0:00:00.350,0:00:01.933
Beszéljünk egy kicsit

0:00:01.933,0:00:05.890
a periódusos rendszer csoportjairól.

0:00:05.890,0:00:08.550
A csoportokon nagyon egyszerűen

0:00:08.550,0:00:12.210
a periódusos rendszer oszlopait értjük.

0:00:12.210,0:00:14.670
Hagyomány szerint[br]számozással jelöljük őket.

0:00:14.670,0:00:16.940
Ez az 1. oszlop, azaz az 1. csoport,

0:00:16.940,0:00:20.720
2. oszlop, 3. csoport, 4., 5., 6.,

0:00:20.720,0:00:27.860
7., 8., 9. csoport, 10., 11., 12.,

0:00:27.860,0:00:33.870
13., 14., 15., 16., 17., és 18.

0:00:33.870,0:00:35.400
Tudom, most sokan arra gondolnak,

0:00:35.400,0:00:37.460
mi van az f mező elemeivel?

0:00:37.460,0:00:39.400
Ha periódusos rendszert[br]szabályosan ábrázolnánk,

0:00:39.400,0:00:41.000
ezeket mind odébb kellene tolni,

0:00:41.000,0:00:44.350
jobb kéz felé az egész d és p mezőt,

0:00:44.350,0:00:48.330
hogy helyet csináljunk[br]az f mező elemeinek,

0:00:48.330,0:00:50.950
de a hagyomány szerint[br]nem számozzuk őket.

0:00:50.950,0:00:53.030
Az viszont érdekes,[br]hogy miért nevezzük

0:00:53.030,0:00:57.960
ezeket az oszlopokat csoportoknak?

0:00:57.960,0:01:00.920
Nos, ez a periódusos rendszer érdekessége,

0:01:00.920,0:01:03.070
az, hogy egy oszlopon belül[br]minden elem –

0:01:03.070,0:01:05.690
– persze azért sok kivétel van –

0:01:05.690,0:01:08.370
– de az egy oszlopba tartozó elemek többnyire

0:01:08.370,0:01:11.070
nagyon, nagyon hasonló[br]tulajdonságokkal rendelkeznek.

0:01:11.070,0:01:13.920
Ennek az az oka, hogy az egy oszlopba tartozó elemeknek,

0:01:13.920,0:01:15.510
amelyek azonos csoportba tartoznak,

0:01:15.510,0:01:18.490
többnyire ugyanannyi elektronja van

0:01:18.490,0:01:19.870
a legkülső héján.

0:01:19.870,0:01:22.530
Többnyire azonos[br]a vegyértékelektronjaik száma.

0:01:22.530,0:01:25.140
A vegyértékelektronok és[br]a legkülső héj elektronjai

0:01:25.140,0:01:26.720
gyakran egybeeső fogalmak,

0:01:26.720,0:01:28.210
bár van egy kis különbség.

0:01:28.210,0:01:30.940
A vegyértékelektronok[br]azok az elektronok,

0:01:30.940,0:01:32.800
amelyek részt vesznek a kémiai reakciókban,

0:01:32.800,0:01:35.690
ezek pedig általában[br]a legkülső héj elektronjai.

0:01:35.690,0:01:38.330
Ez alól persze vannak kivételek,

0:01:38.330,0:01:40.930
valójában számos[br]érdekes kivétel létezik,

0:01:40.930,0:01:43.710
az átmenetifémek között, a d mezőben,

0:01:43.710,0:01:45.310
de ezekbe a részletekbe[br]nem megyünk bele.

0:01:45.310,0:01:46.530
Foglalkozzunk azokkal a csoportokkal,

0:01:46.530,0:01:49.040
amelyekről itt szó esik majd,

0:01:49.040,0:01:51.860
és azzal, hogy miért reagálnak[br]nagyon hasonló módon.

0:01:51.860,0:01:53.840
Lássuk az első csoportot.

0:01:53.840,0:01:55.360
Az első csoport elemei és a hidrogén

0:01:55.360,0:01:57.260
kissé különbözőek,

0:01:57.260,0:01:58.560
mert a hidrogén nem törekszik

0:01:58.560,0:02:00.110
8 vegyértékelektront szerezni,

0:02:00.110,0:02:01.400
A hidrogén csak azt szeretné,

0:02:01.400,0:02:05.230
ha két vegyértékelektronja lenne[br]az első héján, mint a héliumnak.

0:02:05.230,0:02:06.930
Így a hidrogén egyfajta...

0:02:06.930,0:02:10.350
...szóval nem sok[br]közös tulajdonsága van

0:02:10.350,0:02:11.670
az első csoport többi elemeivel,

0:02:11.670,0:02:12.910
mint ahogyan azt például

0:02:12.910,0:02:15.100
a második csoport elemeinél látjuk.

