0:00:00.500,0:00:02.440
Tudjuk, hogy az elemeket

0:00:02.440,0:00:04.350
a protonszámuk határozza meg.

0:00:04.350,0:00:05.291
Vegyük például a káliumot.

0:00:05.291,0:00:07.150
Itt látható a periódusos rendszer,

0:00:07.150,0:00:09.700
a kép nem mutatja teljes egészében,

0:00:09.700,0:00:10.720
csak egy részét.

0:00:10.720,0:00:12.920
A kálium atomjában 19 proton van,

0:00:12.920,0:00:14.360
amit így jelölhetünk.

0:00:14.360,0:00:15.276
Ez kissé túlmagyarázza a dolgot.

0:00:15.276,0:00:18.280
Tudjuk, hogy ha ez egy káliumatom,[br]akkor 19 protonja van.

0:00:18.280,0:00:20.720
És tudjuk, hogy[br]ha egy atomban 19 proton van,

0:00:20.720,0:00:23.060
akkor az egy káliumatom.

0:00:23.060,0:00:28.920
Azt is tudjuk, hogy egy adott elemnek

0:00:28.920,0:00:31.089
nem minden atomjában ugyanannyi[br]a neutronok száma.

0:00:31.089,0:00:33.270
Amikor egy adott elem atomjairól beszélünk,

0:00:33.270,0:00:35.070
ám ezekben a neutronok száma eltérő,

0:00:35.070,0:00:37.396
akkor ezeket az atomokat[br]az adott elem izotópjainak nevezzük.

0:00:37.396,0:00:40.310
A káliumatomnnak például

0:00:40.310,0:00:43.980
létezik olyan változata,[br]amelyikben pontosan 20 neutron van.

0:00:43.980,0:00:48.020
Ennek a neve kálium-39.

0:00:48.020,0:00:50.260
A 39 a tömegszáma,

0:00:50.260,0:00:56.430
amely a 19 proton és a 20 neutron[br]számának az összege.

0:00:56.430,0:00:59.780
Ez a kálium leggyakoribb izotópja.

0:00:59.780,0:01:03.196
Némi kerekítéssel ez teszi ki

0:01:03.196,0:01:09.190
a Földön található összes kálium 93,3%-át.

0:01:09.190,0:01:11.850
Lássuk a kálium néhány további izotópját.

0:01:11.850,0:01:14.240
Itt van például – ismétlem, a K vegyjellel

0:01:14.240,0:01:16.490
és a 19-es számmal együtt[br]kissé túlmagyarázzuk a dolgot –,

0:01:16.490,0:01:18.530
a kálium-41 is.

0:01:18.530,0:01:20.460
Ebben 22 neutron van.

0:01:20.460,0:01:22.580
22 meg 19 az 41.

0:01:22.580,0:01:28.180
Ez teszi ki a bolygónkon található kálium 6,7%-át.

0:01:28.180,0:01:30.550
Ezek mellett létezik[br]egy nagyon ritka izotóp is,

0:01:30.550,0:01:33.890
amelyet kálium-40-nek nevezünk.

0:01:33.890,0:01:38.030
A kálium-40 neutronszáma ugyebár 21.

0:01:38.030,0:01:40.380
Ez az izotóp nagyon-nagyon ritka.

0:01:40.380,0:01:45.740
Az összes káliumnak[br]csupán 0,00117%-át képezi.

0:01:45.740,0:01:48.590
De egyben ez az a káliumizotóp,

0:01:48.590,0:01:51.234
amely érdekes a számunkra,[br]mert felhasználható

0:01:51.234,0:01:56.330
az idős, elsősorban vulkanikus[br]kőzetek kormeghatározására.

0:01:56.330,0:01:59.680
Ezek korának ismeretében pedig,[br]mint azt látni fogjuk,

0:01:59.680,0:02:01.530
meghatározhatjuk más típusú kőzetek

0:02:01.530,0:02:02.746
vagy egyéb kövületek korát,

0:02:02.746,0:02:06.900
amelyek idős vulkanikus kőzetek közé rétegződtek.

0:02:06.900,0:02:10.570
A legérdekesebb dolog a kálium-40-et illetően az,

0:02:10.570,0:02:15.192
hogy a felezési ideje 1,25 milliárd év.

0:02:15.192,0:02:17.400
Ennek az az előnye, hogy[br]például a szén-14-gyel szemben

0:02:17.400,0:02:19.950
igen-igen régi tárgyak korának meghatározására is alkalmas

0:02:19.950,0:02:21.520
v

0:02:21.520,0:02:27.160
1,25 milliárd évenként

0:02:27.160,0:02:32.660
így jelölöm a felezési időt

0:02:32.660,0:02:36.460
bármely adott mintának a fele elbomlik.

