Mi, emberek évezredek óta tudjuk,
hogy akár a saját környezetünkben is
sokféle anyag létezik.
A különféle anyagoknak pedig
többnyire eltérőek a tulajdonságaik.
Nem csak a tulajdonságaik különböznek,
például az egyik visszaveri a fényt,
a másik nem,
vagy különböző a színük,
vagy egy adott hőmérsékleten lehetnek
folyadékok, gázok vagy szilárd anyagok.
De azt is megfigyelhetjük,
hogy adott körülmények között
miképpen reagálnak egymással.
Íme néhány anyag képe.
Ez itt szén, grafit alakjában,
ez itt ólom, ez pedig az arany.
Az összes itt bemutatott anyag képe
erről a weboldalról származik.
Ezek mind szilárd halmazállapotúak,
de tudjuk,
hogy vannak légnemű anyagok is,
gáz állapotú részecskék.
A gáz állapotú anyag részecskéinek
– legyen ez akár szén, oxigén, vagy nitrogén –,
szintén különböznek a tulajdonságaik.
Más anyagok folyékonyak,
akár ezek is, ha elég magas
a hőmérsékletük.
Kellően magas hőmérsékleten
az arany és az ólom is cseppfolyósítható.
Vagy ha elégeted ezt a széndarabot,
gáz halmazállapotúvá teheted,
és kiengedheted a légkörbe.
Megbonthatod a szerkezetét.
Mindezt az emberiség
évezredek óta megfigyelte.
Ebből viszont magától ered
egy kérdés,
amely régebben filozófiai kérdés volt,
de ma már kicsit jobban
meg tudjuk magyarázni.
A kérdés: ha tovább bontjuk
ezt a széndarabot,
egyre kisebb részekre,
létezik-e legkisebb rész?
Van-e olyan legkisebb egysége
ennek az anyagnak,
ami még mindig rendelkezik
a szén tulajdonságaival?
És ha azt még tovább tudnád bontani,
akkor vajon elveszítené-e szén jellegét?
A válasz az, hogy van.
Ismerjük meg a szakkifejezést:
ezeket a különféle tiszta anyagokat,
amik jellemző tulajdonságokkal bírnak
adott hőmérsékleten,
és jellegzetes módon reagálnak,
elemeknek hívjuk.
A szén, az ólom, és az arany is elem.
Mondhatnád, hogy a víz is elem.
Régebben a vizet is elemnek tekintették,
de ma már tudjuk, hogy a víz
több alapelemből épül fel:
oxigénből és hidrogénből.
Az elemek mind megtalálhatók
az elemek periódusos rendszerében.
A C a szén jele.
Csak azokat említem,
amelyek fontosak az emberiség számára,
de idővel talán majd mindet megismered.
Ez az oxigén. Ez a nitrogén. Ez a szilícium.
Ez az Au, az arany. Ez az ólom.
Az elemek legalapvetőbb
építőeleme az atom.
Egyre mélyebbre hatolva,
egyre kisebb darabokat vizsgálva,
eljuthatunk egyetlen szénatomig.
Ugyanezt megtehetjük ezzel is,
és eljutunk az aranyatomig.
Ebben az esetben ugyanígy eljutsz
olyan apró – jobb szó híján – részecskéig,
amit ólomatomnak hívunk.
Ez már nem bontható tovább úgy,
hogy továbbra is ólomnak nevezhessük,
hogy megőrizze az ólomra
jellemző tulajdonságait.
Csak hogy el tudd képzelni
– ez nekem eléggé nehezen megy –,
az atomok hihetetlenül aprók.
Tényleg hihetetlenül kicsik.
Például ott van a szén.
A hajam is szénből épül fel,
sőt magam is nagyrészt szénből állok.
Valójában minden élőlény
nagyrészt szénből áll.
Ha a hajamat nézzük, az is szén.
A hajam jórészt szén.
Tehát nézzük a hajamat,
ami egyébként nem sárga,
de jól elüt a feketétől.
A hajam fekete, de ha úgy mutatnám,
akkor nem látszana a képernyőn.
A hajam kapcsán megkérdezhetnélek,
hogy hány szénatomnyi
egy hajszálam szélessége.
A hajam keresztmetszetét vizsgálva,
tehát nem a hosszát,
hanem a szélességét nézve
vajon hány szénatomnyi a szélessége?