0:02:15.100,0:02:17.430
Az első csoport elemeit,[br]a hidrogén kivételével,

0:02:17.430,0:02:21.940
alkálifémeknek nevezzük.

0:02:21.940,0:02:24.800
A hidrogén viszont nem alkálifém.

0:02:24.800,0:02:31.320
Ezek tehát az alkálifémek.

0:02:31.320,0:02:34.560
Miért olyan hasonlóak[br]a kémiai reakcióik?

0:02:34.560,0:02:36.750
MIért hasonlítanak annyira[br]a tulajdonságaik?

0:02:36.750,0:02:37.720
Nos, ennek a megértéséhez

0:02:37.720,0:02:40.500
elég felidézni az elektronszerkezetüket.

0:02:40.500,0:02:44.710
A lítiumatom elektronszerkezete például

0:02:44.710,0:02:46.630
éppen úgy kezd el felépülni

0:02:46.630,0:02:52.750
mint a héliumatomé,

0:02:52.750,0:02:57.950
aztán elkezd kiépülni[br]a második héj: 2s1.

0:02:57.950,0:02:59.730
Ezen egy vegyértékelektron van.

0:02:59.730,0:03:03.640
Egy elektronja van a legkülső héján,

0:03:03.640,0:03:06.280
És a nátrium?

0:03:06.280,0:03:10.710
A nátriumatomnak éppen úgy kezd[br]kiépülni az elektronszerkezete,

0:03:10.710,0:03:13.540
mint a neonnak,

0:03:13.540,0:03:15.950
aztán a harmadik héjjal folytatódik: 3s1.

0:03:15.950,0:03:19.050
Ennek is egy vegyértékelektronja van,

0:03:19.050,0:03:21.300
egy elektron a legkülső héján.

0:03:21.300,0:03:23.756
Tehát minden narancssárgával jelölt elemnek

0:03:23.756,0:03:25.760
egyetlen vegyértékelektronja van.

0:03:25.760,0:03:28.023
Mindannyian törekednek eljutni[br]az oktett szerkezetbe,

0:03:28.023,0:03:30.780
az atomok stabil nirvánájába.

0:03:30.780,0:03:33.240
Sejthető, hogy nagyon reakcióképesek,

0:03:33.240,0:03:35.531
és reakcióik során igyekeznek megszabadulni

0:03:35.531,0:03:38.450
a legkülső héjon lévő elektrontól,[br]amint a valóságban is látjuk.

0:03:38.450,0:03:41.860
Az alkálifémek nagyon reakcióképesek,

0:03:41.860,0:03:43.310
és a valóban nagyon [br]hasonlítanak a tulajdonságaik.

0:03:43.310,0:03:46.790
Csillogóak, puhák és

0:03:46.790,0:03:47.960
a nagy reakciókészségük miatt

0:03:47.960,0:03:49.600
nemigen fordulnak elő elemi állapotban,

0:03:49.600,0:03:51.530
más elemektől elkülönülve.

0:03:51.530,0:03:53.960
Lássuk a többi csoportot.

0:03:53.960,0:03:57.410
Eggyel jobbra lépve

0:03:57.410,0:04:00.410
a következő csoportot

0:04:00.410,0:04:09.340
alkáliföldfémeknek nevezzük.

0:04:09.340,0:04:13.880
Ezeknek is nagyon[br]hasonlók a tulajdonságaik,

0:04:13.880,0:04:16.380
mivel két vegyértékelektronjuk van

0:04:16.380,0:04:19.350
a legkülső héjukon.

0:04:19.350,0:04:21.960
Rájuk is érvényes –[br]bár nem annyira reakcióképesek,

0:04:21.960,0:04:23.570
mint az alkálifémek –

0:04:23.570,0:04:27.420
csak előbb hadd írjam ide:[br]alkáliföldfémek,

0:04:27.420,0:04:29.640
tehát ezeknek is könnyebb[br]2 elektron leadása

0:04:29.640,0:04:31.860
mint 6 felvétele, hogy meglegyen a 8.

0:04:31.860,0:04:34.470
Így ezek is eléggé reakcióképesek,

0:04:34.470,0:04:38.920
és reakcióik során elveszítik[br]a két külső elektronjukat.

0:04:38.920,0:04:42.710
Most valami különös következik,[br]amint átlépünk a d mezőbe.

0:04:42.710,0:04:44.510
Erről már volt szó, amikor

0:04:44.510,0:04:46.270
az elektronszerkezeteket tárgyaltuk.

