WEBVTT

00:00:00.000 --> 00:00:03.600
Itt van 3,21 gramm kénpor.

00:00:03.600 --> 00:00:08.370
A kérdés: hány kénatom található ebben?

00:00:08.370 --> 00:00:10.560
Elsőre nevetségesnek hangzik ez a kérdés.

00:00:10.560 --> 00:00:12.612
Úgy értem, nagyon-nagyon sok atomból áll.

00:00:12.612 --> 00:00:14.790
Hogyan tudjuk ezt megszámolni?

00:00:14.790 --> 00:00:18.210
Erre találunk választ ebben a videóban.

00:00:18.210 --> 00:00:21.180
Ehhez be kell vezetnünk a mól fogalmát.

00:00:21.180 --> 00:00:22.380
Kezdjük is el!

00:00:22.380 --> 00:00:24.000
A mól fogalmának bevezetéséhez

00:00:24.000 --> 00:00:26.800
először szükségünk lesz egy
új tömegegységre,

00:00:26.800 --> 00:00:28.620
amellyel az atomok tömegét leírhatjuk.

00:00:28.620 --> 00:00:29.730
Az atomok nagyon aprók.

00:00:29.730 --> 00:00:31.520
A tömegük is hihetetlenül kicsi lesz.

00:00:31.520 --> 00:00:33.270
A kilogrammot és grammot így

00:00:33.270 --> 00:00:35.380
nagyon kényelmetlen volna használni.

00:00:35.380 --> 00:00:39.180
Bevezetünk egy új egységet,
az atomi tömegegységet,

00:00:39.180 --> 00:00:40.760
amit amu-val vagy u-val jelölünk.

00:00:40.760 --> 00:00:42.420
Ez nagyon kicsi tömegegység.

00:00:42.420 --> 00:00:45.960
Tömegegység ugyanúgy,
mint a gramm és a kilogramm.

00:00:45.960 --> 00:00:48.933
De természetesen mindig, amikor
új egységről hallunk,

00:00:48.933 --> 00:00:51.570
fel kell tennünk a kérdést:
mekkora ez az egység?

00:00:51.570 --> 00:00:54.840
Mi a definíciója ennek az egységnek?
Mekkora 1 u?

00:00:54.840 --> 00:00:56.855
Íme a definíció:

00:00:56.855 --> 00:01:00.840
Veszünk egy 12-es tömegszámú szén izotóp atomot.

00:01:00.840 --> 00:01:06.270
Ennek tömege definíció szerint 12 u.

00:01:06.270 --> 00:01:07.770
Ezt nem mértük meg,

00:01:07.770 --> 00:01:09.440
hanem így rögzítettük.

00:01:09.440 --> 00:01:13.920
Úgy döntöttünk, hogy a szén-12 izotópatom
tömege legyen 12 u.

00:01:13.920 --> 00:01:15.720
Pontosan. Érthető?

00:01:15.720 --> 00:01:17.820
Mi tehát 1 u?

00:01:17.820 --> 00:01:20.309
Ha egy 12-es szén izotópatom tömege 12 u,

00:01:20.309 --> 00:01:25.309
1 u az atom tömegének 1/12 része, igaz?

00:01:25.309 --> 00:01:31.050
Tehát az atomi tömegegységet úgy
definiáljuk, hogy az 1/12 része

00:01:31.050 --> 00:01:35.670
egy 12-es szén izotópatom tömegének.

00:01:35.670 --> 00:01:37.650
Ez így érthető?

00:01:37.650 --> 00:01:38.670
Biztos vagyok benne,

00:01:38.670 --> 00:01:39.990
hogy akadnak most kérdések.

00:01:39.990 --> 00:01:43.920
Például: miért pont a 12-es szén izotópot választották
referenciának,

00:01:43.920 --> 00:01:45.540
miért nem valamelyik másik elemet?

00:01:45.540 --> 00:01:47.520
Igazából a hidrogén volt az első referencia elem,

00:01:47.520 --> 00:01:49.260
mivel az a legkisebb tömegű elem.

00:01:49.260 --> 00:01:50.820
Ezzel azonban több probléma is volt, elvetették

00:01:50.820 --> 00:01:52.560
és váltottak az oxigénre,

00:01:52.560 --> 00:01:54.810
hiszen ez az elem is nagyon gyakori,

00:01:54.810 --> 00:01:56.400
de újabb gondokba ütköztek.

