> 00:03:28,023
Mindannyian arra törekednek, hogy elérjék az oktett szerkezetet,

77
00:03:28,023 --> 00:03:30,780
eljussanak az atomok stabil, tökéletes állapotába.

78
00:03:30,780 --> 00:03:33,240
Sejtheted, hogy nagyon reakcióképesek,

79
00:03:33,240 --> 00:03:35,531
és reakcióik során igyekeznek megszabadulni

80
00:03:35,531 --> 00:03:38,450
a külső héjon lévő elektrontól,
mint látjuk.

81
00:03:38,450 --> 00:03:41,860
Az alkálifémek nagyon reakcióképesek,

82
00:03:41,860 --> 00:03:43,520
és a valóban nagyon 
hasonló tulajdonságaik vannak.

83
00:03:43,520 --> 00:03:46,790
Fényesek, puhák és

84
00:03:46,790 --> 00:03:47,960
a nagy reakciókészségük miatt

85
00:03:47,960 --> 00:03:49,600
nemigen fordulnak elő elemi állapotban,

86
00:03:49,600 --> 00:03:51,530
más elemektől elkülönülve.

87
00:03:51,530 --> 00:03:53,960
Lássuk a többi csoportot.

88
00:03:53,960 --> 00:03:57,410
Eggyel jobbra lépve

89
00:03:57,410 --> 00:04:00,410
a következő csoportot

90
00:04:00,410 --> 00:04:09,340
alkáliföldfémeknek nevezzük.

91
00:04:09,340 --> 00:04:13,880
Ezeknek is nagyon
hasonlók a tulajdonságaik,

92
00:04:13,880 --> 00:04:16,380
mivel két vegyértékelektronjuk van

93
00:04:16,380 --> 00:04:19,350
a külső héjukon.

94
00:04:19,350 --> 00:04:21,960
Rájuk is érvényes –
bár nem annyira reakcióképesek,

95
00:04:21,960 --> 00:04:23,570
mint az alkálifémek –

96
00:04:23,570 --> 00:04:27,420
csak előbb hadd írjam ide:
alkáliföldfémek,

97
00:04:27,420 --> 00:04:29,640
tehát ezeknek is könnyebb
2 elektront leadni,

98
00:04:29,640 --> 00:04:31,860
mint 6-ot felvenni, hogy meglegyen a 8.

99
00:04:31,860 --> 00:04:34,470
Így ezek is eléggé reakcióképesek,

100
00:04:34,470 --> 00:04:38,920
és reakcióik során elveszítik
a két külső elektronjukat.

101
00:04:38,920 --> 00:04:42,710
Most valami különös következik,
amint átlépünk a d mezőbe.

102
00:04:42,710 --> 00:04:44,510
Erről már volt szó, amikor

103
00:04:44,510 --> 00:04:46,270
az elektronszerkezeteket tárgyaltuk.

104
00:04:46,270 --> 00:04:48,430
Ha megvizsgáljuk például

105
00:04:48,430 --> 00:05:02,430
a szkandium elektronszerkezetét
(ezt lilával írom)

106
00:05:02,430 --> 00:05:08,170
Úgy kezdődik, mint az argon,

107
00:05:08,170 --> 00:05:10,300
az atompályák feltöltődési sorrendje alapján

108
00:05:10,300 --> 00:05:14,072
az elektronszerkezetben 4s2 következne

109
00:05:14,072 --> 00:05:15,860
mint a kalcium esetén.

110
00:05:15,860 --> 00:05:17,520
De a feltöltődési sorrend szerint

111
00:05:17,520 --> 00:05:21,400
a 3d alhéjra is kerül egy elektron,

112
00:05:21,400 --> 00:05:27,280
tehát az argon szerkezetét
3d1 majd 4s2 követi.

113
00:05:27,280 --> 00:05:30,670
A héjak valós sorrendjét követve

114
00:05:30,670 --> 00:05:34,510
a 3d1-et a 4s2 elé írom.

115
00:05:34,510 --> 00:05:37,320
Az atompályák feltöltődési sorrendjében

116
00:05:37,320 --> 00:05:40,300
úgy tekintünk a d mező elemeire,

117
00:05:40,300 --> 00:05:43,000
mint a d pályák feltöltődésének helyére.