0:02:36.460,0:02:40.785
11%-a átalakul aron-40 izotóppá.

0:02:45.880,0:02:47.530
Ez itt az argon.

0:02:47.530,0:02:49.690
18 protonja van.

0:02:49.690,0:02:51.960
Az argon-40 izotóppá való átlakulás során

0:02:51.960,0:02:54.050
a káliumatom elveszít egy protont,

0:02:54.050,0:02:56.060
de a tömegszáma változatlan marad.

0:02:56.060,0:02:59.640
Az egyik proton tehát valahogyan átalakult neutronná.

0:02:59.640,0:03:02.240
Befogja az egyik belső elektront,

0:03:02.240,0:03:03.827
majd kibocsájt ezt-azt,

0:03:03.827,0:03:05.660
aminek a kvantumfizikai részleteiben[br]nem fogok elmélyedni

0:03:05.660,0:03:07.380
de végül átalakul argon-40 izotóppá.

0:03:07.380,0:03:12.686
89% pedig kalcium-40 izotóppá.

0:03:12.686,0:03:15.060
Amint azt a periódusos rendszerben is látjuk,

0:03:15.060,0:03:16.480
a kalciumatom 20 protont tartalmaz.

0:03:16.480,0:03:18.760
Ebben az esetben tehát

0:03:18.760,0:03:20.287
az egyik neutron átalakul protonná.

0:03:20.287,0:03:22.120
Ebben az esetben pedig

0:03:22.120,0:03:23.710
az egyik proton alakul át neutronná.

0:03:23.710,0:03:25.640
A mi számunkra pedig[br]ez a részlet a legérdekesebb.

0:03:25.640,0:03:29.520
v

0:03:29.520,0:03:32.170
Mivel az argon,[br]amint arról a kémia részben is sz esett,

0:03:32.170,0:03:36.150
az argon egy közömbös nemesgáz.

0:03:36.150,0:03:39.230
Így ha belekerül valamilyen folyadékba,

0:03:39.230,0:03:42.310
egyszerűen csak kipezseg belőle.

0:03:42.310,0:03:46.160
Semmivel sem alkot kötést,[br]így egyszerűen csak kipezseg

0:03:46.160,0:03:48.950
és elillan a légkörbe.

0:03:48.950,0:03:50.990
Az egész helyzet legérdekesebb része az,

0:03:50.990,0:03:54.950
amit egy vulkánkitörés során végbemegy.

0:03:54.950,0:03:57.410
Iderajzolok egy vulkánt.

0:03:57.410,0:04:00.670
Mondjuk tehát, hogy ez itt egy vulkán.

0:04:00.670,0:04:04.160
Valamikor a múltban kitör.

0:04:04.160,0:04:08.795
Itt hömpölyög a láva,

0:04:12.730,0:04:16.070
amely kálium-40 izotópot is tartalmaz.

0:04:16.070,0:04:17.779
Valójában már ekkor is van benne

0:04:17.779,0:04:18.805
némi argon-40 izotóp.

0:04:22.570,0:04:24.410
Az argon-40 azonban azt a trükköt követi el

0:04:24.410,0:04:27.600
hogy a még folyékony lávából

0:04:27.600,0:04:30.400
képzeljük ide a sok lávát

0:04:30.400,0:04:33.890
v

0:04:37.080,0:04:39.020
Iderajzolom a kálium-40-et

0:04:39.020,0:04:41.600
valami olyan színnel, amit még nem használtam

0:04:41.600,0:04:44.010
legyen rózsaszínű

0:04:44.010,0:04:48.090
Szóval van benne némi kálium-40.

0:04:48.090,0:04:49.090
Talán túl sok is lett kissé.

0:04:49.090,0:04:50.940
Ez egy nagyon ritka izotóp.

0:04:50.940,0:04:53.040
De azért van ebben is valamennyi kálium-40.

0:04:53.040,0:05:01.280
Így lehet benne némi argon-40 is.

0:05:01.280,0:05:03.187
Ám az argon-40 egy nemesgáz.

0:05:03.187,0:05:04.520
Semmivel nem alakít ki kötést.

0:05:04.520,0:05:06.980
És miközben a láva még folyékony,

0:05:06.980,0:05:10.090
buborékokban ki tud belőle szabadulni.

0:05:10.090,0:05:11.420
Egyszerűen feljut a felszínre,

0:05:11.420,0:05:12.640
mivel nem létesít kötéseket.

