0:00:00.350,0:00:02.930 Beszéljünk egy kicsit 0:00:02.930,0:00:05.890 a periódusos rendszer csoportjairól. 0:00:05.890,0:00:08.550 Csoportokon nagyon egyszerűen 0:00:08.550,0:00:12.210 a periódusos rendszer oszlopait értjük. 0:00:12.210,0:00:14.670 Hagyományosan számozással jelöljük őket. 0:00:14.670,0:00:16.940 Ez az 1. oszlop, azaz az 1. csoport, 0:00:16.940,0:00:20.720 2. oszlop, 3. csoport, 4., 5., 6., 0:00:20.720,0:00:25.720 7., 8., 9. csoport, 10., 11., 12., 0:00:27.860,0:00:32.860 13., 14., 15., 16., 17., és 18. 0:00:33.870,0:00:35.400 Tudom, most sokan arra gondolnak, 0:00:35.400,0:00:37.460 mi van az f mező elemeivel? 0:00:37.460,0:00:39.400 Ha periódusos rendszert[br]szabályosan ábrázolnánk, 0:00:39.400,0:00:41.000 ezeket mind odébb kellene tolni, 0:00:41.000,0:00:44.350 jobb kéz felé az egész d és p mezőt, 0:00:44.350,0:00:48.330 hogy helyet csináljunk az f mező elemeinek, 0:00:48.330,0:00:50.950 de a hagyomány szerint nem számozzuk őket. 0:00:50.950,0:00:53.030 Az viszont érdekes, hogy miért nevezzük 0:00:53.030,0:00:55.040 ezeket az oszlopokat csoportoknak? 0:00:57.960,0:01:00.920 Nos, ez a periódusos rendszer érdekessége, 0:01:00.920,0:01:03.070 az, hogy egy oszlopon belül minden elem – 0:01:03.070,0:01:05.690 – persze azért sok kivétel van – 0:01:05.690,0:01:08.370 – de az egy oszlopba tartozó elemek többnyire 0:01:08.370,0:01:11.070 nagyon, nagyon hasonló[br]tulajdonságokkal rendelkeznek. 0:01:11.070,0:01:13.920 Ennek az az oka,[br]hogy az azonos oszlopba tartozó elemeknek, 0:01:13.920,0:01:15.510 amelyek azonos csoportba tartoznak, 0:01:15.510,0:01:18.490 többnyire ugyanannyi elektronja van 0:01:18.490,0:01:19.870 a legkülső héján. 0:01:19.870,0:01:22.530 Többnyire azonos[br]a vegyértékelektronjaik száma. 0:01:22.530,0:01:25.140 A vegyértékelektronok és[br]a legkülső héj elektronjai 0:01:25.140,0:01:26.720 gyakran egybeeső fogalmak, 0:01:26.720,0:01:28.210 bár van egy kicsinyke különbség. 0:01:28.210,0:01:30.940 A vegyértékelektronok[br]azok az elektronok, 0:01:30.940,0:01:32.800 amelyek részt vesznek a kémiai reakciókban, 0:01:32.800,0:01:35.690 ezek pedig általában[br]a legkülső héj elektronjai. 0:01:35.690,0:01:38.330 Ez alól persze vannak kivételek, 0:01:38.330,0:01:40.930 valójában számos érdekes kivétel létezik, 0:01:40.930,0:01:43.710 az átmenetifémek között, a d mezőben, 0:01:43.710,0:01:45.310 de ezekbe a részletekbe nem megyünk bele. 0:01:45.310,0:01:46.530 Foglalkozzunk azokkal a csoportokkal, 0:01:46.530,0:01:49.040 amelyekről itt szó esik majd, 0:01:49.040,0:01:51.860 és azzal, hogy miért viselkednek[br]nagyon hasonló módon a kémiai reakciókban. 0:01:51.860,0:01:53.840 Lássuk az első csoportot. 