00:01:56.400 --> 00:01:59.070
Végül a szén mellett döntöttek,

00:01:59.070 --> 00:02:00.720
hiszen nagyon gyakori elem ez is.

00:02:00.720 --> 00:02:03.690
Nem megyünk bele a történet részleteibe,

00:02:03.690 --> 00:02:06.330
de egy elemet mindenképpen
ki kellett választani,

00:02:06.330 --> 00:02:09.180
és végül a 12-es szénizotóp lett az összehasonlítás alapja.

00:02:09.180 --> 00:02:10.800
Egy másik kérdés, ami felmerülhet:

00:02:10.800 --> 00:02:13.540
miért rögzítjük a 12-es szén izotóp egy atomjának

00:02:13.540 --> 00:02:15.030
tömegét 12 u értéken?

00:02:15.030 --> 00:02:17.340
Miért nem valami más szám? Miért pont 12?

00:02:17.340 --> 00:02:18.570
Ezt itt láthatod:

00:02:18.570 --> 00:02:22.560
Hány protonja és neutronja is van
a szénatomnak?

00:02:22.560 --> 00:02:28.110
Összesen 12, vagyis 6 protonja és 6 neutronja van,

00:02:28.110 --> 00:02:32.100
az összesen 12 elemi részecske.

00:02:32.100 --> 00:02:34.490
Itt együtt számoljuk a protonokat
és a neutronokat,

00:02:34.490 --> 00:02:36.210
mert a tömegük közel azonos.

00:02:36.210 --> 00:02:38.460
Valójában a neutron kicsit nehezebb,

00:02:38.460 --> 00:02:40.440
mint a proton. Ahhoz, hogy

00:02:40.440 --> 00:02:42.160
most megértsük,

00:02:42.160 --> 00:02:44.040
a proton és neutron tömegét

00:02:44.040 --> 00:02:45.810
azonosnak vehetjük.

00:02:45.810 --> 00:02:49.590
Tehát van összesen 12 elemi részecske (nukleon).

00:02:49.590 --> 00:02:53.460
Ha ennek a 12 elemi részecskének a tömegét
12 u-nak vesszük,

00:02:53.460 --> 00:02:54.300
mi is történt?

00:02:54.300 --> 00:02:56.700
Tulajdonképpen azt mondjuk, hogy

00:02:56.700 --> 00:03:00.409
legyen egy proton vagy neutron tömege

00:03:00.409 --> 00:03:02.370
nagyjából 1 u.

00:03:02.370 --> 00:03:04.740
Ez volt az egész elgondolás lényege. OK?

00:03:04.740 --> 00:03:13.110
1 u tehát egy proton vagy neutron
tömegét jelenti,

00:03:13.110 --> 00:03:15.300
bár ismétlem, hogy a tömegük nem egyezik meg, de mivel közel azonos,

00:03:15.300 --> 00:03:19.800
ezért vehetjük 1 u-nak.

00:03:19.800 --> 00:03:22.890
Tehát egy proton és egy neutron tömege is

00:03:22.890 --> 00:03:26.220
nagyon közel van 1 u-hoz,
de nem pontosan annyi.

00:03:26.220 --> 00:03:29.010
Ennek ellenére így meg lehet érteni
mit jelent az u egység.

00:03:29.010 --> 00:03:32.100
A proton, illetve a neutron tömegének
felel meg.

00:03:32.100 --> 00:03:34.830
Most, hogy ez már világos, oldjuk meg a következő feladatot!

00:03:34.830 --> 00:03:37.630
Mennyi lehet az O-16 izotóp

00:03:37.630 --> 00:03:40.050
egy atomjának tömege?

00:03:40.050 --> 00:03:41.290
Mennyi lesz egy ilyen atom

00:03:41.290 --> 00:03:45.150
tömege atomi tömegegységben?

00:03:45.150 --> 00:03:47.970
Összesen 16 elemi részecske van van az atommagban,

00:03:47.970 --> 00:03:50.150
8 proton és 8 neutron, vagyis összesen 16,

00:03:50.150 --> 00:03:52.920
és mivel mindegyik részecskének 1 u a tömege,

00:03:52.920 --> 00:03:57.810
és összesen 16 van az atommagban,
az oxigénatom tömege kb. 16 u lesz.

00:03:57.810 --> 00:04:00.330
Ismétlem: nem lesz pontosan 16 u,

00:04:00.330 --> 00:04:03.510
hiszen a protonok és neutronok tömege
nem pontosan 1 u,

00:04:03.510 --> 00:04:05.460
de igen közel van ahhoz.

