1 00:00:00,350 --> 00:00:02,930 Beszéljünk egy kicsit 2 00:00:02,930 --> 00:00:05,890 a periódusos rendszer csoportjairól. 3 00:00:05,890 --> 00:00:08,550 Csoportokon nagyon egyszerűen 4 00:00:08,550 --> 00:00:12,210 a periódusos rendszer oszlopait értjük. 5 00:00:12,210 --> 00:00:14,670 Hagyományosan számozással jelöljük őket. 6 00:00:14,670 --> 00:00:16,940 Ez az 1. oszlop, azaz az 1. csoport, 7 00:00:16,940 --> 00:00:20,720 2. oszlop, 3. csoport, 4., 5., 6., 8 00:00:20,720 --> 00:00:25,720 7., 8., 9. csoport, 10., 11., 12., 9 00:00:27,860 --> 00:00:32,860 13., 14., 15., 16., 17., és 18. 10 00:00:33,870 --> 00:00:35,400 Tudom, most sokan arra gondolnak, 11 00:00:35,400 --> 00:00:37,460 mi van az f mező elemeivel? 12 00:00:37,460 --> 00:00:39,400 Ha periódusos rendszert szabályosan ábrázolnánk, 13 00:00:39,400 --> 00:00:41,000 ezeket mind odébb kellene tolni, 14 00:00:41,000 --> 00:00:44,350 jobb kéz felé az egész d és p mezőt, 15 00:00:44,350 --> 00:00:48,330 hogy helyet csináljunk az f mező elemeinek, 16 00:00:48,330 --> 00:00:50,950 de a hagyomány szerint nem számozzuk őket. 17 00:00:50,950 --> 00:00:53,030 Az viszont érdekes, hogy miért nevezzük 18 00:00:53,030 --> 00:00:55,040 ezeket az oszlopokat csoportoknak? 19 00:00:57,960 --> 00:01:00,920 Nos, ez a periódusos rendszer érdekessége, 20 00:01:00,920 --> 00:01:03,070 az, hogy egy oszlopon belül minden elem – 21 00:01:03,070 --> 00:01:05,690 – persze azért sok kivétel van – 22 00:01:05,690 --> 00:01:08,370 – de az egy oszlopba tartozó elemek többnyire 23 00:01:08,370 --> 00:01:11,070 nagyon, nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek. 24 00:01:11,070 --> 00:01:13,920 Ennek az az oka, hogy az azonos oszlopba tartozó elemeknek, 25 00:01:13,920 --> 00:01:15,510 amelyek azonos csoportba tartoznak, 26 00:01:15,510 --> 00:01:18,490 többnyire ugyanannyi elektronja van 27 00:01:18,490 --> 00:01:19,870 a legkülső héján. 28 00:01:19,870 --> 00:01:22,530 Többnyire azonos a vegyértékelektronjaik száma. 29 00:01:22,530 --> 00:01:25,140 A vegyértékelektronok és a legkülső héj elektronjai 30 00:01:25,140 --> 00:01:26,720 gyakran egybeeső fogalmak, 31 00:01:26,720 --> 00:01:28,210 bár van egy kicsinyke különbség. 32 00:01:28,210 --> 00:01:30,940 A vegyértékelektronok azok az elektronok, 33 00:01:30,940 --> 00:01:32,800 amelyek részt vesznek a kémiai reakciókban, 34 00:01:32,800 --> 00:01:35,690 ezek pedig általában a legkülső héj elektronjai. 35 00:01:35,690 --> 00:01:38,330 Ez alól persze vannak kivételek, 36 00:01:38,330 --> 00:01:40,930 valójában számos érdekes kivétel létezik, 37 00:01:40,930 --> 00:01:43,710 az átmenetifémek között, a d mezőben, 38 00:01:43,710 --> 00:01:45,310 de ezekbe a részletekbe nem megyünk bele. 39 00:01:45,310 --> 00:01:46,530 Foglalkozzunk azokkal a csoportokkal, 40 00:01:46,530 --> 00:01:49,040 amelyekről itt szó esik majd, 41 00:01:49,040 --> 00:01:51,860 és azzal, hogy miért viselkednek nagyon hasonló módon a kémiai reakciókban. 42 00:01:51,860 --> 00:01:53,840 Lássuk az első csoportot. 