Minden lépésed során

200 izmod működik együtt,
hogy a lábad megemelje,

előrébb vigye,

és a földre tegye.

És ez csak egyike a sok ezer feladatnak,
mely az izomrendszerre hárul.

Ez a 650 izomból álló rendszer
behálózza a tested,

lehetővé téve, hogy pislogj,

mosolyogj,

fuss,

ugorj,

és egyenesen állj.

Még a szíved dobogásáért is ez felelős.

De hogy épül fel az izomrendszer?

Három fő izomtípus alkotja:

a vázizmok, melyek inakkal
csatlakoznak a csontjainkhoz,

a szívizmok, melyek
csak a szívben fordulnak elő,

és a simaizmok, melyek az ereinkre
és bizonyos szerveinkre jellemzők,

mint a belek és a méh.

Mindhárom típus izomsejtekből áll -

rostoknak hívjuk őket -,
melyek szoros köteget alkotnak.

Az idegrendszertől kapott jelekre

a köteg rostjai összehúzódnak,
ami erőt és mozgást eredményez.

Csaknem minden mozgásunknak ez az alapja.

Testünk kivételes részei,

melyek mozgása nem az izmokon múlik:

a spermiumok,

a légutak szőrszerű csillói,

és bizonyos fehérvérsejtek.

Az izom-összehúzódásnak
három fő típusa van.

Az első kettő esetén a rostok
rövidülése és nyúlása

ellentétes erőket hoz létre.

Így a megrövidülő bicepsz
(az ellazult tricepsszel szemben)

felemeli az alkart,
s a kar könyökben behajlik.

Így tudunk felvenni egy könyvet,

vagy - ellentétes izomműködéssel -
így tudjuk letenni.

Ez az egymást kiegészítő kapcsolat
mindenütt jelen van az izomzatban.

A harmadik típusú összehúzódás
stabilizáló erőt hoz létre.

Ebben az esetben az izomrostok
hossza nem változik,

ám az izom merevvé válik.

Így tartunk meg egy pohár kávét,
és így támaszkodunk a falhoz.

És így tudunk egyenes
testtartásban megállni.

Az izomrendszer nagyrészt vázizmokból áll,

melyek 30-40%-át adják a testsúlynak.

Ezek felelősek a legtöbb mozgásért.

Egyes izmainkról (pl. bicepsz és mellizom)
mindannyian tudunk.

De nem mindenki tud a trombitásizomról,

mely az arcot köti össze az állkapoccsal,

vagy legkisebb vázizmunkról,

az 1 mm-es kengyelizomról,

mely a középfülben helyezkedik el.

Az összes vázizom a szomatikus
idegrendszerrel áll kapcsolatban,

s így szinte teljesen uraljuk működésüket.

Ez az izomcsoport kétfajta
izomrostot tartalmaz -

lassú és gyors rostokat -,
melyek mozgásunk finomítását szolgálják.

A gyors rostok nyomban
reagálnak az ingerlésre,

de gyorsan fogy az energiájuk,
és elfáradnak.

A lassú rostok olyanok,
mint a tartós elem.

Reagálásuk és működésük lassú,
így tovább képesek üzemelni.

A sprinterek lábizmaiban
megnő a gyors rostok száma

a rendszeres edzés miatt,

s így rövid ideig ugyan, 
de nagyobb sebességre képesek.

A hátizmainkban viszont sok a lassú rost,

hogy naphosszat
megőrizhessük testtartásunkat.

A vázizmoktól eltérően
a szív- és a simaizmokat

az autonóm idegrendszer vezérli,

így nincs rájuk közvetlen hatásunk.

Ettől dobban a szíved kb. 3 milliárdszor

életed során,

vérrel és oxigénnel látva el testedet.

Autonóm vezérlésre
húzódnak össze a simaizmok is

ritmikus ütemben.

Ezek pumpálják át a vért
az erek sima belső falán;

ezek mozgatják a beleket,
áthajtva az ételt az emésztőrendszeren;

és ezek húzzák össze
az anyaméhet is szülés során.

A működő izmok energiát fogyasztanak,
de van egy fontos melléktermékük is: a hő.

Ami azt illeti, az izmok
termelik a testmeleg 85%-át,

melyet a szív és az erek
oszlatnak szét a testben

a vér segítségével.

Enélkül nem volna fenntartható
azt a hőmérsékletet,

mely az élethez szükséges.

Izomrendszerünk jórészt 
rejtve marad előlünk,

de ott hagyja bélyegét
mindenen, amit teszünk,

legyen az egy pislantás,
vagy a cél előtti hajrá.