WEBVTT

00:00:00.350 --> 00:00:01.933
Beszéljünk egy kicsit

00:00:01.933 --> 00:00:05.890
a periódusos rendszer csoportjairól.

00:00:05.890 --> 00:00:08.550
A csoportokon nagyon egyszerűen

00:00:08.550 --> 00:00:12.210
a periódusos rendszer oszlopait értjük.

00:00:12.210 --> 00:00:14.670
Hagyomány szerint
számozással jelöljük őket.

00:00:14.670 --> 00:00:16.940
Ez az 1. oszlop, azaz az 1. csoport,

00:00:16.940 --> 00:00:20.720
2. oszlop, 3. csoport, 4., 5., 6.,

00:00:20.720 --> 00:00:27.860
7., 8., 9. csoport, 10., 11., 12.,

00:00:27.860 --> 00:00:33.870
13., 14., 15., 16., 17., és 18.

00:00:33.870 --> 00:00:35.400
Tudom, most sokan arra gondolnak,

00:00:35.400 --> 00:00:37.460
mi van az f mező elemeivel?

00:00:37.460 --> 00:00:39.400
Ha periódusos rendszert
szabályosan ábrázolnánk,

00:00:39.400 --> 00:00:41.000
ezeket mind odébb kellene tolni,

00:00:41.000 --> 00:00:44.350
jobb kéz felé az egész d és p mezőt,

00:00:44.350 --> 00:00:48.330
hogy helyet csináljunk
az f mező elemeinek,

00:00:48.330 --> 00:00:50.950
de a hagyomány szerint
nem számozzuk őket.

00:00:50.950 --> 00:00:53.030
Az viszont érdekes,
hogy miért nevezzük

00:00:53.030 --> 00:00:57.960
ezeket az oszlopokat csoportoknak?

00:00:57.960 --> 00:01:00.920
Nos, ez a periódusos rendszer érdekessége,

00:01:00.920 --> 00:01:03.070
az, hogy egy oszlopon belül
minden elem –

00:01:03.070 --> 00:01:05.690
– persze azért sok kivétel van –

00:01:05.690 --> 00:01:08.370
– de az egy oszlopba tartozó elemek többnyire

00:01:08.370 --> 00:01:11.070
nagyon, nagyon hasonló
tulajdonságokkal rendelkeznek.

00:01:11.070 --> 00:01:13.920
Ennek az az oka, hogy az egy oszlopba tartozó elemeknek,

00:01:13.920 --> 00:01:15.510
amelyek azonos csoportba tartoznak,

00:01:15.510 --> 00:01:18.490
többnyire ugyanannyi elektronja van

00:01:18.490 --> 00:01:19.870
a legkülső héján.

00:01:19.870 --> 00:01:22.530
Többnyire azonos
a vegyértékelektronjaik száma.

00:01:22.530 --> 00:01:25.140
A vegyértékelektronok és
a legkülső héj elektronjai

00:01:25.140 --> 00:01:26.720
gyakran egybeeső fogalmak,

00:01:26.720 --> 00:01:28.210
bár van egy kis különbség.

00:01:28.210 --> 00:01:30.940
A vegyértékelektronok
azok az elektronok,

00:01:30.940 --> 00:01:32.800
amelyek részt vesznek a kémiai reakciókban,

00:01:32.800 --> 00:01:35.690
ezek pedig általában
a legkülső héj elektronjai.

00:01:35.690 --> 00:01:38.330
Ez alól persze vannak kivételek,

00:01:38.330 --> 00:01:40.930
valójában számos
érdekes kivétel létezik,

00:01:40.930 --> 00:01:43.710
az átmenetifémek között, a d mezőben,

00:01:43.710 --> 00:01:45.310
de ezekbe a részletekbe
nem megyünk bele.

00:01:45.310 --> 00:01:46.530
Foglalkozzunk azokkal a csoportokkal,

00:01:46.530 --> 00:01:49.040
amelyekről itt szó esik majd,

00:01:49.040 --> 00:01:51.860
és azzal, hogy miért reagálnak
nagyon hasonló módon.

00:01:51.860 --> 00:01:53.840
Lássuk az első csoportot.

00:01:53.840 --> 00:01:55.360
Az első csoport elemei és a hidrogén

00:01:55.360 --> 00:01:57.260
kissé különbözőek,

00:01:57.260 --> 00:01:58.560
mert a hidrogén nem törekszik

00:01:58.560 --> 00:02:00.110
8 vegyértékelektront szerezni,

00:02:00.110 --> 00:02:01.400
A hidrogén csak azt szeretné,

00:02:01.400 --> 00:02:05.230
ha két vegyértékelektronja lenne
az első héján, mint a héliumnak.

00:02:05.230 --> 00:02:06.930
Így a hidrogén egyfajta...

00:02:06.930 --> 00:02:10.350
...szóval nem sok
közös tulajdonsága van

00:02:10.350 --> 00:02:11.670
az első csoport többi elemeivel,

00:02:11.670 --> 00:02:12.910
mint ahogyan azt például

00:02:12.910 --> 00:02:15.100
a második csoport elemeinél látjuk.

