WEBVTT

00:00:00.137 --> 00:00:03.002
Mi, emberek évezredek óta tudjuk,

00:00:03.002 --> 00:00:05.527
hogy akár a saját környezetünkben is

00:00:05.527 --> 00:00:06.782
sokféle anyag létezik.

00:00:06.782 --> 00:00:08.320
A különféle anyagoknak pedig

00:00:08.320 --> 00:00:10.071
többnyire eltérőek a tulajdonságaik.

00:00:10.071 --> 00:00:11.954
Nem csak a tulajdonságaik különböznek,

00:00:11.954 --> 00:00:14.315
például az egyik visszaveri a fényt,
a másik nem,

00:00:14.315 --> 00:00:15.471
Vagy különböző a színük,

00:00:15.471 --> 00:00:17.538
vagy egy adott hőmérsékleten lehetnek

00:00:17.538 --> 00:00:20.387
folyadékok, gázok vagy szilárd anyagok.

00:00:20.387 --> 00:00:21.863
De azt is megfigyelhetjük,

00:00:21.863 --> 00:00:24.867
hogy adott körülmények között
miképpen reagálnak egymással.

00:00:24.867 --> 00:00:27.293
Íme néhány anyag képe.

00:00:27.293 --> 00:00:31.477
Ez itt szén, grafit alakjában,

00:00:31.477 --> 00:00:35.959
ez itt ólom, ez pedig az arany.

00:00:35.959 --> 00:00:38.719
Az összes itt bemutatott anyag képe

00:00:38.719 --> 00:00:41.369
erről a weboldalról származik.

00:00:41.369 --> 00:00:43.130
Ezek mind szilárd halmazállapotúak,

00:00:43.130 --> 00:00:44.575
de tudjuk,

00:00:44.575 --> 00:00:47.395
hogy vannak légnemű anyagok is,

00:00:47.395 --> 00:00:49.338
gáz állapotú részecskék.

00:00:49.338 --> 00:00:51.860
A gáz állapotú anyagok részecskéinek

00:00:51.860 --> 00:00:55.309
– legyen ez akár szén, oxigén, vagy nitrogén –,

00:00:55.309 --> 00:00:57.948
szintén különböznek a tulajdonságaik.

00:00:57.948 --> 00:00:59.425
Más anyagok folyékonyak,

00:00:59.425 --> 00:01:02.082
akár ezek is, ha elég magas
a hőmérsékletük.

00:01:02.082 --> 00:01:04.501
Kellően magas hőmérsékleten

00:01:04.501 --> 00:01:06.503
az arany és az ólom is cseppfolyósítható.

00:01:06.503 --> 00:01:10.171
Vagy ha elégeted ezt a széndarabot,

00:01:10.171 --> 00:01:12.076
gáz halmazállapotúvá teheted,

00:01:12.076 --> 00:01:13.551
és kiengedheted a légkörbe.

00:01:13.551 --> 00:01:14.702
Megbonthatod a szerkezetét.

00:01:14.702 --> 00:01:20.585
Mindezt az emberiség
évezredek óta megfigyelte.

00:01:20.585 --> 00:01:22.452
Ebből viszont magától ered
egy kérdés,

00:01:22.452 --> 00:01:24.226
amely régebben filozófiai kérdés volt,

00:01:24.226 --> 00:01:26.405
de ma már kicsit jobban
meg tudjuk magyarázni.

00:01:26.405 --> 00:01:30.898
A kérdés: ha tovább bontjuk
ezt a széndarabot,

00:01:30.898 --> 00:01:33.518
egyre kisebb részekre,

00:01:33.518 --> 00:01:35.703
létezik-e legkisebb rész?

00:01:35.703 --> 00:01:39.867
Van-e olyan legkisebb egysége
ennek az anyagnak,

00:01:39.867 --> 00:01:43.166
ami még mindig rendelkezik
a szén tulajdonságaival?

00:01:43.166 --> 00:01:45.256
És ha azt még tovább tudnád bontani,

00:01:45.256 --> 00:01:48.390
akkor vajon elveszítené-e szén jellegét?

00:01:48.390 --> 00:01:50.354
A válasz az, hogy van.

