0:00:00.137,0:00:03.002
Mi, emberek évezredek óta tudjuk,

0:00:03.002,0:00:05.527
hogy akár a saját környezetünkben is

0:00:05.527,0:00:06.782
sokféle anyag létezik.

0:00:06.782,0:00:08.320
A különféle anyagoknak pedig

0:00:08.320,0:00:10.071
többnyire eltérőek a tulajdonságaik.

0:00:10.071,0:00:11.954
Nem csak a tulajdonságaik különböznek,

0:00:11.954,0:00:14.315
például az egyik visszaveri a fényt,[br]a másik nem,

0:00:14.315,0:00:15.471
vagy különböző a színük,

0:00:15.471,0:00:17.538
vagy egy adott hőmérsékleten lehetnek

0:00:17.538,0:00:20.387
folyadékok, gázok vagy szilárd anyagok.

0:00:20.387,0:00:21.863
De azt is megfigyelhetjük,

0:00:21.863,0:00:24.867
hogy adott körülmények között[br]miképpen reagálnak egymással.

0:00:24.867,0:00:27.293
Íme néhány anyag képe.

0:00:27.293,0:00:31.477
Ez itt szén, grafit alakjában,

0:00:31.477,0:00:35.959
ez itt ólom, ez pedig az arany.

0:00:35.959,0:00:38.719
Az összes itt bemutatott anyag képe

0:00:38.719,0:00:41.369
erről a weboldalról származik.

0:00:41.369,0:00:43.130
Ezek mind szilárd halmazállapotúak,

0:00:43.130,0:00:44.575
de tudjuk,

0:00:44.575,0:00:47.395
hogy vannak légnemű anyagok is,

0:00:47.395,0:00:49.338
gáz állapotú részecskék.

0:00:49.338,0:00:51.860
A gáz állapotú anyag részecskéinek

0:00:51.860,0:00:55.309
– legyen ez akár szén, oxigén, vagy nitrogén –,

0:00:55.309,0:00:57.948
szintén különböznek a tulajdonságaik.

0:00:57.948,0:00:59.425
Más anyagok folyékonyak,

0:00:59.425,0:01:02.082
akár ezek is, ha elég magas[br]a hőmérsékletük.

0:01:02.082,0:01:04.501
Kellően magas hőmérsékleten

0:01:04.501,0:01:06.503
az arany és az ólom is cseppfolyósítható.

0:01:06.503,0:01:10.171
Vagy ha elégeted ezt a széndarabot,

0:01:10.171,0:01:12.076
gáz halmazállapotúvá teheted,

0:01:12.076,0:01:13.551
és kiengedheted a légkörbe.

0:01:13.551,0:01:14.702
Megbonthatod a szerkezetét.

0:01:14.702,0:01:20.585
Mindezt az emberiség[br]évezredek óta megfigyelte.

0:01:20.585,0:01:22.452
Ebből viszont magától ered[br]egy kérdés,

0:01:22.452,0:01:24.226
amely régebben filozófiai kérdés volt,

0:01:24.226,0:01:26.405
de ma már kicsit jobban[br]meg tudjuk magyarázni.

0:01:26.405,0:01:30.898
A kérdés: ha tovább bontjuk[br]ezt a széndarabot,

0:01:30.898,0:01:33.518
egyre kisebb részekre,

0:01:33.518,0:01:35.703
létezik-e legkisebb rész?

0:01:35.703,0:01:39.867
Van-e olyan legkisebb egysége[br]ennek az anyagnak,

0:01:39.867,0:01:43.166
ami még mindig rendelkezik[br]a szén tulajdonságaival?

0:01:43.166,0:01:45.256
És ha azt még tovább tudnád bontani,

0:01:45.256,0:01:48.390
akkor vajon elveszítené-e szén jellegét?

0:01:48.390,0:01:50.354
A válasz az, hogy van.

0:01:50.354,0:01:52.200
Ismerjük meg a szakkifejezést:

0:01:52.200,0:01:56.156
ezeket a különféle tiszta anyagokat,

0:01:56.156,0:01:59.205
amik jellemző tulajdonságokkal bírnak[br]adott hőmérsékleten,

0:01:59.205,0:02:01.185
és jellegzetes módon reagálnak,

0:02:01.185,0:02:05.291
elemeknek hívjuk.

0:02:05.291,0:02:08.918
A szén, az ólom, és az arany is elem.