00:02:15.100 --> 00:02:17.430
Az első csoport elemeit,
a hidrogén kivételével,

00:02:17.430 --> 00:02:21.940
alkálifémeknek nevezzük.

00:02:21.940 --> 00:02:24.800
A hidrogén viszont nem alkálifém.

00:02:24.800 --> 00:02:31.320
Ezek tehát az alkálifémek.

00:02:31.320 --> 00:02:34.560
Miért olyan hasonlóak
a kémiai reakcióik?

00:02:34.560 --> 00:02:36.750
MIért hasonlítanak annyira
a tulajdonságaik?

00:02:36.750 --> 00:02:37.720
Nos, ennek a megértéséhez

00:02:37.720 --> 00:02:40.500
elég felidézni az elektronszerkezetüket.

00:02:40.500 --> 00:02:44.710
A lítiumatom elektronszerkezete például

00:02:44.710 --> 00:02:46.630
éppen úgy kezd el felépülni

00:02:46.630 --> 00:02:52.750
mint a héliumatomé,

00:02:52.750 --> 00:02:57.950
aztán elkezd kiépülni
a második héj: 2s1.

00:02:57.950 --> 00:02:59.730
Ezen egy vegyértékelektron van.

00:02:59.730 --> 00:03:03.640
Egy elektronja van a legkülső héján,

00:03:03.640 --> 00:03:06.280
És a nátrium?

00:03:06.280 --> 00:03:10.710
A nátriumatomnak éppen úgy kezd
kiépülni az elektronszerkezete,

00:03:10.710 --> 00:03:13.540
mint a neonnak,

00:03:13.540 --> 00:03:15.950
aztán a harmadik héjjal folytatódik: 3s1.

00:03:15.950 --> 00:03:19.050
Ennek is egy vegyértékelektronja van,

00:03:19.050 --> 00:03:21.300
egy elektron a legkülső héján.

00:03:21.300 --> 00:03:23.756
Tehát minden narancssárgával jelölt elemnek

00:03:23.756 --> 00:03:25.760
egyetlen vegyértékelektronja van.

00:03:25.760 --> 00:03:28.023
Mindannyian törekednek eljutni
az oktett szerkezetbe,

00:03:28.023 --> 00:03:30.780
az atomok stabil nirvánájába.

00:03:30.780 --> 00:03:33.240
Sejthető, hogy nagyon reakcióképesek,

00:03:33.240 --> 00:03:35.531
és reakcióik során igyekeznek megszabadulni

00:03:35.531 --> 00:03:38.450
a legkülső héjon lévő elektrontól,
amint a valóságban is látjuk.

00:03:38.450 --> 00:03:41.860
Az alkálifémek nagyon reakcióképesek,

00:03:41.860 --> 00:03:43.310
és a valóban nagyon 
hasonlítanak a tulajdonságaik.

00:03:43.310 --> 00:03:46.790
Csillogóak, puhák és

00:03:46.790 --> 00:03:47.960
a nagy reakciókészségük miatt

00:03:47.960 --> 00:03:49.600
nemigen fordulnak elő elemi állapotban,

00:03:49.600 --> 00:03:51.530
más elemektől elkülönülve.

00:03:51.530 --> 00:03:53.960
Lássuk a többi csoportot.

00:03:53.960 --> 00:03:57.410
Eggyel jobbra lépve

00:03:57.410 --> 00:04:00.410
a következő csoportot

00:04:00.410 --> 00:04:09.340
alkáliföldfémeknek nevezzük.

00:04:09.340 --> 00:04:13.880
Ezeknek is nagyon
hasonlók a tulajdonságaik,

00:04:13.880 --> 00:04:16.380
mivel két vegyértékelektronjuk van

00:04:16.380 --> 00:04:19.350
a legkülső héjukon.

00:04:19.350 --> 00:04:21.960
Rájuk is érvényes –
bár nem annyira reakcióképesek,

00:04:21.960 --> 00:04:23.570
mint az alkálifémek –

00:04:23.570 --> 00:04:27.420
csak előbb hadd írjam ide:
alkáliföldfémek,

00:04:27.420 --> 00:04:29.640
tehát ezeknek is könnyebb
2 elektron leadása

00:04:29.640 --> 00:04:31.860
mint 6 felvétele, hogy meglegyen a 8.

00:04:31.860 --> 00:04:34.470
Így ezek is eléggé reakcióképesek,

00:04:34.470 --> 00:04:38.920
és reakcióik során elveszítik
a két külső elektronjukat.

00:04:38.920 --> 00:04:42.710
Most valami különös következik,
amint átlépünk a d mezőbe.

00:04:42.710 --> 00:04:44.510
Erről már volt szó, amikor

00:04:44.510 --> 00:04:46.270
az elektronszerkezeteket tárgyaltuk.

