1 00:00:00,500 --> 00:00:02,440 Tudjuk, hogy az elemek 2 00:00:02,440 --> 00:00:04,350 a protonszámuk alapján határozhatók meg. 3 00:00:04,350 --> 00:00:05,401 Mint például a kálium. 4 00:00:05,401 --> 00:00:07,150 Lássuk a periódusos rendszert. 5 00:00:07,150 --> 00:00:09,700 Ezen a képen látható, nem teljes egészében, 6 00:00:09,700 --> 00:00:10,720 csak egy része. 7 00:00:10,720 --> 00:00:12,920 A kálium atomjában 19 proton van. 8 00:00:12,920 --> 00:00:14,360 Ezt így jelölhetjük. 9 00:00:14,360 --> 00:00:15,818 Kissé túlmagyarázva 10 00:00:15,818 --> 00:00:18,280 Tudjuk, hogy ha ez egy káliumatom, akkor 19 protonja van. 11 00:00:18,280 --> 00:00:20,720 És azt is tudjuk, hogy ha egy atomban 19 proton van, 12 00:00:20,720 --> 00:00:23,260 akkor az kálium. 13 00:00:23,260 --> 00:00:28,920 Azt is tudjuk, hogy egy adott elemnek 14 00:00:28,920 --> 00:00:31,260 nem minden atomjában azonos a neutronok száma. 15 00:00:31,260 --> 00:00:33,340 Amikor egy olyan elemről beszélünk, 16 00:00:33,340 --> 00:00:35,070 amelynek atomjaiban a neutronok száma eltérő, 17 00:00:35,070 --> 00:00:37,640 akkor ezeket az atomokat az adott elem izotópjainak nevezzük. 18 00:00:37,640 --> 00:00:40,930 A káliumatomnnak például 19 00:00:40,930 --> 00:00:43,980 létezik olyan változata, amelyben 20 neutron van. 20 00:00:43,980 --> 00:00:45,230 Ezt kálium-39 névvel jelöljük. 21 00:00:48,190 --> 00:00:50,760 A 39 a tömegszáma, 22 00:00:50,760 --> 00:00:56,710 amely a 19 proton és 20 neutron számának az összege. 23 00:00:56,710 --> 00:00:59,780 Ez a kálium leggyakoribb izotópja. 24 00:00:59,780 --> 00:01:03,360 Némi kerekítéssel ez teszi ki 25 00:01:03,360 --> 00:01:08,760 a Földön található összes kálium 93,3%-át. 26 00:01:08,760 --> 00:01:12,040 Lássuk a kálium néhány további izotópját. 27 00:01:12,040 --> 00:01:14,240 Itt van például ismét 28 00:01:14,240 --> 00:01:16,490 K és 19 29 00:01:16,490 --> 00:01:18,530 kálium-41 is létezik. 30 00:01:18,530 --> 00:01:20,460 Ebben 22 neutron van. 31 00:01:20,460 --> 00:01:22,580 22 meg 19 az 41. 32 00:01:22,580 --> 00:01:28,180 Ez teszi ki a bolygónkon található kálium 6,7%-át. 33 00:01:28,180 --> 00:01:30,550 Emellett létezik egy nagyon ritka káliumizotóp is, 34 00:01:30,550 --> 00:01:33,890 amelyet kálium-40-nek nevezünk. 35 00:01:33,890 --> 00:01:38,030 A kálium-40 neutronjainak száma 21, 36 00:01:38,030 --> 00:01:40,380 és ez az izotóp nagyon-nagyon ritka. 37 00:01:40,380 --> 00:01:46,010 Az összes káliumnak csupán 0,00117%-át képezi. 38 00:01:46,010 --> 00:01:48,590 De egyben ez az a káliumizotóp, 39 00:01:48,590 --> 00:01:51,350 amely érdekes a számunkra abból a szempontból, 40 00:01:51,350 --> 00:01:56,490 hogy alkalmas az idős kőzetek, elsősorban vulkanikus kőzetek korának meghatározására. 