00:01:50.354 --> 00:01:52.200
Ismerjük meg a szakkifejezést:

00:01:52.200 --> 00:01:56.156
ezeket a különféle tiszta anyagokat,

00:01:56.156 --> 00:01:59.205
amik jellemző tulajdonságokkal bírnak
adott hőmérsékleten,

00:01:59.205 --> 00:02:01.185
és jellegzetes módon reagálnak,

00:02:01.185 --> 00:02:05.291
elemeknek hívjuk.

00:02:05.291 --> 00:02:08.918
A szén, az ólom, és az arany is elem.

00:02:08.918 --> 00:02:10.700
Mondhatnád, hogy a víz is elem.

00:02:10.700 --> 00:02:14.221
Régebben a vizet is elemnek tekintették,

00:02:14.221 --> 00:02:18.202
de ma már tudjuk, hogy a víz
több alapelemből épül fel:

00:02:18.202 --> 00:02:20.785
oxigénből és hidrogénből.

00:02:20.785 --> 00:02:25.014
Az elemek mind megtalálhatók

00:02:25.014 --> 00:02:27.758
az elemek periódusos rendszerében.

00:02:27.758 --> 00:02:29.374
A C a szén jele.

00:02:29.374 --> 00:02:30.400
Csak azokat említem,

00:02:30.400 --> 00:02:32.479
amelyek fontosak az emberiség számára,

00:02:32.479 --> 00:02:35.502
de idővel talán majd mindet megismered.

00:02:35.502 --> 00:02:39.318
Ez az oxigén. Ez a nitrogén. Ez a szilícium.

00:02:39.318 --> 00:02:43.187
Ez az Au, az arany. Ez az ólom.

00:02:43.187 --> 00:02:51.995
Az elemek legalapvetőbb
építőeleme az atom.

00:02:51.995 --> 00:02:54.559
Egyre mélyebbre hatolva,

00:02:54.559 --> 00:02:57.079
egyre kisebb darabokat vizsgálva,

00:02:57.079 --> 00:02:59.415
eljuthatunk egyetlen szénatomig.

00:02:59.415 --> 00:03:00.755
Ugyanezt megtehetjük ezzel is,

00:03:00.755 --> 00:03:02.536
és eljutunk az aranyatomig.

00:03:02.536 --> 00:03:04.671
Ebben az esetben ugyanígy eljutsz

00:03:04.671 --> 00:03:07.758
olyan apró – jobb szó híján – részecskéig,

00:03:07.758 --> 00:03:09.185
amit ólomatomnak hívunk.

00:03:09.185 --> 00:03:11.409
Ez már nem bontható tovább úgy,

00:03:11.409 --> 00:03:13.597
hogy továbbra is ólomnak nevezhessük,

00:03:13.597 --> 00:03:17.043
hogy megőrizze az ólomra
jellemző tulajdonságait.

00:03:17.043 --> 00:03:18.330
Csak hogy el tudd képzelni,

00:03:18.330 --> 00:03:21.193
- én elég nehezen tudom elképzelni -

00:03:21.193 --> 00:03:24.040
az atomok hihetetlenül aprók.

00:03:24.040 --> 00:03:25.901
Tényleg hihetetlenül kicsik.

00:03:25.901 --> 00:03:27.555
Például ott van a szén.

00:03:27.555 --> 00:03:29.379
A hajam is szénből épül fel,

00:03:29.379 --> 00:03:31.882
sőt magam is nagyrészt szénből állok.

00:03:31.882 --> 00:03:36.552
Valójában minden élőlény
nagyrészt szénből áll.

00:03:36.552 --> 00:03:40.533
Ha a hajamat nézzük, az is szén.

00:03:40.533 --> 00:03:42.231
A hajam jórészt szén.

00:03:42.231 --> 00:03:43.989
Tehát ha a hajamat nézzük,

00:03:43.989 --> 00:03:45.565
ami egyébként nem sárga,

00:03:45.565 --> 00:03:46.766
de jól elüt a feketétől.

00:03:46.766 --> 00:03:47.950
A hajam fekete, de ha úgy mutatnám,

00:03:47.950 --> 00:03:49.713
akkor nem látszana a képernyőn.

