Az Egyesült Államokban és Latin-Amerikában
sokan úgy nőttek fel,
hogy megünnepelték Kolumbusz Kristóf
utazásának évfordulóját,
de vajon két világot összehozó
bátor felfedező volt,
vagy rabszolgaságot és gyarmatosítást hozó
kegyetlen kizsákmányoló?
És egyáltalán,
tényleg felfedezte Amerikát?
Ideje Kolumbuszt tárgyalásra venni
a Történelem kontra Kolumbuszban.
"Rendet, rendet a teremben.
Várjunk csak, kellene nekem ma
egyáltalán dolgoznom?"
(Köhögés)
"Igen, tisztelt bíró úr.
A Kolumbusz-napot 1972-től október 12-én,
a tényleges évforduló napján,
az Egyesült Államok
számos részén ünneplik.
De annak ellenére, hogy 1934-ben
hivatalos ünneppé nyilvánították,
az egyes tagállamok
nem kötelesek megtartani.
A közhivatalok mindössze
23 államban zárnak be,
és egyre több államban
kezdik teljesen elhagyni."
(Köhögés)
"Milyen kár.
A '70-es években még át is tették
október második hétfőjére,
hogy az embereknek
hosszú hétvégéje lehessen,
de gondolom, ti csak simán
utáljátok az ünneplést."
"Öö, pontosan mit is ünnepelünk?"
"Ugyan már, tisztelt bíró úr,
mind tanultuk az iskolában.
Kolumbusz Kristóf meggyőzte a spanyol
királyt, hogy küldje el egy felfedezőútra:
új kereskedelmi útvonalat keresni Indiába,
de nem a szárazföldön kelet felé,
hanem hajóval nyugatra a Föld körül.
Mindenki azt hitte, hogy lapos a Föld,
ezért őrültnek tartották,
de ő jobban tudta.
Amikor pedig 1492-ben
átszelte a nagy kékséget,
Indiánál valami sokkal jobbat talált:
egy teljesen új kontinenst."
"Mekkora baromság.
Először is, Arisztotelész óta a tanult
emberek tudták, hogy a Föld kerek.
Másodszor pedig, Kolumbusz semmit
nem fedezett fel.
Már évezredek óta éltek itt emberek.
És nem is ő volt
az első európai, aki itt járt.
A skandinávok már 500 évvel korábban
letelepedtek Új-Fundlandon."
"Tényleg, akkor miért nem viselünk
mind vikingsisakot?"
"Valójában, azokat ők se nagyon viselték."
(Köhögés)
"Kit érdekel, mit csinált régen
pár viking?
Azok a települések nem maradtak meg,
de Kolumbuszé igen.
Az Európába visszavitt hírek pedig
nagyon messzire elértek,
inspirálva később az összes
telepest és felfedezőt.
Nélküle egyikünk se lenne ma itt."
"És miatta őslakos amerikaiak
milliói nincsenek ma itt.
Tudod, mit tett Kolumbusz
az általa alapított kolóniákban?
Bebörtönözte az első őslakosokat,
akikkel találkozott,
és naplójába írta, milyen könnyű őket mind
meghódítani és rabszolgaságba küldeni."
"Ó, ugyan már. Akkoriban
mindenki harcolt mindenkivel.
Hát nem az őslakosok mesélték neki,
hogy más törzsek megtámadták őket
és foglyokat ejtettek?"
"Igen, de a törzsi hadviselés
szórványos és korlátozott volt.
Biztosan nem irtotta ki
a populáció 90 százalékát."
"Egyáltalán miért olyan fontos ,
hogy ezt a Kolumbuszt megünnepeljétek?"
"Tisztelt bíró úr,
Kolumbusz utazása inspirációt jelentett
a szabadság és az új kezdet szimbólumaként
a nélkülözőknek egész Európában.
És a felfedezése adott esélyt
dédszüleinknek és nagyszüleinknek,
hogy idejöjjenek és gyerekeiknek
egy jobb életet teremtsenek.
Hát nem érdemlünk meg egy hőst,
aki emlékeztet mindenkit,
hogy országunk a bevándorlók
hullajtotta verejtékre épült?"
"És az őslakos amerikaiak verejtéke,
akiket szinte teljesen kiirtottak
vagy rezervátumba kényszerítettek,
és akiknek a gyerekei máig szenvednek
a szegénységtől és megkülönböztetéstől?
Hogy lehet hőst csinálni valakiből,
aki ennyi szenvedést okozott?"
"Ilyen a történelem. Nem lehet megítélni
egy 15. századi személyt mai szemmel.
Az emberek akkor még azt hitték,
hogy a civilizációt és a kereszténységet
erkölcsi kötelességük terjeszteni."
"Valójában elég rossz ember volt,
még akkori szemmel is.
A Hispaniola kormányzójaként őslakosokat
kínzott és csonkított meg,
ha azok nem hoztak elég aranyat neki,
fiatal lányokat adott el szexrabszolgának,
volt, hogy 9 évesen,
valamint olyan kegyetlen volt
a többi gyarmatosítóval is,
hogy végül megfosztották hatalmától
és börtönbe vetették.
Amikor a misszionárius,
Bartolomé de las Casas
a szigetre látogatott azt írta:
"1494. és 1508. között több,
mint 3 millió ember tűnt el
a háborúban, a bányákban és a rabszolgaság
következtében. Ki fogja ezt elhinni?"
"Nos, én nem biztos,
hogy elhiszem azokat a számokat."
"Mondják, nem lehet ezt
máshogy ünnepelni?"
"Latin-Amerika néhány országában
ugyanezt a napot más, például
Día de la Raza néven ünneplik.
Ezeken a helyeken leginkább
az őslakos és kevert kultúrákat,
valamint azok fennmaradását ünneplik
a gyarmatosítás alatt.
Az Egyesült Államokban
több helyen is átnevezték
Amerikai Születésűek Napjára
vagy Bennszülöttek Napjára,
és az ünneplés is
ennek megfelelően változott."
"Hát miért nem lehet másik neve,
ha ez akkora probléma?"
"Mert ez a hagyomány.
A hétköznapi embereknek kellenek a hőseik
és az eredetmítoszuk.
Miért ne lehetne úgy ünnepelni tovább,
ahogy már évszázadok óta is tesszük,
anélkül, hogy ilyen mély kutatásba
kelljen ásni magunk?
Itt nem arról van szó,
hogy bárki is az öldöklést ünnepelné."
"A hagyományok változnak, és az,
hogy miként tartjuk őket életben,
sokat elárul az értékeinkről."
"Hát, úgy látszik szabadnapot adni
a fáradt bíróknak nem egy ilyen érték."
A hagyományok és az ünnepek
minden kultúrában fontosak,
de ahogy történelmi tudásunk
és értékítéletünk változik,
úgy válhat egy kor hőse is
gazemberré a következőben.
Eldönteni, hogy ezen hagyományok
mit jelentsenek ma,
a történelem tárgyalásának egyik fő része.