0:02:08.918,0:02:10.700
Mondhatnád, hogy a víz is elem.

0:02:10.700,0:02:14.221
Régebben a vizet is elemnek tekintették,

0:02:14.221,0:02:18.202
de ma már tudjuk, hogy a víz[br]több alapelemből épül fel:

0:02:18.202,0:02:20.785
oxigénből és hidrogénből.

0:02:20.785,0:02:25.014
Az elemek mind megtalálhatók

0:02:25.014,0:02:27.758
az elemek periódusos rendszerében.

0:02:27.758,0:02:29.374
A C a szén jele.

0:02:29.374,0:02:30.400
Csak azokat említem,

0:02:30.400,0:02:32.479
amelyek fontosak az emberiség számára,

0:02:32.479,0:02:35.502
de idővel talán majd mindet megismered.

0:02:35.502,0:02:39.318
Ez az oxigén. Ez a nitrogén. Ez a szilícium.

0:02:39.318,0:02:43.187
Ez az Au, az arany. Ez az ólom.

0:02:43.187,0:02:51.995
Az elemek legalapvetőbb[br]építőeleme az atom.

0:02:51.995,0:02:54.559
Egyre mélyebbre hatolva,

0:02:54.559,0:02:57.079
egyre kisebb darabokat vizsgálva,

0:02:57.079,0:02:59.415
eljuthatunk egyetlen szénatomig.

0:02:59.415,0:03:00.755
Ugyanezt megtehetjük ezzel is,

0:03:00.755,0:03:02.536
és eljutunk az aranyatomig.

0:03:02.536,0:03:04.671
Ebben az esetben ugyanígy eljutsz

0:03:04.671,0:03:07.758
olyan apró – jobb szó híján – részecskéig,

0:03:07.758,0:03:09.185
amit ólomatomnak hívunk.

0:03:09.185,0:03:11.409
Ez már nem bontható tovább úgy,

0:03:11.409,0:03:13.597
hogy továbbra is ólomnak nevezhessük,

0:03:13.597,0:03:17.043
hogy megőrizze az ólomra[br]jellemző tulajdonságait.

0:03:17.043,0:03:18.330
Csak hogy el tudd képzelni

0:03:18.330,0:03:21.193
– ez nekem eléggé nehezen megy –,

0:03:21.193,0:03:24.040
az atomok hihetetlenül aprók.

0:03:24.040,0:03:25.901
Tényleg hihetetlenül kicsik.

0:03:25.901,0:03:27.555
Például ott van a szén.

0:03:27.555,0:03:29.379
A hajam is szénből épül fel,

0:03:29.379,0:03:31.882
sőt magam is nagyrészt szénből állok.

0:03:31.882,0:03:36.552
Valójában minden élőlény[br]nagyrészt szénből áll.

0:03:36.552,0:03:40.533
Ha a hajamat nézzük, az is szén.

0:03:40.533,0:03:42.231
A hajam jórészt szén.

0:03:42.231,0:03:43.989
Tehát nézzük a hajamat,

0:03:43.989,0:03:45.565
ami egyébként nem sárga,

0:03:45.565,0:03:46.766
de jól elüt a feketétől.

0:03:46.766,0:03:47.950
A hajam fekete, de ha úgy mutatnám,

0:03:47.950,0:03:49.713
akkor nem látszana a képernyőn.

0:03:49.713,0:03:52.430
A hajam kapcsán megkérdezhetnélek,

0:03:52.430,0:03:55.807
hogy hány szénatomnyi[br]egy hajszálam szélessége.

0:03:55.807,0:03:57.587
A hajam keresztmetszetét vizsgálva,

0:03:57.587,0:03:59.903
tehát nem a hosszát, [br]hanem a szélességét nézve

0:03:59.903,0:04:03.255
vajon hány szénatomnyi a szélessége?

0:04:03.255,0:04:07.229
Így okoskodhatnál: Sal már említette,[br]hogy az atomok nagyon kicsik,

0:04:07.229,0:04:09.150
tehát ez lehet akár ezer szénatom,

0:04:09.150,0:04:10.574
vagy tízezer, sőt százezer.

0:04:10.574,0:04:11.928
Én erre azt mondanám: nem!

0:04:11.928,0:04:14.389
Ez itt egymillió szénatom.

0:04:14.389,0:04:17.439
Egymillió szénatom fér el

0:04:17.439,0:04:21.133
egy átlagos emberi hajszálon keresztben.