00:04:05.460 --> 00:04:09.030
Most nézzük egy klórizotópot!

00:04:09.030 --> 00:04:11.520
Egy konkrét izotópot, a klór
leggyakoribb izotópját a 35-ös klórizotópot!

00:04:11.520 --> 00:04:15.390
Az atommagjában a 17 proton és 18 neutron található, összesen 35.

00:04:15.390 --> 00:04:19.320
Tehát a 35-ös klórizotóp tömege nagyjából 35 u lesz.

00:04:19.320 --> 00:04:20.400
Logikus, igaz?

00:04:20.400 --> 00:04:22.800
Akkor jöjjön még egy kérdés, amit
feltehetünk magunknak.

00:04:22.800 --> 00:04:24.090
Térjünk vissza a szénhez!

00:04:24.090 --> 00:04:27.390
Minden (12-es) szénatom tömege 12 u,
definícióból következően.

00:04:27.390 --> 00:04:30.770
Hány darab ilyen szénatom kell,

00:04:30.770 --> 00:04:35.190
hogy az össz tömegük pontosan

00:04:35.190 --> 00:04:37.140
12 gramm legyen?

00:04:37.140 --> 00:04:40.800
Gondolhatod, hogy igen sok atom lesz.

00:04:40.800 --> 00:04:43.920
Mivel minden atom tömege nagyon kicsi,

00:04:43.920 --> 00:04:46.800
és 12 grammot szeretnénk,

00:04:46.800 --> 00:04:50.430
várhatóan milliárd és milliárd
és milliárd atom lesz.

00:04:50.430 --> 00:04:52.800
De a nagy kérdés az, hogy hány atom kell

00:04:52.800 --> 00:04:56.250
ahhoz, hogy 12 gramm legyen az össztömeg.

00:04:56.250 --> 00:04:58.560
Sikerült meghatározni ezt a darabszámot.

00:04:58.560 --> 00:05:01.350
Itt sem megyünk bele a részletekbe, jó?

00:05:01.350 --> 00:05:02.940
Pedig nagyon izgalmas történet ez is,

00:05:02.940 --> 00:05:05.520
de most erre nem térünk ki.

00:05:05.520 --> 00:05:09.690
A lényeg, hogy meghatározták ezt a darabszámot,
és ez az a szám:

00:05:09.690 --> 00:05:15.530
6,022, és vannak még további tizedesek is,

00:05:15.530 --> 00:05:19.410
szorozva 10 a 23-onnal,

00:05:19.410 --> 00:05:21.780
ami, mint látható egy óriási szám.

00:05:21.780 --> 00:05:24.930
Ha ennyi szénatomot, 12-es tömegszámút veszünk ,

00:05:24.930 --> 00:05:31.110
akkor ennek a tömege 12 gramm.

00:05:31.110 --> 00:05:33.900
Ezt a számot nevezzük Avogadro-számnak,

00:05:33.900 --> 00:05:36.440
Amadeo Avogadro után,

00:05:36.440 --> 00:05:38.290
aki sokat dolgozott ezen az elméleten.

00:05:38.290 --> 00:05:41.580
Láthatjuk tehát ennek a számnak
milyen nagy jelentősége van.

00:05:41.580 --> 00:05:46.020
Most már megszámlálhatjuk
a szén atomjait!

00:05:46.020 --> 00:05:48.030
Ha veszünk 12 gramm 12-es tömegszámú szenet,

00:05:48.030 --> 00:05:51.750
akkor tudjuk, hogy ennyi szénatom van benne.

00:05:51.750 --> 00:05:52.770
C-12.

00:05:52.770 --> 00:05:54.930
Ennyi C-12 atom.

00:05:54.930 --> 00:05:57.060
Ha 24 gramm szenet adsz,

00:05:57.060 --> 00:05:58.470
kétszer annyi atomnak kell lennie benne.

00:05:58.470 --> 00:06:01.890
Ha hat grammot, akkor feleannyinak.

00:06:01.890 --> 00:06:05.130
Megmondod nekem a C-12 tömegét,

00:06:05.130 --> 00:06:07.410
és ennek a számnak a segítségével

00:06:07.410 --> 00:06:09.210
megmondom, hány atomból áll.

00:06:09.210 --> 00:06:10.500
Csodálatos, nem?