0:05:12.640,0:05:14.687
És egyszerűen elpárolog.

0:05:14.687,0:05:15.770
Nem ezzel a szóval kellene mondanom.

0:05:15.770,0:05:17.720
Egyszerűen elillan,

0:05:17.720,0:05:19.460
mert semmihez sem kötődik.

0:05:19.460,0:05:24.990
és elillan a folyadékból.

0:05:24.990,0:05:26.820
A legérdekesebb pedig az,

0:05:26.820,0:05:28.778
hogy a vulkánkitörések alkalmával

0:05:28.778,0:05:32.900
az elillanó argon-40 miatt,

0:05:32.900,0:05:38.490
mire a láva vulkáni kőzetté szilárdul

0:05:38.490,0:05:42.230
amit más színnel jelzek

0:05:42.230,0:05:45.910
Tehát mire vulkáni kőzetté szilárdul

0:05:45.910,0:05:49.360
az összes argon-40 eltávozik.

0:05:49.360,0:05:50.960
Semmi sem marad belőle.

0:05:50.960,0:05:53.680
Vagyis a vulkanikus folyamat során

0:05:53.680,0:05:55.800
a megolvadó kőzet argon-40 tartalma[br]teljesen elvész.

0:05:55.800,0:05:58.600
v

0:05:58.600,0:06:01.310
Így csak kálium-40 marad.

0:06:04.281,0:06:06.280
Ezért érdekesebb az argon-40

0:06:06.280,0:06:09.317
mert a kalcium-40 nem távozik el,

0:06:09.317,0:06:11.400
így ........

0:06:11.400,0:06:12.775
Tehát nem feltétlenül távozik.

0:06:12.775,0:06:15.010
De az argon-40-ből semennyi sem marad.

0:06:15.010,0:06:16.560
c

0:06:16.560,0:06:19.275
A vulkanikus folyamat nullára csökkenti[br]az argon-40 mennyiségét.

0:06:21.865,0:06:23.240
Ezt követően tehát

0:06:23.240,0:06:27.580
semennyi argon-40 nem maradhat

0:06:27.580,0:06:28.980
a megszilárduló lávában.

0:06:28.980,0:06:32.850
Ha az események filmjét előrepörgetjük,

0:06:32.850,0:06:35.840
és megvizsgáljuk a mintát[br]ezt idemásolom

0:06:40.380,0:06:44.980
Tehát előretekerve a jövőbe

0:06:44.980,0:06:51.542
azt látjuk, hogy ebben a mintában van némi argon-40.

0:06:51.542,0:06:54.350
akkor az egy vulkáni kőzet.

0:06:54.350,0:06:57.450
Tudhatjuk, hogy valamilyen vulkanikus folyama t erdeménye.

0:06:57.450,0:07:02.675
Tudjuk, hogy ez az argon-40[br]a lebomlott kálium-40-ből keletkezett.

0:07:08.230,0:07:12.190
És tudjuk, hogy ez a vulkanikus eseméyn óta bomlott.

0:07:12.190,0:07:14.709
hiszen ott volt, mielőtt eltávozott volna.

0:07:14.709,0:07:17.250
Az egyetlen lehetőség arra, hogy benne maradjon,

0:07:17.250,0:07:19.760
az, hogy amíg folyékony volt, addig

0:07:19.760,0:07:22.670
de amint megszilárdult, a gáz csapdába esett a kőzet belsejében.

0:07:22.670,0:07:25.560
Azaz tudjuk, hogy ez az argon-40 csak úgy kerülhetett oda,

0:07:25.560,0:07:28.920
hogy a kálium-40 bomlásából keletkezett.

0:07:28.920,0:07:30.720
Így vizsgálható az aránya.

0:07:30.720,0:07:36.170
Tudjuk, hogy minden egyes ilyen argon-40

0:07:36.170,0:07:40.580
mivel a bomlástermékeknek csak 11%-a argon-40

0:07:40.580,0:07:43.650
minden egyes darabra

0:07:43.650,0:07:49.150
x

0:07:49.150,0:07:52.940
s

0:07:52.940,0:07:56.425
x

0:07:56.425,0:07:57.800
Tehát

0:07:57.800,0:08:00.840
megvizsgálhatjuk az argon-40 arányát

0:08:00.840,0:08:03.330
ma ahhoz képest, ami akkor volt

0:08:03.330,0:08:05.902
c

0:08:05.902,0:08:07.360
A következő videóban

0:08:07.360,0:08:09.140
végigvesszük a matematikát

0:08:09.140,0:08:11.111
hogy a kormaghatározást bemutassuk.

