Minden lépésed során
200 izmod működik együtt,
hogy a lábad megemelje,
előrébb vigye,
és a földre tegye.
És ez csak egyike a sok ezer feladatnak,
mely az izomrendszerre hárul.
Ez a 650 izomból álló rendszer
behálózza a tested,
lehetővé téve, hogy pislogj,
mosolyogj,
fuss,
ugorj,
és egyenesen állj.
Még a szíved dobogásáért is ez felelős.
De hogy épül fel az izomrendszer?
Három fő izomtípus alkotja:
a vázizmok, melyek inakkal
csatlakoznak a csontjainkhoz,
a szívizmok, melyek
csak a szívben fordulnak elő,
és a simaizmok, melyek az ereinkre
és bizonyos szerveinkre jellemzők,
mint a belek és a méh.
Mindhárom típus izomsejtekből áll -
rostoknak hívjuk őket -,
melyek szoros köteget alkotnak.
Az idegrendszertől kapott jelekre
a köteg rostjai összehúzódnak,
ami erőt és mozgást eredményez.
Csaknem minden mozgásunknak ez az alapja.
Testünk kivételes részei,
melyek mozgása nem az izmokon múlik:
a spermiumok,
a légutak szőrszerű csillói,
és bizonyos fehérvérsejtek.
Az izom-összehúzódásnak
három fő típusa van.
Az első kettő esetén a rostok
rövidülése és nyúlása
ellentétes erőket hoz létre.
Így a megrövidülő bicepsz
(az ellazult tricepsszel szemben)
felemeli az alkart,
s a kar könyökben behajlik.
Így tudunk felvenni egy könyvet,
vagy - ellentétes izomműködéssel -
így tudjuk letenni.
Ez az egymást kiegészítő kapcsolat
mindenütt jelen van az izomzatban.
A harmadik típusú összehúzódás
stabilizáló erőt hoz létre.
Ebben az esetben az izomrostok
hossza nem változik,
ám az izom merevvé válik.
Így tartunk meg egy pohár kávét,
és így támaszkodunk a falhoz.
És így tudunk egyenes
testtartásban megállni.
Az izomrendszer nagyrészt vázizmokból áll,
melyek 30-40%-át adják a testsúlynak.
Ezek felelősek a legtöbb mozgásért.
Egyes izmainkról (pl. bicepsz és mellizom)
mindannyian tudunk.
De nem mindenki tud a trombitásizomról,
mely az arcot köti össze az állkapoccsal,
vagy legkisebb vázizmunkról,
az 1 mm-es kengyelizomról,
mely a középfülben helyezkedik el.
Az összes vázizom a szomatikus
idegrendszerrel áll kapcsolatban,
s így szinte teljesen uraljuk működésüket.
Ez az izomcsoport kétfajta
izomrostot tartalmaz -
lassú és gyors rostokat -,
melyek mozgásunk finomítását szolgálják.
A gyors rostok nyomban
reagálnak az ingerlésre,
de gyorsan fogy az energiájuk,
és elfáradnak.
A lassú rostok olyanok,
mint a tartós elem.
Reagálásuk és működésük lassú,
így tovább képesek üzemelni.
A sprinterek lábizmaiban
megnő a gyors rostok száma
a rendszeres edzés miatt,
s így rövid ideig ugyan,
de nagyobb sebességre képesek.
A hátizmainkban viszont sok a lassú rost,
hogy naphosszat
megőrizhessük testtartásunkat.
A vázizmoktól eltérően
a szív- és a simaizmokat
az autonóm idegrendszer vezérli,
így nincs rájuk közvetlen hatásunk.
Ettől dobban a szíved kb. 3 milliárdszor
életed során,
vérrel és oxigénnel látva el testedet.
Autonóm vezérlésre
húzódnak össze a simaizmok is
ritmikus ütemben.
Ezek pumpálják át a vért
az erek sima belső falán;
ezek mozgatják a beleket,
áthajtva az ételt az emésztőrendszeren;
és ezek húzzák össze
az anyaméhet is szülés során.
A működő izmok energiát fogyasztanak,
de van egy fontos melléktermékük is: a hő.
Ami azt illeti, az izmok
termelik a testmeleg 85%-át,
melyet a szív és az erek
oszlatnak szét a testben
a vér segítségével.
Enélkül nem volna fenntartható
azt a hőmérsékletet,
mely az élethez szükséges.
Izomrendszerünk jórészt
rejtve marad előlünk,
de ott hagyja bélyegét
mindenen, amit teszünk,
legyen az egy pislantás,
vagy a cél előtti hajrá.