0:04:21.133,0:04:22.715
Ez persze csak becslés,

0:04:22.715,0:04:24.026
nem pontosan egymillió,

0:04:24.026,0:04:26.725
de érzékelteti, hogy milyen kicsi egy atom.

0:04:26.725,0:04:28.441
Csak húzz ki egy szálat a hajadból,

0:04:28.441,0:04:30.991
és képzeld el, hogy egymillió atomot teszel

0:04:30.991,0:04:34.251
egymás mellé a hajszálon keresztbe,

0:04:34.251,0:04:37.437
nem hosszában, hanem széltében.

0:04:37.437,0:04:39.305
Még a haj szélességét is alig látjuk,

0:04:39.305,0:04:43.139
és ekkorka helyen fér el[br]egymillió szénatom.

0:04:43.139,0:04:46.632
Már önmagában az is nagyon érdekes,

0:04:46.632,0:04:48.946
amit már tudunk,

0:04:48.946,0:04:51.675
hogy egyáltalán létezik ilyen[br]alapvető építőeleme a szénnek,

0:04:51.675,0:04:53.933
illetve bármelyik elemnek.

0:04:53.933,0:04:55.952
De még ennél is érdekesebb

0:04:55.952,0:04:59.066
ezeknek az építőelemeknek[br]az egymáshoz való viszonya.

0:04:59.066,0:05:02.556
A szénatom még kisebb[br]elemi részecskékből áll.

0:05:02.556,0:05:07.469
Az aranyatom még kisebb[br]elemi részecskékből áll.

0:05:07.469,0:05:10.445
A tulajdonságaikat

0:05:10.445,0:05:12.759
ezeknek az elemi részecskéknek[br]az elrendeződése szabja meg.

0:05:12.759,0:05:14.087
Ha megváltoztatnád

0:05:14.087,0:05:15.901
a benne lévő elemi részecskék számát,

0:05:15.901,0:05:17.844
megváltoztathatnád[br]az adott elem tulajdonságait,

0:05:17.844,0:05:19.151
azt, hogy hogyan reagál,

0:05:19.151,0:05:22.769
sőt akár magát az elemet is[br]meg tudnád változtatni.

0:05:22.769,0:05:25.144
Csak hogy egy kicsit érthetőbb legyen,

0:05:25.144,0:05:28.010
beszéljünk egy kicsit az elemi részecskékről.

0:05:28.010,0:05:32.744
Tehát létezik a proton.

0:05:32.744,0:05:35.524
A proton határozza meg,

0:05:35.524,0:05:38.003
– azaz az atommagban lévő protonok száma,

0:05:38.003,0:05:40.096
és mindjárt az atommagról is beszélek –,

0:05:40.096,0:05:42.969
a proton az, ami meghatározza az elemet.

0:05:42.969,0:05:45.492
Ez határozza meg az elemet.

0:05:45.492,0:05:47.333
A periódusos rendszerre nézve látszik,

0:05:47.333,0:05:50.304
hogy az elemek a rendszám alapján[br]vannak sorba rendezve.

0:05:50.304,0:05:52.025
A rendszám pedig valójában

0:05:52.025,0:05:54.667
az adott elem protonjainak száma.

0:05:54.667,0:05:58.667
Így definíció szerint[br]a hidrogénnek 1 protonja van.

0:05:58.667,0:06:02.800
A héliumnak 2 protonja,[br]a szénnek 6 protonja van.

0:06:02.800,0:06:05.333
Nem létezik olyan szén, amiben 7 proton van.

0:06:05.333,0:06:07.172
Ha volna ilyen, akkor az már nitrogén lenne,

0:06:07.172,0:06:09.234
én nem szén.

0:06:09.234,0:06:10.589
Az oxigénnek 8 protonja van.

0:06:10.589,0:06:12.673
Ha valahogy hozzá tudnál adni[br]még egy protont,

0:06:12.673,0:06:16.170
akkor az már nem oxigén lenne,[br]hanem fluor.

0:06:16.170,0:06:18.333
Tehát ez határozza meg az elemet.

0:06:18.333,0:06:20.067
Ez határozza meg az elemet.

0:06:20.067,0:06:24.745
A rendszám, a protonok száma,

0:06:24.745,0:06:27.674
emlélkezz rá, ez a szám látható itt felül,

0:06:27.674,0:06:30.116
minden elem vegyjele fölött[br]a periódusos rendszerben.