41 00:01:56,490 --> 00:01:59,680 Amint látni fogjuk, az idős vulkanikus kőzetek kormeghatározása 42 00:01:59,680 --> 00:02:01,530 meghatározhatjuk más típusú kőzetek 43 00:02:01,530 --> 00:02:03,810 vagy egyéb kövületek korát, 44 00:02:03,810 --> 00:02:06,900 amelyek idős vulkanikus kőzetek közé ékelődtek. 45 00:02:06,900 --> 00:02:10,570 A legérdekesebb dolog a kálium-40-et illetően az, 46 00:02:10,570 --> 00:02:15,192 hogy a felezési ideje 1,25 milliárd év. 47 00:02:15,192 --> 00:02:17,400 Ennek az az előnye, hogy például a szén-14-gyel szemben 48 00:02:17,400 --> 00:02:19,950 igen-igen régi tárgyak korának meghatározására is alkalmas 49 00:02:19,950 --> 00:02:21,520 v 50 00:02:21,520 --> 00:02:27,160 1,25 milliárd évenként 51 00:02:27,160 --> 00:02:32,660 így jelölöm a felezési időt 52 00:02:32,660 --> 00:02:36,460 bármely adott mintának a fele elbomlik. 53 00:02:36,460 --> 00:02:40,785 11%-a átalakul aron-40 izotóppá. 54 00:02:45,880 --> 00:02:47,530 Ez itt az argon. 55 00:02:47,530 --> 00:02:49,690 18 protonja van. 56 00:02:49,690 --> 00:02:51,960 Az argon-40 izotóppá való átlakulás során 57 00:02:51,960 --> 00:02:54,050 a káliumatom elveszít egy protont, 58 00:02:54,050 --> 00:02:56,060 de a tömegszáma változatlan marad. 59 00:02:56,060 --> 00:02:59,640 Az egyik proton tehát valahogyan átalakult neutronná. 60 00:02:59,640 --> 00:03:02,240 Befogja az egyik belső elektront, 61 00:03:02,240 --> 00:03:03,827 majd kibocsájt ezt-azt, 62 00:03:03,827 --> 00:03:05,660 aminek a kvantumfizikai részleteiben nem fogok elmélyedni 63 00:03:05,660 --> 00:03:07,380 de végül átalakul argon-40 izotóppá. 64 00:03:07,380 --> 00:03:12,686 89% pedig kalcium-40 izotóppá. 65 00:03:12,686 --> 00:03:15,060 Amint azt a periódusos rendszerben is látjuk, 66 00:03:15,060 --> 00:03:16,480 a kalciumatom 20 protont tartalmaz. 67 00:03:16,480 --> 00:03:18,760 Ebben az esetben tehát 68 00:03:18,760 --> 00:03:20,287 az egyik neutron átalakul protonná. 69 00:03:20,287 --> 00:03:22,120 Ebben az esetben pedig 70 00:03:22,120 --> 00:03:23,710 az egyik proton alakul át neutronná. 71 00:03:23,710 --> 00:03:25,640 A mi számunkra pedig ez a részlet a legérdekesebb. 72 00:03:25,640 --> 00:03:29,520 v 73 00:03:29,520 --> 00:03:32,170 Mivel az argon, amint arról a kémia részben is sz esett, 74 00:03:32,170 --> 00:03:36,150 az argon egy közömbös nemesgáz. 75 00:03:36,150 --> 00:03:39,230 Így ha belekerül valamilyen folyadékba, 76 00:03:39,230 --> 00:03:42,310 egyszerűen csak kipezseg belőle. 77 00:03:42,310 --> 00:03:46,160 Semmivel sem alkot kötést, így egyszerűen csak kipezseg 78 00:03:46,160 --> 00:03:48,950 és elillan a légkörbe. 79 00:03:48,950 --> 00:03:50,990 Az egész helyzet legérdekesebb része az, 80 00:03:50,990 --> 00:03:54,950 amit egy vulkánkitörés során végbemegy. 81 00:03:54,950 --> 00:03:57,410 Iderajzolok egy vulkánt. 82 00:03:57,410 --> 00:04:00,670 Mondjuk tehát, hogy ez itt egy vulkán. 83 00:04:00,670 --> 00:04:04,160 Valamikor a múltban kitör. 