0:08:11.111,0:08:12.610
Ez amiatt igazán hasznos

0:08:12.610,0:08:15.110
hogy az arányok alapján

0:08:15.110,0:08:18.179
Vulkánkitörések nem történnek minden nap,

0:08:18.179,0:08:20.720
de ha sok-sok millió év távlatában vizsgáljuk

0:08:20.720,0:08:22.220
ezen az időskálán

0:08:22.220,0:08:25.520
viszonylag gyakoriak.

0:08:25.520,0:08:27.040
Ássunk tehát a mélybe.

0:08:27.040,0:08:29.450
Mondjuk ez itt a talaj.

0:08:29.450,0:08:33.600
Ha elég mélyre ásunk, rábukkanhatunk[br]egy vulkanikus esemény nyomára

0:08:33.600,0:08:37.115
találhatunk vulkanikus kőzeteket.

0:08:37.115,0:08:38.240
Ha még mélyebbre ásunk

0:08:38.240,0:08:42.440
újabb vulkanikus rétegre bukkanhatunk

0:08:42.440,0:08:44.850
Ez egy újabb réteg vulkanikus kőzet.

0:08:47.820,0:08:50.460
Mindegyik tartalmaz valamennyi kálium-40-et.

0:08:50.460,0:08:51.900
x

0:08:51.900,0:08:55.420
Ebben lesz valamennyi kálium-40.

0:08:55.420,0:08:59.060
Ebben monfjuk valamennyivel több van.

0:08:59.060,0:09:00.411
Ebben pedig kicsivel kevesebb.

0:09:00.411,0:09:02.910
A megfelelő számítások alapján,[br]amelyeket a következő videóban bemutatok,

0:09:02.910,0:09:04.790
meg tudjuk mondani

0:09:04.790,0:09:07.820
a felezési idő és a megmaradt argon-40 mennyisége alapján

0:09:07.820,0:09:12.190
vagy a megmaradt kálium-40 mennyisége alapján

0:09:12.190,0:09:16.200
hogy azelőtt miv olt ott

0:09:16.200,0:09:20.600
hogy ez 100 millió éve szilárdult meg,

0:09:20.600,0:09:23.090
100 millió évvel a jelenkor előtt.

0:09:23.090,0:09:25.909
Ez a réteg pedig

0:09:25.909,0:09:27.700
mondjuk 150 millió évve

0:09:27.700,0:09:30.220
x

0:09:30.220,0:09:32.870
Szerencsére ez a nem került a felszínre

0:09:32.870,0:09:34.810
és nem keveredett más .....

0:09:34.810,0:09:36.810
Úgy tűnik, érintetlen maradt

0:09:36.810,0:09:39.570
ahogy ezekre a talajmintákra tekintünk.

0:09:39.570,0:09:45.040
Tegyük fel, ebben találunk kövületeket.

0:09:45.040,0:09:49.070
Ebben az esetben, még ha a szén-14 módszer nem is használható,

0:09:49.070,0:09:51.410
mivel 50 ezer évnél régebbi mintákkal találkozunk

0:09:51.410,0:09:55.170
tudhatjuk, hogy ezek a kövületek e két kor köé esnek.

0:09:55.170,0:09:56.670
Ez egészen jó, feltéve

0:09:56.670,0:09:59.910
ha ez a nem keveredett

0:09:59.910,0:10:03.710
akkor ez a kövület kora 100 millió

0:10:03.710,0:10:04.680
és 500 millió év közé esik.

0:10:04.680,0:10:06.120
Ez történt.

0:10:06.120,0:10:08.730
Ezek a kövületek rakódtak le.

0:10:08.730,0:10:12.049
Ezek az állatok elpusztultak, miután valamennyit éltek

0:10:12.049,0:10:13.840
Ezután következett a másik vulkáni esemény

0:10:13.840,0:10:17.690
Így lehetséges, hogy bár a közvetlen kormeghatározás

0:10:17.690,0:10:19.650
csak a vulkáni kőzetre vonatkozik,

0:10:19.650,0:10:22.430
a rétegeket vizsgálva[br]viszonylagosan is meghatározható

0:10:22.430,0:10:24.000
a rétegekben közt

0:10:24.000,0:10:26.140
Mindez tehát nemcsak a vulkáni kőzetekről szól.

0:10:26.140,0:10:29.590
Ezzel határozható meg a nagyon-nagyon régi maradványok kora.

0:10:29.590,0:10:34.530
és messzebbre tekinthetünk vissza az időben,[br]mint csupán a szén-14 kormehatározás alapján.