0:06:30.116,0:06:36.677
A protonok száma[br]egyenlő a rendszámmal.

0:06:36.677,0:06:38.301
Ide felülre írják, mivel

0:06:38.301,0:06:41.969
ez az elemek egyik meghatározó jellemzője.

0:06:41.969,0:06:46.133
Az atom másik két alkotója

0:06:46.133,0:06:47.413
– így is hívhatjuk őket –,

0:06:47.413,0:06:55.123
az elektron és a neutron.

0:06:55.123,0:06:57.541
Gondolatban elkezdhetsz[br]építeni egy modellt,

0:06:57.541,0:07:00.170
amely a kémiai[br]tanulmányokban előrehaladva

0:07:00.170,0:07:02.833
egy kissé elvontabb lesz,

0:07:02.833,0:07:04.821
és egyre nehezebben megfogalmazható,

0:07:04.821,0:07:06.428
de úgy elképzelhetjük például úgy,

0:07:06.428,0:07:08.348
hogy a protonok és neutronok

0:07:08.348,0:07:09.825
vannak az atom központjában.

0:07:09.825,0:07:11.600
Ők alkotják az atommagot.

0:07:11.600,0:07:14.867
Például a szénről tudjuk, hogy 6 protonja van.

0:07:14.867,0:07:19.067
Egy, kettő, három, négy, öt, hat.

0:07:19.067,0:07:22.385
A szén-12-ben, amely a szén egyik változata,

0:07:22.385,0:07:24.200
6 neutron is van.

0:07:24.200,0:07:25.909
A szénnek különböző változatai lehetnek,

0:07:25.909,0:07:28.021
amelyekben a neutronok száma különböző.

0:07:28.021,0:07:30.113
Tehát a neutronszám változhat, az elektronszám változhat,

0:07:30.113,0:07:31.733
de az elem továbbra is ugyanaz marad.

0:07:31.733,0:07:33.267
A protonok száma nem változhat.

0:07:33.267,0:07:35.905
Ha megváltoztatod a protonok számát,[br]akkor egy másik elem jön létre.

0:07:35.905,0:07:38.969
Hadd rajzoljak egy szén-12 atommagot.

0:07:38.969,0:07:43.200
Egy, kettő, három, négy, öt, hat.

0:07:43.200,0:07:46.487
Ez itt tehát a szén-12 atommagja.

0:07:46.487,0:07:48.663
Néha így írják,

0:07:48.663,0:07:49.852
néha pedig úgy,

0:07:49.852,0:07:53.831
hogy protonok számát is feltüntetik.

0:07:53.831,0:07:56.133
Azért nevezzük szén-12-nek,

0:07:56.133,0:07:59.017
– 6 neutronnal számoltam –,

0:07:59.017,0:08:00.389
mert ez az összege...

0:08:00.389,0:08:03.675
úgy vehetjük, hogy ez az összege...

0:08:03.675,0:08:06.405
– az egyik megközelítésben,[br]amin később még finomítunk –,

0:08:06.405,0:08:09.645
ez az összege a protonok[br]és neutronok számának

0:08:09.645,0:08:11.704
az atommagban.

0:08:11.704,0:08:15.240
Definíció szerint a szén rendszáma 6.

0:08:15.240,0:08:16.218
Fel is írhatjuk ide,

0:08:16.218,0:08:18.596
csak hogy emlékezzünk rá.

0:08:18.596,0:08:21.342
Tehát a szénatom központjában[br]van az atommag.

0:08:21.342,0:08:24.863
A szén-12-nek 6 protonja és 6 neutronja van.

0:08:24.863,0:08:26.855
A szén egy másik változata a szén-14,

0:08:26.855,0:08:28.719
amelynek szintén 6 protonja van,

0:08:28.719,0:08:30.803
viszont a neutronszáma 8.

0:08:30.803,0:08:32.467
Tehát a neutronok száma változhat.

0:08:32.467,0:08:34.610
Ez itt viszont a szén-12.

0:08:34.610,0:08:36.842
Amennyiben a szén-12 semleges,

0:08:36.842,0:08:40.445
és mindjárt el is magyarázom,[br]hogy ez mit jelent,

0:08:40.445,0:08:43.560
ha semleges, akkor[br]elektronokból is 6-ot tartalmaz.

0:08:43.560,0:08:45.400
Hadd rajzoljam le ezt a 6 elektront.

0:08:45.400,0:08:49.467
Egy, kettő, három, négy, öt, hat.

