Tudjuk, hogy az elemeket a protonszámuk határozza meg. Vegyük például a káliumot. Itt látható a periódusos rendszer, a kép nem mutatja teljes egészében, csak egy részét. A kálium atomjában 19 proton van, amit így jelölhetünk. Ez kissé túlmagyarázza a lényeget. Tudjuk, hogy ha ez egy káliumatom, akkor 19 protonja van. És tudjuk, hogy ha egy atomban 19 proton van, akkor az egy káliumatom. Azt is tudjuk, hogy egy adott elemnek nem minden atomjában ugyanannyi a neutronok száma. Amikor egy adott elem atomjairól beszélünk, de ezekben a neutronok száma eltérő, akkor ezeket az atomokat az adott elem izotópjainak nevezzük. A káliumatomnnak például létezik olyan változata, amelyikben pontosan 20 neutron van. Ennek a neve kálium-39. A 39 a tömegszáma, amely a 19 proton és a 20 neutron számának az összege. Ez a kálium leggyakoribb izotópja. Némi kerekítéssel ez teszi ki a Földön található összes kálium 93,3%-át. Lássuk a kálium néhány további izotópját. Itt van például – ismétlem, a K vegyjellel és a 19-es számmal együtt kissé túlmagyarázzuk a dolgot –, a kálium-41 is. Ebben 22 neutron van. 22 meg 19 az 41. Ez teszi ki a bolygónkon található kálium 6,7%-át. Ezek mellett létezik egy nagyon ritka káliumizotóp is, amelyet kálium-40-nek nevezünk. A kálium-40 neutronszáma ugyebár 21. Ez az izotóp nagyon-nagyon ritka. Az összes káliumnak csupán 0,00117%-át képezi. De egyben ez az a káliumizotóp, amely érdekes a számunkra, mert felhasználható az idős, elsősorban vulkanikus kőzetek kormeghatározására. Látni fogjuk, hogy ezek korának ismeretében meghatározhatjuk más típusú kőzetek vagy egyéb kövületek korát, amelyek idős vulkanikus kőzetek közé rétegződtek. A legérdekesebb dolog a kálium-40-et illetően az, hogy a felezési ideje 1,25 milliárd év. Ennek az az előnye, hogy ellentétben például a szén-14-gyel, igen-igen régi tárgyak korának meghatározására is alkalmas. 1,25 milliárd évenként – – így jelölöm a felezési idejét – – bármely adott mintának a fele elbomlik. 11%-a átalakul argon-40 izotóppá. Ez itt az argon. 18 protonja van. Az argon-40 izotóppá való átalakulása során a káliumatom elveszített egy protont, de a tömegszáma változatlan maradt. Az egyik proton tehát valahogyan átalakult neutronná. Befogja az egyik belső elektront, majd kibocsájt ezt-azt, aminek a kvantumfizikai részleteiben nem fogok elmélyedni, de végül átalakul argon-40 izotóppá, a másik 89% pedig kalcium-40 izotóppá. A kalcium pedig, amint azt a periódusos rendszerben is látjuk, 20 protont tartalmaz. Ebben az esetben tehát az egyik neutron átalakul protonná, ebben az esetben pedig az egyik proton alakul át neutronná. A mi számunkra pedig ez a részlet a legérdekesebb. Mivel az argon, amint arról a kémia videókban is szó esett, az argon egy közömbös nemesgáz. Így ha belekerül valamilyen folyadékba, egyszerűen csak kibuborékol belőle. Semmihez sem kötődik, így egyszerűen csak kipezseg, és elillan a légkörbe. Az egészben az elképzelhető legérdekesebb rész az, ami a vulkánkitörések során történik. Iderajzolok egy vulkánt. Mondjuk, hogy ez itt egy vulkán. Valamikor a múltban kitört. Itt hömpölyög a láva, amely kálium-40 izotópot is tartalmaz. Valójában már ekkor is van benne némi argon-40 izotóp. Az argon-40 azonban képes arra, hogy a még folyékony lávából... ...képzeljük ide a lávát alkotó sokféle anyagot, és közöttük ... a kálium-40-et – ezt olyan színnel jelölöm, amilyet még nem használtam. Legyen a kálium-40 rózsaszínű. Szóval van benne némi kálium-40. Talán túl sok is lett kissé. Ez egy nagyon ritka izotóp. De van benne valamennyi kálium-40, és lehet már benne némi argon-40 is. Ám az argon-40 egy nemesgáz, semmivel nem alakít ki kötést. És miközben a láva még folyékony, ki