00:06:10.500 --> 00:06:13.770
Más szavakkal: ez lesz a váltószám,

00:06:13.770 --> 00:06:17.640
amivel erről a pici tömegegységről,
az u-ról

00:06:17.640 --> 00:06:20.340
áttérhetünk a jól ismert nagy egységre,
a grammra.

00:06:20.340 --> 00:06:24.030
Ha az u-ban vett értéket
megszorozzuk ezzel a számmal,

00:06:24.030 --> 00:06:26.250
megkapjuk a tömeget grammban.

00:06:26.250 --> 00:06:33.420
És ha valahol valamiből Avogadro-számnyi
van, azt hívjuk egy mólnak.

00:06:33.420 --> 00:06:37.390
Ugyanúgy, ahogy 12 dolgot
egy tucatnak hívunk,

00:06:37.390 --> 00:06:41.010
bármi lehet az a 12 dolog.

00:06:41.010 --> 00:06:42.510
Lehet ilyen mennyiségű atom,

00:06:42.510 --> 00:06:44.730
akkor az egy mól atom,

00:06:44.730 --> 00:06:46.410
de lehetne ennyi baba is,

00:06:46.410 --> 00:06:48.960
akkor az egy mól baba.

00:06:48.960 --> 00:06:51.180
Őrült nagy szám, de így érthető.

00:06:51.180 --> 00:06:55.080
A mól szó a latin "molekula" szóból ered,

00:06:55.080 --> 00:06:58.590
mely nagyon apró mennyiséget jelent.

00:06:58.590 --> 00:07:00.540
De mi is egy mól?

00:07:00.540 --> 00:07:03.060
A mól az Avogadro-számnak felel meg,

00:07:03.060 --> 00:07:04.710
ennyi dolgot jelent.

00:07:04.710 --> 00:07:08.910
Lehet atomoknak, molekuláknak,
részecskéknek, vagy bármi másnak a száma.

00:07:08.910 --> 00:07:10.620
Mitől különleges ez a szám?

00:07:10.620 --> 00:07:12.900
Ez a parányi atomi tömegegység (u)

00:07:12.900 --> 00:07:14.400
és a gramm közti váltószám.

00:07:14.400 --> 00:07:16.230
Veszed ezt a számot, megszorzod ezzel,

00:07:16.230 --> 00:07:19.020
és megkapod grammban.

00:07:19.020 --> 00:07:20.910
Most nézzük meg, hogy érthető volt-e.

00:07:20.910 --> 00:07:24.000
Mit gondolsz, mekkora a tömege

00:07:24.000 --> 00:07:26.730
egy mól oxigén-16 atomnak?

00:07:26.730 --> 00:07:30.780
Ha Avogardo-számnyi O-16 atom van együtt,

00:07:30.780 --> 00:07:34.560
mennyit fognak nyomni összesen?

00:07:34.560 --> 00:07:37.380
Egy Avogadro-számnyi 12 u tömegű atom

00:07:37.380 --> 00:07:39.480
12 gramm tömegű lesz.

00:07:39.480 --> 00:07:41.610
Így egy Avogadro-számnyi 16 u tömegű atom

00:07:41.610 --> 00:07:44.820
tömege 16 gramm lesz.

00:07:44.820 --> 00:07:47.430
Ezt jelenti egy váltószám.

00:07:47.430 --> 00:07:50.680
Minden atomra működik, amelynek
van bármi tömege. (Azaz mindegyikre.)

00:07:50.680 --> 00:07:51.990
Megszorzod ezzel a számmal,

00:07:51.990 --> 00:07:55.680
és megkapod a tömeget grammban.

00:07:55.680 --> 00:07:59.310
Hasonlóan, ha Avogadro-számnyi
Cl-35 atomunk van,

00:07:59.310 --> 00:08:02.760
tehát egy mól Cl-35,

00:08:02.760 --> 00:08:06.480
annak a tömege 35 gramm.

00:08:06.480 --> 00:08:07.440
Világos?

00:08:07.440 --> 00:08:12.810
Másképpen fogalmazva:

00:08:12.810 --> 00:08:22.140
a szén-12 moláris tömege 12 gramm/mól.

00:08:22.140 --> 00:08:26.850
Az oxigén-16 esetében ez 16 g/mol.

00:08:26.850 --> 00:08:28.420
Azért mondom így, hogy oxigén-16,

00:08:28.420 --> 00:08:30.540
mert, ne feledjük,
más izotópok is léteznek.