0:08:49.467,0:08:52.875
Az egyik, talán a legegyszerűbb elképzelés

0:08:52.875,0:08:56.892
az elektronok és az atommag kapcsolatáról

0:08:56.892,0:09:00.971
az, hogy az elektronok körbe-körbe

0:09:00.971,0:09:02.956
táncolnak az atommag körül.

0:09:02.956,0:09:05.302
Az egyik modell alapján úgy képzelhetjük el,

0:09:05.302,0:09:06.569
hogy keringenek a mag körül,

0:09:06.569,0:09:07.971
de ez nem teljesen igaz.

0:09:07.971,0:09:09.501
Nem úgy keringenek, mint ahogyan

0:09:09.501,0:09:11.660
az égitestek keringenek a Nap körül,

0:09:11.660,0:09:13.749
de kiindulásnak ez is jó.

0:09:13.749,0:09:16.057
Úgy is elképzelhető, hogy ugrálnak,

0:09:16.057,0:09:18.691
vagy nyüzsögnek az atommag körül.

0:09:18.691,0:09:19.956
Azért így magyarázzuk,

0:09:19.956,0:09:22.073
mert a valóság igen különössé válik[br]ezen a szinten,

0:09:22.073,0:09:23.914
és csak a kvantumfizika segítségével

0:09:23.914,0:09:26.458
érhetnénk meg, hogy valójában[br]mit is csinálnak az elektronok.

0:09:26.458,0:09:29.250
De a legegyszerűbben elképzelhető[br]modell szerint

0:09:29.250,0:09:32.400
a szén-12 atom közepén

0:09:32.400,0:09:34.297
ott van az atommag.

0:09:34.297,0:09:36.644
Ez az atommag,

0:09:36.644,0:09:40.733
és ezek az elektronok[br]ott ugrálnak körülötte.

0:09:40.733,0:09:43.015
Megvan az oka annak,[br]hogy ezek az elektronok

0:09:43.015,0:09:45.285
miért nem repülnek világgá,

0:09:45.285,0:09:47.510
miért kötődnek ehhez az atommaghoz,

0:09:47.510,0:09:49.308
és miért képezik az atom részét.

0:09:49.308,0:09:54.579
Az ok az, hogy a protonok töltése pozitív,

0:09:54.579,0:09:57.918
az elektronok töltése pedig negatív.

0:09:57.918,0:10:02.406
Ez az egyik jellemzője[br]ezeknek az elemi részecskéknek.

0:10:02.406,0:10:05.467
Ha azon kezdünk gondolkodni,[br]hogy a töltés mitől több, mint puszta jel,

0:10:05.467,0:10:06.867
akkor mélyebbre kell, hogy ássunk.

0:10:06.867,0:10:08.400
Azt viszont tudjuk,

0:10:08.400,0:10:10.697
hogy az elektromágneses erő

0:10:10.697,0:10:13.174
az ellentétes töltések közti[br]vonzóerőt jelenti.

0:10:13.174,0:10:15.239
Így a legjobb elképzelés a következő:

0:10:15.239,0:10:16.546
a protonok és elektronok,

0:10:16.546,0:10:18.133
mivel ellentétes töltésűek,

0:10:18.133,0:10:19.859
vonzzák egymást.

0:10:19.859,0:10:21.457
A neutronok semlegesek,

0:10:21.457,0:10:25.088
tehát csak ott ülnek az atommagban,

0:10:25.088,0:10:28.579
bár valamilyen szinten ezek is[br]befolyásolják a tulajdonságokat

0:10:28.579,0:10:33.154
egyes elemek egyes atomjai esetén.

0:10:33.154,0:10:35.005
Az ok azonban, amiért az elektronok

0:10:35.005,0:10:36.678
nem repülnek el csak úgy,

0:10:36.678,0:10:38.960
az az, hogy vonzás hat rájuk.

0:10:38.960,0:10:42.333
Vonzza őket az atommag.

0:10:42.333,0:10:45.067
A sebességük is elképzelhetetlenül nagy.

0:10:45.067,0:10:47.180
Nehéz elképzelni.

0:10:47.180,0:10:51.246
Megint a fizika egyik[br]nagyon furcsa területét érintjük,

0:10:51.246,0:10:52.350
amint arról kezdünk beszélni,

0:10:52.350,0:10:54.204
hogy mit is csinál az elektron.