tud belőle buborékolni. Egyszerűen feljut a felszínre, mivel nem létesít kötéseket, és csak úgy elpárolog. Nem ezzel a szóval kellene mondanom. Egyszerűen elillan, mert semmihez sem kötődik. és elillan a folyadékból. A legérdekesebb pedig az, hogy a vulkánkitörések alkalmával az elillanó argon-40 miatt, mire a láva vulkáni kőzetté szilárdul amit más színnel jelzek Tehát mire vulkáni kőzetté szilárdul az összes argon-40 eltávozik. Semmi sem marad belőle. Vagyis a vulkanikus folyamat során a megolvadó kőzet argon-40 tartalma teljesen elvész. v Így csak kálium-40 marad. Ezért érdekesebb az argon-40 mert a kalcium-40 nem távozik el, így ........ Tehát nem feltétlenül távozik. De az argon-40-ből semennyi sem marad. c A vulkanikus folyamat nullára csökkenti az argon-40 mennyiségét. Ezt követően tehát semennyi argon-40 nem maradhat a megszilárduló lávában. Ha az események filmjét előrepörgetjük, és megvizsgáljuk a mintát ezt idemásolom Tehát előretekerve a jövőbe azt látjuk, hogy ebben a mintában van némi argon-40. akkor az egy vulkáni kőzet. Tudhatjuk, hogy valamilyen vulkanikus folyama t erdeménye. Tudjuk, hogy ez az argon-40 a lebomlott kálium-40-ből keletkezett. És tudjuk, hogy ez a vulkanikus eseméyn óta bomlott. hiszen ott volt, mielőtt eltávozott volna. Az egyetlen lehetőség arra, hogy benne maradjon, az, hogy amíg folyékony volt, addig de amint megszilárdult, a gáz csapdába esett a kőzet belsejében. Azaz tudjuk, hogy ez az argon-40 csak úgy kerülhetett oda, hogy a kálium-40 bomlásából keletkezett. Így vizsgálható az aránya. Tudjuk, hogy minden egyes ilyen argon-40 mivel a bomlástermékeknek csak 11%-a argon-40 minden egyes darabra x s x Tehát megvizsgálhatjuk az argon-40 arányát ma ahhoz képest, ami akkor volt c A következő videóban végigvesszük a matematikát hogy a kormaghatározást bemutassuk. Ez amiatt igazán hasznos hogy az arányok alapján Vulkánkitörések nem történnek minden nap, de ha sok-sok millió év távlatában vizsgáljuk ezen az időskálán viszonylag gyakoriak. Ássunk tehát a mélybe. Mondjuk ez itt a talaj. Ha elég mélyre ásunk, rábukkanhatunk egy vulkanikus esemény nyomára találhatunk vulkanikus kőzeteket. Ha még mélyebbre ásunk újabb vulkanikus rétegre bukkanhatunk Ez egy újabb réteg vulkanikus kőzet. Mindegyik tartalmaz valamennyi kálium-40-et. x Ebben lesz valamennyi kálium-40. Ebben monfjuk valamennyivel több van. Ebben pedig kicsivel kevesebb. A megfelelő számítások alapján, amelyeket a következő videóban bemutatok, meg tudjuk mondani a felezési idő és a megmaradt argon-40 mennyisége alapján vagy a megmaradt kálium-40 mennyisége alapján hogy azelőtt miv olt ott hogy ez 100 millió éve szilárdult meg, 100 millió évvel a jelenkor előtt. Ez a réteg pedig mondjuk 150 millió évve x Szerencsére ez a nem került a felszínre és nem keveredett más ..... Úgy tűnik, érintetlen maradt ahogy ezekre a talajmintákra tekintünk. Tegyük fel, ebben találunk kövületeket. Ebben az esetben, még ha a szén-14 módszer nem is használható, mivel 50 ezer évnél régebbi mintákkal találkozunk tudhatjuk, hogy ezek a kövületek e két kor köé esnek. Ez egészen jó, feltéve ha ez a nem keveredett akkor ez a kövület kora 100 millió és 500 millió év közé esik. Ez történt. Ezek a kövületek rakódtak le. Ezek az állatok elpusztultak, miután valamennyit éltek Ezután következett a másik vulkáni esemény Így lehetséges, hogy bár a közvetlen kormeghatározás csak a vulkáni kőzetre vonatkozik, a rétegeket vizsgálva viszonylagosan is meghatározható a rétegekben közt Mindez tehát nemcsak a vulkáni kőzetekről szól. Ezzel határozható meg a nagyon-nagyon régi maradványok kora. és messzebbre tekinthetünk vissza az időben, mint csupán a szén-14 kormehatározás alapján.