Az Egyesült Államokban és Latin-Amerikában sokan úgy nőttek fel, hogy megünnepelték Kolumbusz Kristóf utazásának évfordulóját, de vajon két világot összehozó bátor felfedező volt, vagy rabszolgaságot és gyarmatosítást hozó kegyetlen kizsákmányoló? És egyáltalán, tényleg felfedezte Amerikát? Ideje Kolumbuszt tárgyalásra venni a Történelem kontra Kolumbuszban. "Rendet, rendet a teremben. Várjunk csak, kellene nekem ma egyáltalán dolgoznom?" (Köhögés) "Igen, tisztelt bíró úr. A Kolumbusz-napot 1972-től október 12-én, a tényleges évforduló napján, az Egyesült Államok számos részén ünneplik. De annak ellenére, hogy 1934-ben hivatalos ünneppé nyilvánították, az egyes tagállamok nem kötelesek megtartani. A közhivatalok mindössze 23 államban zárnak be, és egyre több államban kezdik teljesen elhagyni." (Köhögés) "Milyen kár. A '70-es években még át is tették október második hétfőjére, hogy az embereknek hosszú hétvégéje lehessen, de gondolom, ti csak simán utáljátok az ünneplést." "Öö, pontosan mit is ünnepelünk?" "Ugyan már, tisztelt bíró úr, mind tanultuk az iskolában. Kolumbusz Kristóf meggyőzte a spanyol királyt, hogy küldje el egy felfedezőútra: új kereskedelmi útvonalat keresni Indiába, de nem a szárazföldön kelet felé, hanem hajóval nyugatra a Föld körül. Mindenki azt hitte, hogy lapos a Föld, ezért őrültnek tartották, de ő jobban tudta. Amikor pedig 1492-ben átszelte a nagy kékséget, Indiánál valami sokkal jobbat talált: egy teljesen új kontinenst." "Mekkora baromság. Először is, Arisztotelész óta a tanult emberek tudták, hogy a Föld kerek. Másodszor pedig, Kolumbusz semmit nem fedezett fel. Már évezredek óta éltek itt emberek. És nem is ő volt az első európai, aki itt járt. A skandinávok már 500 évvel korábban letelepedtek Új-Fundlandon." "Tényleg, akkor miért nem viselünk mind vikingsisakot?" "Valójában, azokat ők se nagyon viselték." (Köhögés) "Kit érdekel, mit csinált régen pár viking? Azok a települések nem maradtak meg, de Kolumbuszé igen. Az Európába visszavitt hírek pedig nagyon messzire elértek, inspirálva később az összes telepest és felfedezőt. Nélküle egyikünk se lenne ma itt." "És miatta őslakos amerikaiak milliói nincsenek ma itt. Tudod, mit tett Kolumbusz az általa alapított kolóniákban? Bebörtönözte az első őslakosokat, akikkel találkozott, és naplójába írta, milyen könnyű őket mind meghódítani és rabszolgaságba küldeni." "Ó, ugyan már. Akkoriban mindenki harcolt mindenkivel. Hát nem az őslakosok mesélték neki, hogy más törzsek megtámadták őket és foglyokat ejtettek?" "Igen, de a törzsi hadviselés szórványos és korlátozott volt. Biztosan nem irtotta ki a populáció 90 százalékát." "Egyáltalán miért olyan fontos , hogy ezt a Kolumbuszt megünnepeljétek?" "Tisztelt bíró úr, Kolumbusz utazása inspirációt jelentett a szabadság és az új kezdet szimbólumaként a nélkülözőknek egész Európában. És a felfedezése adott esélyt dédszüleinknek és nagyszüleinknek, hogy idejöjjenek és gyerekeiknek egy jobb életet teremtsenek. Hát nem érdemlünk meg egy hőst, aki emlékeztet mindenkit, hogy országunk a bevándorlók hullajtotta verejtékre épült?" "És az őslakos amerikaiak verejtéke, akiket szinte teljesen kiirtottak vagy rezervátumba kényszerítettek, és akiknek a gyerekei máig szenvednek a szegénységtől és megkülönböztetéstől? Hogy lehet hőst csinálni valakiből, aki ennyi szenvedést okozott?" "Ilyen a történelem. Nem lehet megítélni egy 15. századi személyt mai szemmel. Az emberek akkor még azt hitték, hogy a civilizációt és a kereszténységet erkölcsi kötelességük terjeszteni." "Valójában elég rossz ember volt, még akkori szemmel is. A Hispaniola kormányzójaként őslakosokat kínzott és csonkított meg, ha azok nem hoztak elég aranyat neki, fiatal lányokat adott el szexrabszolgának, volt, hogy 9 évesen, valamint olyan kegyetlen volt a többi gyarmatosítóval is, hogy végül megfosztották hatalmától és börtönbe vetették. Amikor a misszionárius, Bartolomé de las Casas a szigetre látogatott azt írta: "1494. és 1508. között több, mint 3 millió ember tűnt el a háborúban, a bányákban és a rabszolgaság következtében. Ki fogja ezt elhinni?" "Nos, én nem biztos, hogy elhiszem azokat a számokat." "Mondják, nem lehet ezt máshogy ünnepelni?" "Latin-Amerika néhány országában ugyanezt a napot más, például Día de la Raza néven ünneplik. Ezeken a helyeken leginkább az őslakos és kevert kultúrákat, valamint azok fennmaradását ünneplik a gyarmatosítás alatt. Az Egyesült Államokban több helyen is átnevezték Amerikai Születésűek Napjára vagy Bennszülöttek Napjára, és az ünneplés is ennek megfelelően változott." "Hát miért nem lehet másik neve, ha ez akkora probléma?" "Mert ez a hagyomány. A hétköznapi embereknek kellenek a hőseik és az eredetmítoszuk. Miért ne lehetne úgy ünnepelni tovább, ahogy már évszázadok óta is tesszük, anélkül, hogy ilyen mély kutatásba kelljen ásni magunk? Itt nem arról van szó, hogy bárki is az öldöklést ünnepelné." "A hagyományok változnak, és az, hogy miként tartjuk őket életben, sokat elárul az értékeinkről." "Hát, úgy látszik szabadnapot adni a fáradt bíróknak nem egy ilyen érték." A hagyományok és az ünnepek minden kultúrában fontosak, de ahogy történelmi tudásunk és értékítéletünk változik, úgy válhat egy kor hőse is gazemberré a következőben. Eldönteni, hogy ezen hagyományok mit jelentsenek ma, a történelem tárgyalásának egyik fő része.