00:08:30.540 --> 00:08:32.790
A különböző izotópatomok
tömege is különbözik,

00:08:32.790 --> 00:08:35.100
így a moláris tömegük is eltérő.

00:08:35.100 --> 00:08:39.270
Tehát az O-16 izotóp moláris tömege

00:08:39.270 --> 00:08:41.820
16 g/mol,

00:08:41.820 --> 00:08:45.300
a klór-35 moláris tömege

00:08:45.300 --> 00:08:52.320
35 g/mol.

00:08:52.320 --> 00:08:53.820
Ezekben a példákban

00:08:53.820 --> 00:08:55.980
tiszta izotópokat vizsgáltunk,

00:08:55.980 --> 00:08:58.560
de a gyakorlatban általában nem így van.

00:08:58.560 --> 00:09:01.410
Tiszta C-12 izotópot néztünk,

00:09:01.410 --> 00:09:03.480
ahol minden atom C-12,

00:09:03.480 --> 00:09:05.370
illetve egy tiszta klórizotópot,

00:09:05.370 --> 00:09:08.190
ahol minden atom Cl-35 volt,

00:09:08.190 --> 00:09:09.840
de a valóság általában más.

00:09:09.840 --> 00:09:11.640
Ha veszünk egy adag klórt,

00:09:11.640 --> 00:09:13.290
sok Cl-35 lesz benne,

00:09:13.290 --> 00:09:15.870
de más izotópok is előfordulnak.

00:09:15.870 --> 00:09:20.670
A Cl-35 mellett a másik
gyakori izotóp a Cl-37.

00:09:20.670 --> 00:09:23.220
Bonyolultnak hangzik, de ez

00:09:23.220 --> 00:09:25.320
nem probléma számunkra.

00:09:25.320 --> 00:09:27.650
Az egész elgondolás így is működik.

00:09:27.650 --> 00:09:29.310
Nézzünk egy példát!

00:09:29.310 --> 00:09:32.430
A periódusos rendszerben látjuk,

00:09:32.430 --> 00:09:35.340
hogy a klór atomtömegéhez

00:09:35.340 --> 00:09:38.670
nem 35-öt írtak, hanem 35,45-öt.

00:09:38.670 --> 00:09:41.507
Elég jelentősen eltér a 35-től. Miért?

00:09:41.507 --> 00:09:45.090
Azért, mert a klórban mindig van

00:09:45.090 --> 00:09:48.570
nagy mennyiségű Cl-37 is.

00:09:48.570 --> 00:09:50.460
Tulajdonképpen átlagot számolunk,

00:09:50.460 --> 00:09:52.710
pontosabban súlyozott átlagot.

00:09:52.710 --> 00:09:55.800
Ez tehát a klórnak az átlagos atomtömege.

00:09:55.800 --> 00:09:57.490
Tudjuk tehát, hogy a klór átlagos

00:09:57.490 --> 00:10:00.840
atomtömege 35,45, így ha veszünk

00:10:00.840 --> 00:10:04.230
egy mól klórt, ahogy a természetben
megtalálható,

00:10:04.230 --> 00:10:10.800
ennek a tömege 35,45 gramm lesz.

00:10:10.800 --> 00:10:14.250
Hasonlóképpen ha egy mól szenet veszünk,

00:10:14.250 --> 00:10:16.740
ami tudjuk már, hogy nem pontosan 12 gramm

00:10:16.740 --> 00:10:21.210
a többi izotóp miatt, az 12,01 gramm lesz.

00:10:21.210 --> 00:10:24.120
Érted, mire gondolok?

00:10:24.120 --> 00:10:28.890
Ha veszel valamiből egy mólt, az ennyi
gramm lesz (amekkora az atomtömeg).

00:10:28.890 --> 00:10:31.890
Most megpróbálhatjuk megválaszolni
az eredeti kérdést.

00:10:31.890 --> 00:10:37.020
Az volt a kérdés, hogy hány atom
található 3,21 gramm kénben.

00:10:37.020 --> 00:10:41.520
Álítsd meg a videót, és próbáld
kiszámítani!

00:10:41.520 --> 00:10:43.260
Ha veszünk egy mól ként,

00:10:43.260 --> 00:10:46.650
azaz Avogadro-számnyi kénatomot,

00:10:46.650 --> 00:10:51.570
annak a tömege kb. 32,1 gramm lesz.