43 00:01:53,840 --> 00:01:55,360 Az első csoport elemei és a hidrogén 44 00:01:55,360 --> 00:01:57,260 kissé különbözőek, 45 00:01:57,260 --> 00:01:58,560 mert a hidrogén nem törekszik 46 00:01:58,560 --> 00:02:00,110 8 vegyértékelektront szerezni, 47 00:02:00,110 --> 00:02:01,400 A hidrogén csak azt szeretné, 48 00:02:01,400 --> 00:02:05,230 ha két vegyértékelektronja lenne az első héján, mint a héliumnak. 49 00:02:05,230 --> 00:02:06,930 Így a hidrogén egyfajta... 50 00:02:06,930 --> 00:02:10,350 ...szóval nem sok közös tulajdonsága van 51 00:02:10,350 --> 00:02:11,670 az első csoport többi elemeivel, 52 00:02:11,670 --> 00:02:12,910 mint ahogyan azt például 53 00:02:12,910 --> 00:02:15,100 a második csoport elemeinél látjuk. 54 00:02:15,100 --> 00:02:17,430 Az első csoport elemeit, a hidrogén kivételével, 55 00:02:17,430 --> 00:02:21,940 alkálifémeknek nevezzük. 56 00:02:21,940 --> 00:02:24,800 A hidrogén viszont nem alkálifém. 57 00:02:24,800 --> 00:02:27,423 Ezek tehát az alkálifémek. 58 00:02:28,500 --> 00:02:30,103 c 59 00:02:31,320 --> 00:02:34,560 Miért olyan hasonlóak a kémiai reakcióik? 60 00:02:34,560 --> 00:02:36,750 MIért hasonlítanak annyira a tulajdonságaik? 61 00:02:36,750 --> 00:02:37,720 Nos, ennek a megértéséhez 62 00:02:37,720 --> 00:02:40,500 elég felidézni az elektronkonfigurációjukat. 63 00:02:40,500 --> 00:02:44,710 A lítiumatom elektronkonfigurációja például 64 00:02:44,710 --> 00:02:46,630 éppen úgy kezd el felépülni 65 00:02:46,630 --> 00:02:51,170 mint a héliumatom elektronkonfigurációja, 66 00:02:51,170 --> 00:02:53,470 aztán elkezd kiépülni a második héj, 2s1. 67 00:02:53,470 --> 00:02:58,030 Ezen egy vegyértékelektron van. 68 00:02:58,030 --> 00:02:59,820 Egy elektronja van a legkülső héján, 69 00:02:59,820 --> 00:03:03,650 És a nátrium? 70 00:03:03,650 --> 00:03:04,993 A nátriumatomnak éppen úgy kezd 71 00:03:06,210 --> 00:03:09,210 kiépülni az elektronszerkezete, mint a neonnak, 72 00:03:09,210 --> 00:03:12,003 aztán a harmadik héjjal folytatódik: 3s1. 73 00:03:13,260 --> 00:03:16,200 Ennek is egy vegyértékelektronja van, 74 00:03:16,200 --> 00:03:18,950 egy elektron a legkülső héján. 75 00:03:18,950 --> 00:03:21,240 Tehát minden narancssárgával jelölt elemnek 76 00:03:21,240 --> 00:03:23,780 egyetlen vegyértékelektronja van. 77 00:03:23,780 --> 00:03:25,350 Mindannyian törekednek eljutni az oktett szerkezetbe, 78 00:03:25,350 --> 00:03:27,860 az atomok stabil nirvánájaba. 79 00:03:27,860 --> 00:03:30,880 Sejthető, hogy nagyon reakcióképesek, 80 00:03:30,880 --> 00:03:33,220 és reakcióik során igyekeznek megszabadulni 81 00:03:33,220 --> 00:03:35,190 a legkülső héjon lévő elektrontól, amint a valóságban is látjuk. 82 00:03:35,190 --> 00:03:38,450 c 83 00:03:38,450 --> 00:03:41,860 Az alkálifémek nagyon reakcióképesek, 84 00:03:41,860 --> 00:03:43,310 és a valóban nagyon hasonlítanak a tulajdonságaik. 85 00:03:43,310 --> 00:03:46,790 Csillogóak, puhák és 86 00:03:46,790 --> 00:03:47,960 a nagy reakciókészségük miatt 87 00:03:47,960 --> 00:03:49,600 nemigen fordulnak elő elemi állapotban, 88 00:03:49,600 --> 00:03:51,530 más elemektől elkülönülve. 89 00:03:51,530 --> 00:03:53,960 Lássuk a többi csoportot. 90 00:03:53,960 --> 00:03:57,410 Eggyel jobbra lépve 91 00:03:57,410 --> 00:04:00,410 a következő csoportot 92 00:04:00,410 --> 00:04:03,353 az alkáliföldfémeknek nevezzük. 