118
00:05:43,000 --> 00:05:45,980
Mint azt más videókból tudjuk,
ez nem teljesen igaz,

119
00:05:45,980 --> 00:05:49,340
de elektronszerkezetről
alkotott kép kialakításához

120
00:05:49,340 --> 00:05:51,270
hasznos lehet.

121
00:05:51,270 --> 00:05:54,600
Ezután átugrunk a p mezőre,
és elkezdjük feltölteni.

122
00:05:54,600 --> 00:06:01,810
Ha például a szénatom elektronszerkezetét nézzük,

123
00:06:01,810 --> 00:06:09,410
a szén elektronszerkezete
a héliumét követi,

124
00:06:09,410 --> 00:06:12,450
ezután átlépünk az s mezőbe: 2s2,

125
00:06:12,450 --> 00:06:15,695
majd a p mezőbe: egy, kettő,

126
00:06:15,695 --> 00:06:17,590
tehát 2p2.

127
00:06:17,590 --> 00:06:19,600
Tehát hány vegyértékelektronja van?

128
00:06:19,600 --> 00:06:21,700
A második, azaz a külső héján

129
00:06:21,700 --> 00:06:24,890
2 meg 2, azaz 4 vegyértékelektron van,

130
00:06:24,890 --> 00:06:28,180
ami a csoport összes tagjára érvényes.

131
00:06:28,180 --> 00:06:33,190
Ezért a szén
hasonló kötéseket létesít,

132
00:06:33,190 --> 00:06:36,120
mint a szilícium és a csoport többi tagja.

133
00:06:36,120 --> 00:06:38,630
Ugyanígy folytathatjuk

134
00:06:38,630 --> 00:06:42,730
például az oxigén és a kén esetében,

135
00:06:42,730 --> 00:06:46,460
ezek mindketten 2 elektront
szeretnének elvenni valakitől,

136
00:06:46,460 --> 00:06:48,620
mivel 6 vegyértékelektronjuk van,

137
00:06:48,620 --> 00:06:49,550
nyolcat szeretnének,

138
00:06:49,550 --> 00:06:51,580
így hasonlóan létesítenek kötéseket.

139
00:06:51,580 --> 00:06:53,440
Ez a sárga csoport

140
00:06:53,440 --> 00:06:55,490
a halogénelemeké.

141
00:06:55,490 --> 00:06:57,100
Saját nevük van,

142
00:06:57,100 --> 00:06:59,650
ezek a halogének.

143
00:06:59,650 --> 00:07:01,250
Ezek nagyon reakcióképesek,

144
00:07:01,250 --> 00:07:03,030
mivel 7 vegyértékelektronjuk van.

145
00:07:03,030 --> 00:07:03,960
Semmire sem vágynak jobban,

146
00:07:03,960 --> 00:07:06,250
mint még egy vegyértékelektronra,

147
00:07:06,250 --> 00:07:07,610
így szívesen lépnek reakcióba,

148
00:07:07,610 --> 00:07:11,890
különösen az alkálifémekkel.

149
00:07:11,890 --> 00:07:16,150
Végül eljutunk az atomok „paradicsomába”,

150
00:07:16,150 --> 00:07:18,520
a nemesgázok közé.

151
00:07:18,520 --> 00:07:20,900
Nemesgázoknak nevezzük

152
00:07:20,900 --> 00:07:26,030
a 18. csoport elemeit.

153
00:07:26,030 --> 00:07:28,560
Mindannyiuk közös tulajdonsága,

154
00:07:28,560 --> 00:07:29,710
hogy nem reakcióképesek.

155
00:07:29,710 --> 00:07:30,740
Miért nem reagálnak?

156
00:07:30,740 --> 00:07:32,600
A külső elektronhéjuk telített.

157
00:07:32,600 --> 00:07:34,220
Nincs hiányérzetük, nemesi rangjuk

158
00:07:34,220 --> 00:07:35,560
megóvja őket a küzdelmektől.

159
00:07:35,560 --> 00:07:40,513
Senki mással sem óhajtanak keveredni.