84 00:04:04,160 --> 00:04:08,795 Itt hömpölyög a láva, 85 00:04:12,730 --> 00:04:16,070 amely kálium-40 izotópot is tartalmaz. 86 00:04:16,070 --> 00:04:17,779 Valójában már ekkor is van benne 87 00:04:17,779 --> 00:04:18,805 némi argon-40 izotóp. 88 00:04:22,570 --> 00:04:24,410 Az argon-40 azonban azt a trükköt követi el 89 00:04:24,410 --> 00:04:27,600 hogy a még folyékony lávából 90 00:04:27,600 --> 00:04:30,400 képzeljük ide a sok lávát 91 00:04:30,400 --> 00:04:33,890 v 92 00:04:37,080 --> 00:04:39,020 Iderajzolom a kálium-40-et 93 00:04:39,020 --> 00:04:41,600 valami olyan színnel, amit még nem használtam 94 00:04:41,600 --> 00:04:44,010 legyen rózsaszínű 95 00:04:44,010 --> 00:04:48,090 Szóval van benne némi kálium-40. 96 00:04:48,090 --> 00:04:49,090 Talán túl sok is lett kissé. 97 00:04:49,090 --> 00:04:50,940 Ez egy nagyon ritka izotóp. 98 00:04:50,940 --> 00:04:53,040 De azért van ebben is valamennyi kálium-40. 99 00:04:53,040 --> 00:05:01,280 Így lehet benne némi argon-40 is. 100 00:05:01,280 --> 00:05:03,187 Ám az argon-40 egy nemesgáz. 101 00:05:03,187 --> 00:05:04,520 Semmivel nem alakít ki kötést. 102 00:05:04,520 --> 00:05:06,980 És miközben a láva még folyékony, 103 00:05:06,980 --> 00:05:10,090 buborékokban ki tud belőle szabadulni. 104 00:05:10,090 --> 00:05:11,420 Egyszerűen feljut a felszínre, 105 00:05:11,420 --> 00:05:12,640 mivel nem létesít kötéseket. 106 00:05:12,640 --> 00:05:14,687 És egyszerűen elpárolog. 107 00:05:14,687 --> 00:05:15,770 Nem ezzel a szóval kellene mondanom. 108 00:05:15,770 --> 00:05:17,720 Egyszerűen elillan, 109 00:05:17,720 --> 00:05:19,460 mert semmihez sem kötődik. 110 00:05:19,460 --> 00:05:24,990 és elillan a folyadékból. 111 00:05:24,990 --> 00:05:26,820 A legérdekesebb pedig az, 112 00:05:26,820 --> 00:05:28,778 hogy a vulkánkitörések alkalmával 113 00:05:28,778 --> 00:05:32,900 az elillanó argon-40 miatt, 114 00:05:32,900 --> 00:05:38,490 mire a láva vulkáni kőzetté szilárdul 115 00:05:38,490 --> 00:05:42,230 amit más színnel jelzek 116 00:05:42,230 --> 00:05:45,910 Tehát mire vulkáni kőzetté szilárdul 117 00:05:45,910 --> 00:05:49,360 az összes argon-40 eltávozik. 118 00:05:49,360 --> 00:05:50,960 Semmi sem marad belőle. 119 00:05:50,960 --> 00:05:53,680 Vagyis a vulkanikus folyamat során 120 00:05:53,680 --> 00:05:55,800 a megolvadó kőzet argon-40 tartalma teljesen elvész. 121 00:05:55,800 --> 00:05:58,600 v 122 00:05:58,600 --> 00:06:01,310 Így csak kálium-40 marad. 123 00:06:04,281 --> 00:06:06,280 Ezért érdekesebb az argon-40 124 00:06:06,280 --> 00:06:09,317 mert a kalcium-40 nem távozik el, 125 00:06:09,317 --> 00:06:11,400 így ........ 126 00:06:11,400 --> 00:06:12,775 Tehát nem feltétlenül távozik. 127 00:06:12,775 --> 00:06:15,010 De az argon-40-ből semennyi sem marad. 128 00:06:15,010 --> 00:06:16,560 c 129 00:06:16,560 --> 00:06:19,275 A vulkanikus folyamat nullára csökkenti az argon-40 mennyiségét. 