0:04:46.270,0:04:48.430
Ha megvizsgáljuk például

0:04:48.430,0:05:02.430
a szkandium elektronszerkezetét[br](ezt vörössel írom)

0:05:02.430,0:05:08.170
Úgy kezdődik, mint az argon,

0:05:08.170,0:05:10.300
Az atompályák feltöltődési sorrendje alapján

0:05:10.300,0:05:12.150
az elektronszerkezetben 4s2 következne

0:05:12.150,0:05:15.860
mint a kalcium esetén.

0:05:15.860,0:05:17.520
De a feltöltődési sorrend szerint

0:05:17.520,0:05:21.400
a 3d alhéjra is kell kerülnie elektronnak,

0:05:21.400,0:05:27.280
Tehát az argon szerkezetét[br]3d1 majd 4s2 követi.

0:05:27.280,0:05:30.670
A héjak valós sorrendjét követve

0:05:30.670,0:05:34.510
ezt 3d1 4s2 formában írom fel.

0:05:34.510,0:05:37.320
Az atompályák feltöltődési sorrendjében

0:05:37.320,0:05:40.300
úgy tekintünk a d mező elemeire,

0:05:40.300,0:05:43.000
mint a d pályák!!!!!!!!!!!! feltöltődésének helyére.

0:05:43.000,0:05:45.980
Mint azt más videókból tudjuk,[br]ez nem teljesen igaz,

0:05:45.980,0:05:49.340
de elektronszerkezetről[br]alkotott kép kialakításához

0:05:49.340,0:05:51.270
hasznos lehet.

0:05:51.270,0:05:54.600
Ezután átugrunk a p mezőre,[br]és elkezdjük feltölteni.

0:05:54.600,0:06:01.810
Ha például a szénatom elektronszerkezetét nézzük,

0:06:01.810,0:06:09.410
a szén elektronszerkezete[br]a héliumét követi,

0:06:09.410,0:06:12.450
ezután átlépünk az s mezőbe: 2s2,

0:06:12.450,0:06:15.695
majd a p mezőbe: egy, kettő,

0:06:15.695,0:06:17.590
tehát 2p2.

0:06:17.590,0:06:19.600
Vajon hány vegyértékelektronja van?

0:06:19.600,0:06:21.700
A második, azaz a legkülső héján

0:06:21.700,0:06:24.890
2 meg 2, azaz 4 vegyértékelektron van,

0:06:24.890,0:06:28.180
ami a csoport összes tagjára érvényes.

0:06:28.180,0:06:33.190
Ezért a szén[br]éppen úgy létesít kötéseket,

0:06:33.190,0:06:36.120
mint a szilícium és a csoport többi tagja.

0:06:36.120,0:06:38.630
Ugyanígy folytathatjuk

0:06:38.630,0:06:42.730
például az oxigén és a kén esetében,

0:06:42.730,0:06:45.840
ezek mindketten 2 elektront[br]szeretnének elvenni valakitől,

0:06:45.840,0:06:48.620
mivel 6 vegyértékelektronjuk van,

0:06:48.620,0:06:49.550
nyolcat szeretnének,

0:06:49.550,0:06:51.580
így hasonlóan létesítenek kötéseket.

0:06:51.580,0:06:53.440
Ez a sárga csoport

0:06:53.440,0:06:55.490
a halogénelemeké.

0:06:55.490,0:06:57.100
Saját nevük van,

0:06:57.100,0:06:59.650
ezek a halogének.

0:06:59.650,0:07:01.250
Ezek nagyon reakcióképesek,

0:07:01.250,0:07:03.030
mivel 7 vegyértékelektronjuk van.

0:07:03.030,0:07:03.960
Semmire sem vágynak jobban,

0:07:03.960,0:07:06.250
mint még egy vegyértékelektronra,

0:07:06.250,0:07:07.610
így szívesen lépnek reakcióba,

0:07:07.610,0:07:11.890
különösen az alkáifémekkel.

0:07:11.890,0:07:16.150
Végül eljutunk az atomok nirvánájába,

0:07:16.150,0:07:18.520
a nemesgázok közé,

0:07:18.520,0:07:20.900
Nemesgázoknak nevezzük

0:07:20.900,0:07:26.030
a 18. csoport elemeit.

0:07:26.030,0:07:28.560
Mindannyiuk közös tulajdonsága,

0:07:28.560,0:07:29.710
hogy nem reakcióképesek.

0:07:29.710,0:07:30.740
Miért nem reagálnak?

0:07:30.740,0:07:32.600
A legkülső elektronhéjuk telített.

0:07:32.600,0:07:34.220
Nincs hiányérzetük, nemesi rangjuk

0:07:34.220,0:07:35.560
megóvja őket a változásoktól.

0:07:35.560,0:07:40.513
Senki mással sem óhajtanak keveredni.