00:03:49.713 --> 00:03:52.430
A hajam kapcsán megkérdezhetnélek,

00:03:52.430 --> 00:03:55.807
hogy hány szénatomnyi
egy hajszálam szélessége.

00:03:55.807 --> 00:03:57.587
A hajam keresztmetszetét vizsgálva,

00:03:57.587 --> 00:03:59.903
tehát nem a hosszát, 
hanem a szélességét nézve

00:03:59.903 --> 00:04:03.255
hány szénatomnyi a szélessége?

00:04:03.255 --> 00:04:07.229
Így okoskodhatnál: Sal már említette,
hogy az atomok nagyon kicsik,

00:04:07.229 --> 00:04:09.150
tehát ez lehet akár ezer szénatom,

00:04:09.150 --> 00:04:10.574
vagy tízezer, sőt százezer.

00:04:10.574 --> 00:04:11.928
Én erre azt mondanám: nem!

00:04:11.928 --> 00:04:14.389
Ez itt egymillió szénatom.

00:04:14.389 --> 00:04:17.439
Egymillió szénatom fűzhető fel

00:04:17.439 --> 00:04:21.133
egy átlagos emberi hajszál szélességére.

00:04:21.133 --> 00:04:22.715
Ez persze csak becslés,

00:04:22.715 --> 00:04:24.026
nem pontosan egymillió,

00:04:24.026 --> 00:04:26.725
de érzékelteti, hogy milyen kicsi egy atom.

00:04:26.725 --> 00:04:28.441
Csak húzz ki egy szálat a hajadból,

00:04:28.441 --> 00:04:30.991
és képzeld el, hogy egymillió atomot teszel

00:04:30.991 --> 00:04:34.251
egymás mellé a hajszálon keresztbe,

00:04:34.251 --> 00:04:37.437
nem hosszában, hanem széltében.

00:04:37.437 --> 00:04:39.305
Még a haj szélességét is alig látjuk,

00:04:39.305 --> 00:04:43.139
és ekkora helyen fér el
egymillió szénatom.

00:04:43.139 --> 00:04:46.632
Már önmagában az is nagyon érdekes,

00:04:46.632 --> 00:04:48.946
amit már tudunk,

00:04:48.946 --> 00:04:51.675
hogy egyáltalán létezik ilyen
alapvető építőeleme a szénnek,

00:04:51.675 --> 00:04:53.933
illetve bármelyik elemnek.

00:04:53.933 --> 00:04:55.952
De még ennél is érdekesebb

00:04:55.952 --> 00:04:59.066
ezeknek az építőelemeknek
az egymáshoz való viszonya.

00:04:59.066 --> 00:05:02.556
A szénatom még kisebb
elemi részecskékből áll.

00:05:02.556 --> 00:05:07.469
Az aranyatom még kisebb
elemi részecskékből áll.

00:05:07.469 --> 00:05:10.445
A tulajdonságaikat

00:05:10.445 --> 00:05:12.759
ezeknek az elemi részecskéknek
az elrendeződése szabja meg.

00:05:12.759 --> 00:05:14.087
Ha megváltoztatnád

00:05:14.087 --> 00:05:15.901
a benne lévő elemi részecskék számát,

00:05:15.901 --> 00:05:17.844
megváltoztathatnád
az adott elem tulajdonságait,

00:05:17.844 --> 00:05:19.151
azt, hogy hogyan reagál,

00:05:19.151 --> 00:05:22.769
sőt akár magát az elemet is
meg tudnád változtatni.

00:05:22.769 --> 00:05:25.144
Csak hogy egy kicsit érthetőbb legyen,

00:05:25.144 --> 00:05:28.010
beszéljünk egy kicsit az elemi részecskékről.

00:05:28.010 --> 00:05:32.744
Tehát létezik a proton.

00:05:32.744 --> 00:05:35.524
A proton határozza meg,

00:05:35.524 --> 00:05:38.003
– azaz az atommagban lévő protonok száma,

00:05:38.003 --> 00:05:40.096
és mindjárt az atommagról is beszélek –,

00:05:40.096 --> 00:05:42.969
az, ami meghatározza az elemet.