0:01:53.840,0:01:55.360 Az első csoport elemei és a hidrogén 0:01:55.360,0:01:57.260 kissé különbözőek, 0:01:57.260,0:01:58.560 mert a hidrogén nem törekszik 0:01:58.560,0:02:00.110 8 vegyértékelektront szerezni, 0:02:00.110,0:02:01.400 A hidrogén csak azt szeretné, 0:02:01.400,0:02:05.230 ha két vegyértékelektronja lenne[br]az első héján, mint a héliumnak. 0:02:05.230,0:02:06.930 Így a hidrogén egyfajta... 0:02:06.930,0:02:10.350 ...szóval nem sok közös tulajdonsága van 0:02:10.350,0:02:11.670 az első csoport többi elemeivel, 0:02:11.670,0:02:12.910 mint ahogyan azt például 0:02:12.910,0:02:15.100 a második csoport elemeinél látjuk. 0:02:15.100,0:02:17.430 Az első csoport elemeit,[br]a hidrogén kivételével, 0:02:17.430,0:02:21.940 alkálifémeknek nevezzük. 0:02:21.940,0:02:24.800 A hidrogén viszont nem alkálifém. 0:02:24.800,0:02:27.423 Ezek tehát az alkálifémek. 0:02:28.500,0:02:30.103 c 0:02:31.320,0:02:34.560 Miért olyan hasonlóak a kémiai reakcióik? 0:02:34.560,0:02:36.750 MIért hasonlítanak annyira a tulajdonságaik? 0:02:36.750,0:02:37.720 Nos, ennek a megértéséhez 0:02:37.720,0:02:40.500 elég felidézni az elektronkonfigurációjukat. 0:02:40.500,0:02:44.710 A lítiumatom elektronkonfigurációja például 0:02:44.710,0:02:46.630 éppen úgy kezd el felépülni 0:02:46.630,0:02:51.170 mint a héliumatom elektronkonfigurációja, 0:02:51.170,0:02:53.470 aztán elkezd kiépülni a második héj, 2s1. 0:02:53.470,0:02:58.030 Ezen egy vegyértékelektron van. 0:02:58.030,0:02:59.820 Egy elektronja van a legkülső héján, 0:02:59.820,0:03:03.650 És a nátrium? 0:03:03.650,0:03:04.993 A nátriumatomnak éppen úgy kezd 0:03:06.210,0:03:09.210 kiépülni az elektronszerkezete,[br]mint a neonnak, 0:03:09.210,0:03:12.003 aztán a harmadik héjjal folytatódik: 3s1. 0:03:13.260,0:03:16.200 Ennek is egy vegyértékelektronja van, 0:03:16.200,0:03:18.950 egy elektron a legkülső héján. 0:03:18.950,0:03:21.240 Tehát minden narancssárgával jelölt elemnek 0:03:21.240,0:03:23.780 egyetlen vegyértékelektronja van. 0:03:23.780,0:03:25.350 Mindannyian törekednek eljutni[br]az oktett szerkezetbe, 0:03:25.350,0:03:27.860 az atomok stabil nirvánájaba. 0:03:27.860,0:03:30.880 Sejthető, hogy nagyon reakcióképesek, 0:03:30.880,0:03:33.220 és reakcióik során igyekeznek megszabadulni 0:03:33.220,0:03:35.190 a legkülső héjon lévő elektrontól,[br]amint a valóságban is látjuk. 0:03:35.190,0:03:38.450 c 0:03:38.450,0:03:41.860 Az alkálifémek nagyon reakcióképesek, 0:03:41.860,0:03:43.310 és a valóban nagyon [br]hasonlítanak a tulajdonságaik. 0:03:43.310,0:03:46.790 Csillogóak, puhák és 0:03:46.790,0:03:47.960 a nagy reakciókészségük miatt 0:03:47.960,0:03:49.600 nemigen fordulnak elő elemi állapotban, 0:03:49.600,0:03:51.530 más elemektől elkülönülve. 