93 00:04:04,266 --> 00:04:09,266 c 94 00:04:09,340 --> 00:04:13,880 Ezeknek is nagyon hasonlók a tulajdonságaik, 95 00:04:13,880 --> 00:04:16,380 mivel két vegyértékelektronjuk van 96 00:04:16,380 --> 00:04:19,350 a legkülső héjukon. 97 00:04:19,350 --> 00:04:21,960 Rájuk is érvényes – bár nem annyira reakcióképesek, 98 00:04:21,960 --> 00:04:23,570 mint az alkálifémek – 99 00:04:23,570 --> 00:04:27,420 csak előbb hadd írjam ide: alkáliföldfémek, 100 00:04:27,420 --> 00:04:29,640 tehát ezeknek is könnyebb leadni két elektront, 101 00:04:29,640 --> 00:04:31,860 mint felvenni hatot, hogy meglegyen a nyolc. 102 00:04:31,860 --> 00:04:34,470 Így ezek is eléggé reakcióképesek, 103 00:04:34,470 --> 00:04:38,920 és reakcióik során elveszítik a két külső elektronjukat. 104 00:04:38,920 --> 00:04:42,710 Most valami különös következik, amit átlépünk a d mezőbe. 105 00:04:42,710 --> 00:04:44,510 Erről már volt szó, amikor 106 00:04:44,510 --> 00:04:46,270 az elektronkonfigurációkat tárgyaltuk. 107 00:04:46,270 --> 00:04:48,430 Ha megvizsgáljuk 108 00:04:48,430 --> 00:04:51,250 109 00:04:51,250 --> 00:04:54,350 110 00:04:54,350 --> 00:04:57,420 111 00:04:57,420 --> 00:04:58,823 112 00:05:01,070 --> 00:05:02,430 113 00:05:02,430 --> 00:05:06,080 114 00:05:06,080 --> 00:05:08,170 115 00:05:08,170 --> 00:05:10,300 116 00:05:10,300 --> 00:05:12,150 117 00:05:12,150 --> 00:05:15,860 118 00:05:15,860 --> 00:05:17,520 119 00:05:17,520 --> 00:05:21,400 120 00:05:21,400 --> 00:05:24,843 121 00:05:27,280 --> 00:05:30,670 122 00:05:30,670 --> 00:05:34,510 123 00:05:34,510 --> 00:05:37,320 124 00:05:37,320 --> 00:05:40,300 125 00:05:40,300 --> 00:05:43,000 126 00:05:43,000 --> 00:05:45,980 127 00:05:45,980 --> 00:05:49,340 128 00:05:49,340 --> 00:05:51,270 129 00:05:51,270 --> 00:05:54,600 130 00:05:54,600 --> 00:05:59,240 131 00:05:59,240 --> 00:06:01,810 132 00:06:01,810 --> 00:06:05,930 133 00:06:05,930 --> 00:06:09,410 134 00:06:09,410 --> 00:06:12,450 135 00:06:12,450 --> 00:06:13,503 136 00:06:15,695 --> 00:06:17,590 137 00:06:17,590 --> 00:06:19,600 138 00:06:19,600 --> 00:06:21,700 139 00:06:21,700 --> 00:06:24,890 140 00:06:24,890 --> 00:06:28,180 141 00:06:28,180 --> 00:06:29,340 142 00:06:29,340 --> 00:06:34,120 143 00:06:34,120 --> 00:06:36,120 144 00:06:36,120 --> 00:06:38,630 145 00:06:38,630 --> 00:06:42,730 146 00:06:42,730 --> 00:06:45,840 147 00:06:45,840 --> 00:06:48,620 148 00:06:48,620 --> 00:06:49,550 149 00:06:49,550 --> 00:06:51,580 150 00:06:51,580 --> 00:06:53,440 151 00:06:53,440 --> 00:06:55,490 152 00:06:55,490 --> 00:06:57,100 153 00:06:57,100 --> 00:06:59,650 154 00:06:59,650 --> 00:07:01,250 155 00:07:01,250 --> 00:07:03,030 156 00:07:03,030 --> 00:07:03,960 157 00:07:03,960 --> 00:07:06,250 158 00:07:06,250 --> 00:07:07,610 159 00:07:07,610 --> 00:07:09,080 160 00:07:09,080 --> 00:07:11,850 161 00:07:11,850 --> 00:07:16,150 162 00:07:16,150 --> 00:07:18,520 163 00:07:18,520 --> 00:07:20,900 164 00:07:20,900 --> 00:07:25,900 165 00:07:26,030 --> 00:07:28,560 166 00:07:28,560 --> 00:07:29,710 167 00:07:29,710 --> 00:07:30,740 168 00:07:30,740 --> 00:07:32,600 169 00:07:32,600 --> 00:07:34,220 170 00:07:34,220 --> 00:07:35,560 171 00:07:35,560 --> 00:07:40,513