00:05:42.969 --> 00:05:45.492
Ez határozza meg az elemet.

00:05:45.492 --> 00:05:47.333
A periódusos rendszerre nézve látszik,

00:05:47.333 --> 00:05:50.304
hogy az elemek a rendszám alapján
vannak sorba rendezve.

00:05:50.304 --> 00:05:52.025
A rendszám pedig valójában

00:05:52.025 --> 00:05:54.667
az adott elem protonjainak száma.

00:05:54.667 --> 00:05:58.667
Így definíció szerint
a hidrogénnek 1 protonja van.

00:05:58.667 --> 00:06:02.800
A héliumnak 2 protonja,
a szénnek 6 protonja van.

00:06:02.800 --> 00:06:05.333
Nem létezik szén 7 protonnal.

00:06:05.333 --> 00:06:07.172
Ha lenne, az már nitrogén lenne.

00:06:07.172 --> 00:06:09.234
Nem lenne többé szén.

00:06:09.234 --> 00:06:10.589
Az oxigénnek 8 protonja van.

00:06:10.589 --> 00:06:12.673
Ha valahogy hozzá tudnál adni
még egy protont,

00:06:12.673 --> 00:06:16.170
akkor többé már nem oxigén lenne,
hanem fluor.

00:06:16.170 --> 00:06:18.333
Tehát ez határozza meg az elemet.

00:06:18.333 --> 00:06:20.067
Ez határozza meg az elemet.

00:06:20.067 --> 00:06:24.745
A rendszám, a protonok száma,

00:06:24.745 --> 00:06:27.674
emlélkezz rá, ez a szám látható itt felül,

00:06:27.674 --> 00:06:30.116
minden elem vegyjele fölött
a periódusos rendszerben.

00:06:30.116 --> 00:06:36.677
A protonok száma
egyenlő a rendszámmal.

00:06:36.677 --> 00:06:38.301
Ide felülre írják, mivel

00:06:38.301 --> 00:06:41.969
ez az elemek egyik meghatározó jellemzője.

00:06:41.969 --> 00:06:46.133
Az atom másik két alkotója

00:06:46.133 --> 00:06:47.413
– így is hívhatjuk őket –,

00:06:47.413 --> 00:06:55.123
az elektron és a neutron.

00:06:55.123 --> 00:06:57.541
Gondolatban elkezdhetsz
építeni egy modellt,

00:06:57.541 --> 00:07:00.170
amely a kémiai
tanulmányokban előrehaladva

00:07:00.170 --> 00:07:02.833
egy kissé elvontabb lesz,

00:07:02.833 --> 00:07:04.821
és egyre nehezebben megfogalmazható,

00:07:04.821 --> 00:07:06.428
de úgy elképzelhetjük például úgy,

00:07:06.428 --> 00:07:08.348
hogy a protonok és neutronok

00:07:08.348 --> 00:07:09.825
vannak az atom központjában.

00:07:09.825 --> 00:07:11.600
Ők alkotják az atommagot.

00:07:11.600 --> 00:07:14.867
Például a szénről tudjuk, hogy 6 protonja van.

00:07:14.867 --> 00:07:19.067
Egy, kettő, három, négy, öt, hat.

00:07:19.067 --> 00:07:22.385
A szén-12-ben, amely a szén egyik változata,

00:07:22.385 --> 00:07:24.200
6 neutron is van.

00:07:24.200 --> 00:07:25.909
A szénnek különböző változatai lehetnek,

00:07:25.909 --> 00:07:28.021
amelyekben a neutronok száma különböző.

00:07:28.021 --> 00:07:30.113
Tehát a neutronszám változhat, az elektronszám változhat,

00:07:30.113 --> 00:07:31.733
de az elem továbbra is ugyanaz marad.

00:07:31.733 --> 00:07:33.267
A protonok száma nem változhat.

00:07:33.267 --> 00:07:35.905
Ha megváltoztatod a protonok számát,
akkor egy másik elem jön létre.

00:07:35.905 --> 00:07:38.969
Hadd rajzoljak egy szén-12 atommagot.