130 00:06:21,865 --> 00:06:23,240 Ezt követően tehát 131 00:06:23,240 --> 00:06:27,580 semennyi argon-40 nem maradhat 132 00:06:27,580 --> 00:06:28,980 a megszilárduló lávában. 133 00:06:28,980 --> 00:06:32,850 134 00:06:32,850 --> 00:06:35,840 135 00:06:40,380 --> 00:06:44,980 136 00:06:44,980 --> 00:06:51,542 137 00:06:51,542 --> 00:06:54,350 138 00:06:54,350 --> 00:06:57,450 139 00:06:57,450 --> 00:07:02,675 140 00:07:08,230 --> 00:07:12,190 141 00:07:12,190 --> 00:07:14,709 142 00:07:14,709 --> 00:07:17,250 143 00:07:17,250 --> 00:07:19,760 144 00:07:19,760 --> 00:07:22,670 145 00:07:22,670 --> 00:07:25,560 146 00:07:25,560 --> 00:07:28,920 147 00:07:28,920 --> 00:07:30,720 148 00:07:30,720 --> 00:07:36,170 149 00:07:36,170 --> 00:07:40,580 150 00:07:40,580 --> 00:07:43,650 151 00:07:43,650 --> 00:07:49,150 152 00:07:49,150 --> 00:07:52,940 153 00:07:52,940 --> 00:07:56,425 154 00:07:56,425 --> 00:07:57,800 155 00:07:57,800 --> 00:08:00,840 156 00:08:00,840 --> 00:08:03,330 157 00:08:03,330 --> 00:08:05,902 158 00:08:05,902 --> 00:08:07,360 159 00:08:07,360 --> 00:08:09,140 160 00:08:09,140 --> 00:08:11,111 161 00:08:11,111 --> 00:08:12,610 162 00:08:12,610 --> 00:08:15,110 163 00:08:15,110 --> 00:08:18,179 164 00:08:18,179 --> 00:08:20,720 165 00:08:20,720 --> 00:08:22,220 166 00:08:22,220 --> 00:08:25,520 167 00:08:25,520 --> 00:08:27,040 168 00:08:27,040 --> 00:08:29,450 169 00:08:29,450 --> 00:08:33,600 170 00:08:33,600 --> 00:08:37,115 171 00:08:37,115 --> 00:08:38,240 172 00:08:38,240 --> 00:08:42,440 173 00:08:42,440 --> 00:08:44,850 174 00:08:47,820 --> 00:08:50,460 175 00:08:50,460 --> 00:08:51,900 176 00:08:51,900 --> 00:08:55,420 177 00:08:55,420 --> 00:08:59,060 178 00:08:59,060 --> 00:09:00,411 179 00:09:00,411 --> 00:09:02,910 180 00:09:02,910 --> 00:09:04,790 181 00:09:04,790 --> 00:09:07,820 182 00:09:07,820 --> 00:09:12,190 183 00:09:12,190 --> 00:09:16,200 184 00:09:16,200 --> 00:09:20,600 185 00:09:20,600 --> 00:09:23,090 186 00:09:23,090 --> 00:09:25,909 187 00:09:25,909 --> 00:09:27,700 188 00:09:27,700 --> 00:09:30,220 189 00:09:30,220 --> 00:09:32,870 190 00:09:32,870 --> 00:09:34,810 191 00:09:34,810 --> 00:09:36,810 192 00:09:36,810 --> 00:09:39,570 193 00:09:39,570 --> 00:09:45,040 194 00:09:45,040 --> 00:09:49,070 195 00:09:49,070 --> 00:09:51,410 196 00:09:51,410 --> 00:09:55,170 197 00:09:55,170 --> 00:09:56,670 198 00:09:56,670 --> 00:09:59,910 199 00:09:59,910 --> 00:10:03,710 200 00:10:03,710 --> 00:10:04,680 201 00:10:04,680 --> 00:10:06,120 202 00:10:06,120 --> 00:10:08,730 203 00:10:08,730 --> 00:10:12,049 204 00:10:12,049 --> 00:10:13,840 205 00:10:13,840 --> 00:10:17,690 206 00:10:17,690 --> 00:10:19,650 207 00:10:19,650 --> 00:10:22,430 208 00:10:22,430 --> 00:10:24,000 209 00:10:24,000 --> 00:10:26,140 210 00:10:26,140 --> 00:10:29,590 211 00:10:29,590 --> 00:10:34,530