00:04:46.270 --> 00:04:48.430
Ha megvizsgáljuk például

00:04:48.430 --> 00:05:02.430
a szkandium elektronszerkezetét
(ezt vörössel írom)

00:05:02.430 --> 00:05:08.170
Úgy kezdődik, mint az argon,

00:05:08.170 --> 00:05:10.300
Az atompályák feltöltődési sorrendje alapján

00:05:10.300 --> 00:05:12.150
az elektronszerkezetben 4s2 következne

00:05:12.150 --> 00:05:15.860
mint a kalcium esetén.

00:05:15.860 --> 00:05:17.520
De a feltöltődési sorrend szerint

00:05:17.520 --> 00:05:21.400
a 3d alhéjra is kell kerülnie elektronnak,

00:05:21.400 --> 00:05:27.280
Tehát az argon szerkezetét
3d1 majd 4s2 követi.

00:05:27.280 --> 00:05:30.670
A héjak valós sorrendjét követve

00:05:30.670 --> 00:05:34.510
ezt 3d1 4s2 formában írom fel.

00:05:34.510 --> 00:05:37.320
Az atompályák feltöltődési sorrendjében

00:05:37.320 --> 00:05:40.300
úgy tekintünk a d mező elemeire,

00:05:40.300 --> 00:05:43.000
mint a d pályák!!!!!!!!!!!! feltöltődésének helyére.

00:05:43.000 --> 00:05:45.980
Mint azt más videókból tudjuk,
ez nem teljesen igaz,

00:05:45.980 --> 00:05:49.340
de elektronszerkezetről
alkotott kép kialakításához

00:05:49.340 --> 00:05:51.270
hasznos lehet.

00:05:51.270 --> 00:05:54.600
Ezután átugrunk a p mezőre,
és elkezdjük feltölteni.

00:05:54.600 --> 00:06:01.810
Ha például a szénatom elektronszerkezetét nézzük,

00:06:01.810 --> 00:06:09.410
a szén elektronszerkezete
a héliumét követi,

00:06:09.410 --> 00:06:12.450
ezután átlépünk az s mezőbe: 2s2,

00:06:12.450 --> 00:06:15.695
majd a p mezőbe: egy, kettő,

00:06:15.695 --> 00:06:17.590
tehát 2p2.

00:06:17.590 --> 00:06:19.600
Vajon hány vegyértékelektronja van?

00:06:19.600 --> 00:06:21.700
A második, azaz a legkülső héján

00:06:21.700 --> 00:06:24.890
2 meg 2, azaz 4 vegyértékelektron van,

00:06:24.890 --> 00:06:28.180
ami a csoport összes tagjára érvényes.

00:06:28.180 --> 00:06:33.190
Ezért a szén
éppen úgy létesít kötéseket,

00:06:33.190 --> 00:06:36.120
mint a szilícium és a csoport többi tagja.

00:06:36.120 --> 00:06:38.630
Ugyanígy folytathatjuk

00:06:38.630 --> 00:06:42.730
például az oxigén és a kén esetében,

00:06:42.730 --> 00:06:45.840
ezek mindketten 2 elektront
szeretnének elvenni valakitől,

00:06:45.840 --> 00:06:48.620
mivel 6 vegyértékelektronjuk van,

00:06:48.620 --> 00:06:49.550
nyolcat szeretnének,

00:06:49.550 --> 00:06:51.580
így hasonlóan létesítenek kötéseket.

00:06:51.580 --> 00:06:53.440
Ez a sárga csoport

00:06:53.440 --> 00:06:55.490
a halogénelemeké.

00:06:55.490 --> 00:06:57.100
Saját nevük van,

00:06:57.100 --> 00:06:59.650
ezek a halogének.

00:06:59.650 --> 00:07:01.250
Ezek nagyon reakcióképesek,

00:07:01.250 --> 00:07:03.030
mivel 7 vegyértékelektronjuk van.

00:07:03.030 --> 00:07:03.960
Semmire sem vágynak jobban,

00:07:03.960 --> 00:07:06.250
mint még egy vegyértékelektronra,

00:07:06.250 --> 00:07:07.610
így szívesen lépnek reakcióba,

00:07:07.610 --> 00:07:11.890
különösen az alkáifémekkel.

00:07:11.890 --> 00:07:16.150
Végül eljutunk az atomok nirvánájába,

00:07:16.150 --> 00:07:18.520
a nemesgázok közé,

00:07:18.520 --> 00:07:20.900
Nemesgázoknak nevezzük

00:07:20.900 --> 00:07:26.030
a 18. csoport elemeit.

00:07:26.030 --> 00:07:28.560
Mindannyiuk közös tulajdonsága,

00:07:28.560 --> 00:07:29.710
hogy nem reakcióképesek.

00:07:29.710 --> 00:07:30.740
Miért nem reagálnak?

00:07:30.740 --> 00:07:32.600
A legkülső elektronhéjuk telített.

00:07:32.600 --> 00:07:34.220
Nincs hiányérzetük, nemesi rangjuk

00:07:34.220 --> 00:07:35.560
megóvja őket a változásoktól.

00:07:35.560 --> 00:07:40.513
Senki mással sem óhajtanak keveredni.