00:07:38.969 --> 00:07:43.200
Egy, kettő, három, négy, öt, hat.

00:07:43.200 --> 00:07:46.487
Ez itt tehát a szén-12 atommagja.

00:07:46.487 --> 00:07:48.663
Néha így írják,

00:07:48.663 --> 00:07:49.852
néha pedig úgy,

00:07:49.852 --> 00:07:53.831
hogy protonok számát is feltüntetik.

00:07:53.831 --> 00:07:56.133
Azért nevezzük szén-12-nek,

00:07:56.133 --> 00:07:59.017
– 6 neutronnal számoltam –,

00:07:59.017 --> 00:08:00.389
mert ez az összege...

00:08:00.389 --> 00:08:03.675
úgy vehetjük, hogy ez az összege...

00:08:03.675 --> 00:08:04.741
– az egyik megközelítés szerint,

00:08:04.741 --> 00:08:06.405
amin a továbbiakban még
finomítani fogunk –,

00:08:06.405 --> 00:08:07.770
ez az összege

00:08:07.770 --> 00:08:11.844
az atommagban lévő protonok
és neutronok számának.

00:08:11.844 --> 00:08:15.240
Definíció szerint a szén rendszáma 6.

00:08:15.240 --> 00:08:16.218
Ezt fel is írhatjuk ide,

00:08:16.218 --> 00:08:18.596
csak hogy emlékezzünk rá.

00:08:18.596 --> 00:08:21.342
Tehát a szénatom központjában
van ez az atommag.

00:08:21.342 --> 00:08:24.863
A szén-12-nek 6 protonja és 6 neutronja van.

00:08:24.863 --> 00:08:27.495
A szén egy másik változata a szén-14,

00:08:27.495 --> 00:08:30.909
amelynek szintén 6 protonja van,
viszont 8 neutronjainkak a száma.

00:08:30.909 --> 00:08:32.467
Tehát a neutronok száma változhat,

00:08:32.467 --> 00:08:34.610
de nézzük újra a szén-12-t.

00:08:34.610 --> 00:08:36.842
Amennyiben a szén-12 semleges,

00:08:36.842 --> 00:08:40.665
és mindjárt el is magyarázom, hogy ez mit jelent,

00:08:40.665 --> 00:08:43.560
ha semleges, akkor elektronból is 6 van neki.

00:08:43.560 --> 00:08:45.400
Hadd rajzoljam le a 6 elektront.

00:08:45.400 --> 00:08:49.467
Egy, kettő, három, négy, öt, hat.

00:08:49.467 --> 00:08:51.836
Ez alapján elkezdhetünk gondolkodni azon,

00:08:51.836 --> 00:08:54.634
hogy milyen kapcsolat áll fenn

00:08:54.634 --> 00:08:56.892
az elektron és az atommag között.

00:08:56.892 --> 00:08:58.846
Képzeld el, hogy az elektronok

00:08:58.846 --> 00:09:00.835
mondhatni az atommag körül

00:09:00.835 --> 00:09:02.956
mozognak, keringenek.

00:09:02.956 --> 00:09:04.432
Az egyik modell alapján

00:09:04.432 --> 00:09:06.700
elképzelhetjük, hogy az atommag körül keringenek,

00:09:06.700 --> 00:09:08.000
de ez nem teljesen igaz.

00:09:08.000 --> 00:09:10.499
Nem úgy keringenek, mint ahogy

00:09:10.499 --> 00:09:11.660
az égitestek keringenek a Nap körül,

00:09:11.660 --> 00:09:13.749
de ez jó kiindulási pontnak.

00:09:13.749 --> 00:09:16.267
Egy másik elgondolás, hogy ugrálnak az atommag körül,

00:09:16.267 --> 00:09:18.691
vagy az atommag körül nyüzsögnek.

00:09:18.691 --> 00:09:19.956
És azért így magyarázzuk,

00:09:19.956 --> 00:09:22.073
mert a valóságban nagyon furcsa dolgok történnek,

00:09:22.073 --> 00:09:23.914
és a kvantumfizikát kellene segítségül hívnunk ahhoz,

00:09:23.914 --> 00:09:26.698
hogy tényleg megértsük mit is csinálnak az elektronok.