00:10:51.570 --> 00:10:54.780
32,1 gramm jelent egy mól ként.

00:10:54.780 --> 00:10:56.040
De mennyi is van most?

00:10:56.040 --> 00:10:59.190
Nem 32,1, hanem 3,21 gramm,

00:10:59.190 --> 00:11:02.547
ami pont egytized mól.

00:11:02.547 --> 00:11:05.220
Ezért vettem 3,21-et,
hogy könnyebb legyen a számítás.

00:11:05.220 --> 00:11:07.590
Fejben is megoldhatjuk. Ez 1/10 mól,

00:11:07.590 --> 00:11:09.360
hány atom van benne?

00:11:09.360 --> 00:11:13.680
1/10 mól, 
tehát egytizede az Avogadro-számnak.

00:11:13.680 --> 00:11:16.020
A válasz tehát az Avogadro-szám,

00:11:16.020 --> 00:11:20.160
6,022∙10²³, osztva 10-zel,

00:11:20.160 --> 00:11:24.180
tehát 6,022∙10²².

00:11:24.180 --> 00:11:25.650
Jöjjön az utolsó kérdés!

00:11:25.650 --> 00:11:29.550
Mekkora a tömege egy mól szén-dioxidnak?

00:11:29.550 --> 00:11:33.030
Mennyi a szén-dioxid moláris tömege?

00:11:33.030 --> 00:11:37.500
Állítsd meg a videót, és gondolkodj!

00:11:37.500 --> 00:11:39.300
Nézzük lépésről lépésre!

00:11:39.300 --> 00:11:42.000
1 mól szén-dioxidban

00:11:42.000 --> 00:11:48.960
Avogadro-számnyi molekula van.

00:11:48.960 --> 00:11:51.660
Ha fél mól szén-dioxid lenne,

00:11:51.660 --> 00:11:56.100
abban az Avogadro-szám fele volna.

00:11:56.100 --> 00:11:57.840
A kérdés most az, hogy

00:11:57.840 --> 00:12:01.170
hány szénatom és hány oxigénatom van.

00:12:01.170 --> 00:12:03.000
Mit gondolsz?

00:12:03.000 --> 00:12:07.440
Egy szén-dioxid (CO₂) molekulában
egy szénatom van.

00:12:07.440 --> 00:12:13.260
Öt szén-dioxid-molekulában
öt szénatom van.

00:12:13.260 --> 00:12:18.210
Ahány CO₂-molekulánk van,

00:12:18.210 --> 00:12:20.170
annyi szénatom is lesz,

00:12:20.170 --> 00:12:22.440
tehát most 1 mól szénatom.

00:12:22.440 --> 00:12:25.290
Mennyi oxigénatom tartozik hozzá?

00:12:25.290 --> 00:12:30.480
Minden CO₂-molekulában két O-atom van.

00:12:30.480 --> 00:12:34.070
Ha öt molekulánk lenne,

00:12:34.070 --> 00:12:36.180
abban ennek a kétszerese,

00:12:36.180 --> 00:12:38.220
10 oxigénatom volna.

00:12:38.220 --> 00:12:41.600
Ennyi (1 mólnyi) CO₂-molekulában pedig

00:12:41.600 --> 00:12:48.660
ennek a duplája, tehát 2 mól.

00:12:48.660 --> 00:12:51.010
Most megnézzük a periódusos rendszerben

00:12:51.010 --> 00:12:52.950
a szén egy móljának tömegét,

00:12:52.950 --> 00:12:57.420
ez 12,0107 gramm,

00:12:57.420 --> 00:13:02.490
az oxigéné pedig 15,9994 gramm.

00:13:02.490 --> 00:13:04.440
Ez lesz egy mól oxigén tomege.

00:13:04.440 --> 00:13:06.300
De most ezt meg kell dupláznunk,

00:13:06.300 --> 00:13:08.340
hiszen két mól van belőle.

00:13:08.340 --> 00:13:12.870
Összeadva ezek fogják megadni
a CO₂ moláris tömegét.

00:13:12.870 --> 00:13:16.680
Egy mól CO₂ tömege tehát ekkora.

00:13:16.680 --> 00:13:23.160
Úgy is mondhatjuk, hogy
a CO₂ tömege mólonként 44,0095 g.

00:13:23.160 --> 00:13:26.520
Ugyanazt jelenti
mindegyik megfogalmazásban.

00:13:26.520 --> 00:13:31.000
Természetesen kerekíthetjük is.