0:03:51.530,0:03:53.960 Lássuk a többi csoportot. 0:03:53.960,0:03:57.410 Eggyel jobbra lépve 0:03:57.410,0:04:00.410 a következő csoportot 0:04:00.410,0:04:03.353 az alkáliföldfémeknek nevezzük. 0:04:04.266,0:04:09.266 c 0:04:09.340,0:04:13.880 Ezeknek is nagyon hasonlók a tulajdonságaik, 0:04:13.880,0:04:16.380 mivel két vegyértékelektronjuk van 0:04:16.380,0:04:19.350 a legkülső héjukon. 0:04:19.350,0:04:21.960 Rájuk is érvényes –[br]bár nem annyira reakcióképesek, 0:04:21.960,0:04:23.570 mint az alkálifémek – 0:04:23.570,0:04:27.420 csak előbb hadd írjam ide:[br]alkáliföldfémek, 0:04:27.420,0:04:29.640 tehát ezeknek is könnyebb leadni két elektront, 0:04:29.640,0:04:31.860 mint felvenni hatot, hogy meglegyen a nyolc. 0:04:31.860,0:04:34.470 Így ezek is eléggé reakcióképesek, 0:04:34.470,0:04:38.920 és reakcióik során elveszítik[br]a két külső elektronjukat. 0:04:38.920,0:04:42.710 Most valami különös következik,[br]amit átlépünk a d mezőbe. 0:04:42.710,0:04:44.510 Erről már volt szó, amikor 0:04:44.510,0:04:46.270 az elektronkonfigurációkat tárgyaltuk. 0:04:46.270,0:04:48.430 Ha megvizsgáljuk 0:04:48.430,0:04:51.250 0:04:51.250,0:04:54.350 0:04:54.350,0:04:57.420 0:04:57.420,0:04:58.823 0:05:01.070,0:05:02.430 0:05:02.430,0:05:06.080 0:05:06.080,0:05:08.170 0:05:08.170,0:05:10.300 0:05:10.300,0:05:12.150 0:05:12.150,0:05:15.860 0:05:15.860,0:05:17.520 0:05:17.520,0:05:21.400 0:05:21.400,0:05:24.843 0:05:27.280,0:05:30.670 0:05:30.670,0:05:34.510 0:05:34.510,0:05:37.320 0:05:37.320,0:05:40.300 0:05:40.300,0:05:43.000 0:05:43.000,0:05:45.980 0:05:45.980,0:05:49.340 0:05:49.340,0:05:51.270 0:05:51.270,0:05:54.600 0:05:54.600,0:05:59.240 0:05:59.240,0:06:01.810 0:06:01.810,0:06:05.930 0:06:05.930,0:06:09.410 0:06:09.410,0:06:12.450 0:06:12.450,0:06:13.503 0:06:15.695,0:06:17.590 0:06:17.590,0:06:19.600 0:06:19.600,0:06:21.700 0:06:21.700,0:06:24.890 0:06:24.890,0:06:28.180 0:06:28.180,0:06:29.340 0:06:29.340,0:06:34.120 0:06:34.120,0:06:36.120 0:06:36.120,0:06:38.630 0:06:38.630,0:06:42.730 0:06:42.730,0:06:45.840 0:06:45.840,0:06:48.620 0:06:48.620,0:06:49.550 0:06:49.550,0:06:51.580 0:06:51.580,0:06:53.440 0:06:53.440,0:06:55.490 0:06:55.490,0:06:57.100 0:06:57.100,0:06:59.650 0:06:59.650,0:07:01.250 0:07:01.250,0:07:03.030 0:07:03.030,0:07:03.960 0:07:03.960,0:07:06.250 0:07:06.250,0:07:07.610 0:07:07.610,0:07:09.080 0:07:09.080,0:07:11.850 0:07:11.850,0:07:16.150 0:07:16.150,0:07:18.520 0:07:18.520,0:07:20.900 0:07:20.900,0:07:25.900 0:07:26.030,0:07:28.560 0:07:28.560,0:07:29.710 0:07:29.710,0:07:30.740 0:07:30.740,0:07:32.600 0:07:32.600,0:07:34.220 0:07:34.220,0:07:35.560 0:07:35.560,0:07:40.513