00:09:26.698 --> 00:09:29.440
De abban a modellben, amit érdemes először elképzelned,

00:09:29.440 --> 00:09:32.400
az atom közepén, a szén-12 atomban

00:09:32.400 --> 00:09:34.297
van ez az atommag.

00:09:34.297 --> 00:09:36.644
Ez az atommag van jelen,

00:09:36.644 --> 00:09:40.733
és ezek az elektronok ugrálnak körülötte.

00:09:40.733 --> 00:09:43.009
Az ok, amiért ezt teszik az elektronok,

00:09:43.009 --> 00:09:45.135
és nem csak elrepülnek,

00:09:45.135 --> 00:09:47.510
amiért valahogy kötődnek ehhez az atommaghoz,

00:09:47.510 --> 00:09:49.308
és részét képezik az atomnak,

00:09:49.308 --> 00:09:54.579
az az, hogy a protonnak pozitív a töltése,

00:09:54.579 --> 00:09:57.918
az elektron töltése pedig negatív.

00:09:57.918 --> 00:10:02.477
Ez az egyik jellemzője ezeknek az elemi részecskéknek.

00:10:02.477 --> 00:10:03.620
Amikor azon kezdesz el gondolkodni,

00:10:03.620 --> 00:10:05.467
hogy a töltés mitől több, mint egy jel,

00:10:05.467 --> 00:10:06.867
mélyebbre kell, hogy menjünik.

00:10:06.867 --> 00:10:08.400
Azt az egyet viszont tudjuk,

00:10:08.400 --> 00:10:10.697
hogy amikor elektromágneses erőről beszélünk,

00:10:10.697 --> 00:10:13.336
az azt jelenti, hogy az ellentétes töltések vonzzák egymást.

00:10:13.336 --> 00:10:15.239
Így a leghelyesebb elgondolás a következő:

00:10:15.239 --> 00:10:16.546
a protonok és elektronok,

00:10:16.546 --> 00:10:18.133
mivel ellentétes töltésűek,

00:10:18.133 --> 00:10:20.129
vonzzák egymást.

00:10:20.129 --> 00:10:21.457
A neutronok semlegesek,

00:10:21.457 --> 00:10:25.088
tehát csak ott ülnek az atommagban,

00:10:25.088 --> 00:10:28.579
és valamilyen szinten ezek is befolyásolják a jellemzőket

00:10:28.579 --> 00:10:33.154
egyes elemek egyes atomjai esetén.

00:10:33.154 --> 00:10:35.005
Az ok azonban, amiért az elektronok

00:10:35.005 --> 00:10:36.818
nem repülnek el csak úgy,

00:10:36.818 --> 00:10:38.960
az az, hogy vonzás hat rájuk.

00:10:38.960 --> 00:10:42.333
Vonzza őket az atommag.

00:10:42.333 --> 00:10:45.067
A sebességük is elképzelhetetlenül nagy.

00:10:45.067 --> 00:10:47.180
Nehéz elképzelni.

00:10:47.180 --> 00:10:51.246
Megint a fizika egy nagyon furcsa részét érintjük,

00:10:51.246 --> 00:10:52.740
amint arról kezdünk beszélni,

00:10:52.740 --> 00:10:54.204
hogy mit is csinál az elektron.

00:10:55.656 --> 00:10:56.842
Mondhatnád úgy is,

00:10:56.842 --> 00:10:57.924
hogy körös-körül ugrál,

00:10:57.924 --> 00:11:00.733
nem akar csak úgy belezuhanni az atommagba.

00:11:00.733 --> 00:11:03.227
Tehát így is el lehet képzelni.

00:11:03.227 --> 00:11:08.123
Említettem tehát, hogy ezt a szén-12-t

00:11:08.123 --> 00:11:09.769
a protonok száma határozza meg.

00:11:09.769 --> 00:11:12.403
Az oxigént a 8 proton határozza meg.

00:11:12.403 --> 00:11:16.467
De még egyszer, az elektronok kölcsönhatásba léphetnek más elektronokkal.