0:10:54.204,0:10:55.656
De elég a...

0:10:55.656,0:10:56.842
Mondhatnánk úgy is,

0:10:56.842,0:10:57.924
hogy körös-körül ugrál,

0:10:57.924,0:11:00.733
nem akar csak úgy[br]belezuhanni az atommagba.

0:11:00.733,0:11:03.227
Tehát így is el lehet képzelni.

0:11:03.227,0:11:08.123
Említettem tehát, hogy a szén-12-t

0:11:08.123,0:11:09.769
a protonok száma határozza meg.

0:11:09.769,0:11:12.403
Az oxigént a 8 protonja határozza meg.

0:11:12.403,0:11:16.467
De ismétlem, az elektronok kölcsönhatásba léphetnek más elektronokkal,

0:11:16.467,0:11:18.650
elragadhatják őket más atomok.

0:11:18.650,0:11:23.271
Kémiai ismereteink nagy része azon alapul,

0:11:23.271,0:11:26.325
hogy hány elektronja van egy adott atomnak,

0:11:26.325,0:11:27.600
vagy egy adott elemnek,

0:11:27.600,0:11:29.447
és ezek az elektronok[br]hogyan helyezkednek el,

0:11:29.447,0:11:33.867
vagy más elemek elektronjai[br]hogyan helyezkednek el,

0:11:33.867,0:11:36.158
vagy esetleg ugyanazon elem[br]többi atomjai...

0:11:36.158,0:11:40.927
Megjósolhatjuk, hogy egy elem atomja

0:11:40.927,0:11:43.333
hogyan lép kölcsönhatásba[br]ugyanazon elem egy másik atomjával,

0:11:43.333,0:11:46.733
vagy egy elem atomja hogyan reagál,

0:11:46.733,0:11:49.385
hogyan köti, vonzza,

0:11:49.385,0:11:52.200
vagy taszítja egy másik elem atomját.

0:11:52.200,0:11:53.420
Így például

0:11:53.420,0:11:56.300
– erről később sokkal többet fogunk tanulni –

0:11:56.300,0:11:59.824
előfordul, hogy egy másik atom

0:11:59.824,0:12:03.153
elektront vesz el a széntől,

0:12:03.153,0:12:05.552
pusztán amiatt, mert valamilyen okból

0:12:05.552,0:12:10.338
bizonyos elemek semleges atomjainak

0:12:10.338,0:12:13.723
nagyobb az elektronaffinitása, mint másoké.

0:12:13.723,0:12:15.218
Ezek közül valamelyik

0:12:15.218,0:12:17.160
elvehet egy elektront a széntől,

0:12:17.160,0:12:19.030
és így a szénnek

0:12:19.030,0:12:21.831
kevesebb elektronja lesz, mint protonja.

0:12:21.831,0:12:25.138
5 elektronja lesz és 6 protonja,

0:12:25.138,0:12:27.800
így egy pozitív töltésre tesz szert.

0:12:27.800,0:12:30.259
A szén-12-ben, amiről legelőször beszéltem,

0:12:30.259,0:12:32.846
6 proton és 6 elektron volt,

0:12:32.846,0:12:34.267
a töltések kiegyenlítették egymást.

0:12:34.267,0:12:36.903
Ha elveszít egy elektront,[br]akkor csak 5 marad,

0:12:36.903,0:12:38.933
ami összesítve egy pozitív töltést jelent.

0:12:38.933,0:12:41.625
Erről jóval többet fogunk még beszélni

0:12:41.625,0:12:42.867
a kémiás videókban,

0:12:42.867,0:12:44.302
de remélhetőleg már belátod,

0:12:44.302,0:12:46.133
hogy ez mennyire izgalmas téma.

0:12:46.133,0:12:51.800
Eljutottunk az alapvető építőegységig,

0:12:51.800,0:12:53.118
amelyet atomnak nevezünk.

0:12:53.118,0:12:55.419
Ami még ennél is szebb,[br]hogy ez az alapvető építőegység

0:12:55.419,0:12:58.667
még alapvetőbb építőegységekből épül fel.

0:12:58.667,0:13:00.867
Ezek az egységek cserélődhetnek,

0:13:00.867,0:13:03.129
és megváltoztathatják az atomok jellemzőit,

0:13:03.129,0:13:05.854
vagy akár átjuthatnak[br]az adott elem egy atomjáról

0:13:05.854,0:13:09.036
egy másik elem atomjára is.