Tudósok majdnem egy évtizeden át
kutatták egy új halálos vírus eredetét
Kína legmagasabb hegyein
és legeldugottabb barlangjain át,
míg végül megtalálták
a Shitou Barlangban élő denevérekben.
Ez a vírus egy koronavírus volt,
mely súlyos akut légzőszervi szindrómát,
más néven SARS járványt okozott 2003-ban.
A koronavírusok a vírusok olyan csoportja,
melyek felszínét apró koronára
hasonlító fehérjetüskék,
latinul "corona" borítják.
Több száz koronavírust ismerünk.
Közülük hét fertőz embereket,
és okozhat megbetegedést.
A SARS-CoV koronavírus SARS-t okoz,
a MERS-CoV közel-keleti légúti szindrómát,
avagy MERS-et, és a SARS-CoV-2
okozza a COVID-19 betegséget.
Az embereket fertőző hét koronavírus
közül négy okoz megfázást,
vagyis az orr és a torok enyhe,
rendkívül ragályos fertőzését.
Kettő a tüdőt fertőzi meg,
és sokkal súlyosabb megbetegedést okoz.
A hetedikre, amely a COVID-19-ért felelős,
mindkettő jellemző:
könnyen terjed,
és súlyos hatással van a tüdőre.
Mikor egy fertőzött személy köhög,
vírust tartalmazó cseppeket szór szét.
A vírus újabb embert fertőzhet meg,
ha a csepp orron vagy szájon át bejut.
A koronavírusok legjobban
zárt térben terjednek,
ahol az emberek közel vannak egymáshoz.
A hideg időjárás megóvja
érzékeny burkukat a kiszáradástól,
így a vírus két gazda között
hosszabb ideig marad életben,
ezzel szemben a napsütés
UV sugárzása károsíthatja.
Az ilyen szezonális változások jobban
számítanak az elterjedtebb vírusoknál.
De mivel egy új vírusra még senki sem
immunis, annyi lehetséges vírusgazda van,
hogy nincs szükség ideális
körülményekre a vírus terjedéséhez.
A testben a fehérjetüskék beágyazódnak
és egyesülnek a vírusgazda sejtjeivel,
így a vírus átveszi az irányítást
a gazdasejtek működése felett,
hogy az a vírus génjeit sokszorosítsa.
A koronavírusok génjei RNS-ben tárolódnak.
Minden vírus RNS- vagy DNS-vírus.
Az RNS-vírusok kisebbek,
és kevesebb a génjük,
ami miatt sok vírusgazdát fertőznek meg,
és gyorsan sokszorozódnak bennük.
Az RNS-vírusok általában nem rendelkeznek
ellenőrző mechanizmussal,
míg a DNS-vírusok igen.
Így mikor egy RNS-vírus sokszorozódik,
sokkal nagyobb a hiba,
vagyis a mutáció lehetősége.
A legtöbb ilyen mutáció haszontalan,
vagy még káros is.
De van, amelyiktől a vírus jobban
alkalmazkodik bizonyos környezethez,
például egy új gazdafajhoz.
Gyakran okoz járványt
vírus állatról emberre kerülése.
Ez történt az ebola, a Zika-láz
és a SARS-járványt, valamint
a COVID-19 világjárványt okozó
RNS-vírusok esetében.
Az emberekben a vírus tovább mutálódik:
általában nem eléggé ahhoz,
hogy új vírus alakuljon ki,
de ahhoz eléggé, hogy az eredetitől
eltérő vírustörzsek jöjjenek létre.
A koronavírusok pár fontos dologban
különböznek a legtöbb RNS-vírustól.
A nagyobbak közül valók,
tehát sok génnel rendelkeznek.
Emiatt nagyobb
a káros mutációk lehetősége.
Ennek ellensúlyozására
a koronavírusoknak van egy sajátossága:
egy enzim, mely megkeresi
és kijavítja a másolási hibákat.
Ettől a koronavírusok sokkal stabilabbak,
és lassabban mutálódnak,
mint más RNS-vírusok.
Ez ijesztőnek tűnhet,
de a lassabb mutáció valójában biztató jel
a legyőzésükhöz.
Egy fertőzés után az immunrendszerünk
képes gyorsabban felismerni
és elpusztítani a kórokozókat,
ha újra megfertőződünk,
így nem leszünk betegek.
A mutációk immunrendszerünk számára
kevésbé felismerhetővé tehetik a vírust,
ami miatt nehezebb legyőzni.
A vírus elleni szerek és oltások
kevésbé hatásosak lehetnek,
mert azokat pontosan a vírusra szabják.
Ezért van szükségünk minden
évben új influenzaoltásra:
az influenzavírus olyan gyorsan mutálódik,
hogy folyton új törzsek bukkannak fel.
A koronavírusok lassabb
mutációja azt jelenti,
hogy az immunrendszerünk,
a gyógyszerek és az oltások
a fertőzés után talán hosszabb ideig
lesznek képesek felismerni azokat,
és így nagyobb védelmet adnak nekünk.
Még mindig nem tudjuk, hogy a testünk
meddig marad immunis a koronavírusokra.
Nem létezik bevett kezelés
vagy oltás koronavírusra.
Még nem foglalkoztunk
a megfázást okozók kezelésével,
és bár a tudósok elkezdtek kezeléseket
fejleszteni a SARS-ra és a MERS-re,
a járványok véget értek, mielőtt
a klinikai vizsgálatok megkezdődtek.
Mivel újabb állatok
élőhelyeire tolakodunk be,
néhány tudós szerint egy új koronavírus
emberre kerülése elkerülhetetlen.
De ha megvizsgáljuk az ismeretlen
tényezőket, nem lesz feltétlenül pusztító.