00:11:16.467 --> 00:11:18.650
Másik atom elveheti őket.

00:11:18.650 --> 00:11:21.025
És erre az alapra épül

00:11:21.025 --> 00:11:23.271
sok mindennek a megértése a kémiában.

00:11:23.271 --> 00:11:26.325
Azon alapszik, hogy hány elektronja van az atomnak,

00:11:26.325 --> 00:11:27.600
vagy az adott elemnek,

00:11:27.600 --> 00:11:29.877
és ezek az elektronok hogyan helyezkednek el,

00:11:29.877 --> 00:11:33.867
és más elemek elektronjai hogyan helyezkednek el,

00:11:33.867 --> 00:11:36.158
vagy esetleg ugyanazon elem más atomja hogy helyezkednek el.

00:11:36.158 --> 00:11:40.927
Előrejelezhetjük, hogy egy elem atomja

00:11:40.927 --> 00:11:43.573
hogyan fog reagálni ugyanazon elem egy másik atomjával,

00:11:43.573 --> 00:11:46.733
vagy egy elem atomja hogyan reagál,

00:11:46.733 --> 00:11:49.695
hogyan kötődik, vagy nem is kötődik, hanem vonzza,

00:11:49.695 --> 00:11:52.200
vagy taszítja egy másik elem atomját.

00:11:52.200 --> 00:11:53.420
Így például

00:11:53.420 --> 00:11:56.300
– erről majd később sokkal többet fogunk tanulni –

00:11:56.300 --> 00:12:00.144
más atomok képesek arra, bizonyos esetekben,

00:12:00.144 --> 00:12:02.723
hogy elektront szívjanak el a széntől,

00:12:02.733 --> 00:12:05.552
csak azért, mert valamilyen oknál fogva

00:12:05.552 --> 00:12:10.338
bizonyos elemek, bizonyos semleges atomjainak

00:12:10.338 --> 00:12:13.723
nagyobb az elektronaffinitása, mint másoké.

00:12:13.723 --> 00:12:15.218
Lehetséges, hogy ezek közül egy

00:12:15.218 --> 00:12:17.160
elszív egy elektront a széntől,

00:12:17.160 --> 00:12:19.230
és így a szénnek

00:12:19.230 --> 00:12:21.831
kevesebb elektronja lesz, mint protonja.

00:12:21.831 --> 00:12:25.138
Így 5 elektronja lesz és 6 protonja.

00:12:25.138 --> 00:12:27.800
Összesítve pozitív töltés fog kialakulni.

00:12:27.800 --> 00:12:30.259
Ebben a szén-12-ben, az első változatban, amiről beszéltem,

00:12:30.259 --> 00:12:34.267
volt 6 proton, 6 elektron, a töltések kiegyenlítették egymást.

00:12:34.267 --> 00:12:36.903
Ha elveszít egy elektront, akkor csak 5 marad belőle,

00:12:36.903 --> 00:12:38.933
és így összesítve egy pozitív töltése lesz.

00:12:38.933 --> 00:12:41.015
Erről jóval többet fogunk még beszélni,

00:12:41.015 --> 00:12:42.867
a kémia videók során,

00:12:42.867 --> 00:12:44.302
de remélhetőleg már most elismered,

00:12:44.302 --> 00:12:46.133
hogy ez mennyire izgalmas téma.

00:12:46.133 --> 00:12:51.800
Eljutottunk az alapvető építőegységekig,

00:12:51.800 --> 00:12:53.118
amelyeket atomnak nevezünk.

00:12:53.118 --> 00:12:54.920
Ami még ennél is jobb,

00:12:54.920 --> 00:12:56.759
hogy ezek az alapvető építőegységek

00:12:56.759 --> 00:12:58.667
még alapvetőbb építőegységekből épülnek fel.

00:12:58.667 --> 00:13:00.867
Ezek az egységek cserélődhetnek,

00:13:00.867 --> 00:13:03.129
és megváltoztathatják az atomok jellemzőit,

00:13:03.129 --> 00:13:06.044
vagy akár átjuthatnak az adott elem egy atomjáról

00:13:06.044 --> 00:13:09.036
egy másik elem atomjára is.