Így okoskodhatnál: Sal már említette,
hogy az atomok nagyon kicsik,
tehát ez lehet akár ezer szénatom,
vagy tízezer, sőt százezer.
Én erre azt mondanám: nem!
Ez itt egymillió szénatom.
Egymillió szénatom fér el
egy átlagos emberi hajszálon keresztben.
Ez persze csak becslés,
nem pontosan egymillió,
de érzékelteti, hogy milyen kicsi egy atom.
Csak húzz ki egy szálat a hajadból,
és képzeld el, hogy egymillió atomot teszel
egymás mellé a hajszálon keresztbe,
nem hosszában, hanem széltében.
Még a haj szélességét is alig látjuk,
és ekkorka helyen fér el
egymillió szénatom.
Már önmagában az is nagyon érdekes,
amit már tudunk,
hogy egyáltalán létezik ilyen
alapvető építőeleme a szénnek,
illetve bármelyik elemnek.
De még ennél is érdekesebb
ezeknek az építőelemeknek
az egymáshoz való viszonya.
A szénatom még kisebb
elemi részecskékből áll.
Az aranyatom még kisebb
elemi részecskékből áll.
A tulajdonságaikat
ezeknek az elemi részecskéknek
az elrendeződése szabja meg.
Ha megváltoztatnád
a benne lévő elemi részecskék számát,
megváltoztathatnád
az adott elem tulajdonságait,
azt, hogy hogyan reagál,
sőt akár magát az elemet is
meg tudnád változtatni.
Csak hogy egy kicsit érthetőbb legyen,
beszéljünk egy kicsit az elemi részecskékről.
Tehát létezik a proton.
A proton határozza meg,
– azaz az atommagban lévő protonok száma,
és mindjárt az atommagról is beszélek –,
a proton az, ami meghatározza az elemet.
Ez határozza meg az elemet.
A periódusos rendszerre nézve látszik,
hogy az elemek a rendszám alapján
vannak sorba rendezve.
A rendszám pedig valójában
az adott elem protonjainak száma.
Így definíció szerint
a hidrogénnek 1 protonja van.
A héliumnak 2 protonja,
a szénnek 6 protonja van.
Nem létezik olyan szén, amiben 7 proton van.
Ha volna ilyen, akkor az már nitrogén lenne,
én nem szén.
Az oxigénnek 8 protonja van.
Ha valahogy hozzá tudnál adni
még egy protont,
akkor az már nem oxigén lenne,
hanem fluor.
Tehát ez határozza meg az elemet.
Ez határozza meg az elemet.
A rendszám, a protonok száma,
emlékezz rá, ez a szám látható itt felül,
minden elem vegyjele fölött
a periódusos rendszerben.
A protonok száma
egyenlő a rendszámmal.
Ide felülre írják, mivel
ez az elemek egyik meghatározó jellemzője.
Az atom másik két alkotója
– így is hívhatjuk őket –,
az elektron és a neutron.
Gondolatban elkezdhetsz
építeni egy modellt,
amely a kémiai
tanulmányokban előrehaladva
egy kissé elvontabb lesz,
és egyre nehezebben megfogalmazható,
de elképzelhetjük például úgy,
hogy a protonok és neutronok
vannak az atom központjában.
Ők alkotják az atommagot.
Például a szénről tudjuk, hogy 6 protonja van.
Egy, kettő, három, négy, öt, hat.
A szén-12-ben, amely a szén egyik változata,
6 neutron is van.
A szénnek különböző változatai lehetnek,
amelyekben a neutronok száma különböző.
Tehát a neutronszám változhat, az elektronszám változhat,
de az elem továbbra is ugyanaz marad.
A protonok száma nem változhat.
Ha megváltoztatod a protonok számát,
akkor egy másik elem jön létre.
Hadd rajzoljak egy szén-12 atommagot.
Egy, kettő, három, négy, öt, hat.
Ez itt tehát a szén-12 atommagja.
Néha így írják,
néha pedig úgy,
hogy protonok számát is feltüntetik.
Azért nevezzük szén-12-nek,
– 6 neutronnal számoltam –,
mert ez az összege...
úgy vehetjük, hogy ez az összege...
– az egyik megközelítésben,
amin később még finomítunk –,
ez az összege a protonok
és neutronok számának
az atommagban.
Definíció szerint a szén rendszáma 6.
Fel is írhatjuk ide,
csak hogy emlékezzünk rá.
Tehát a szénatom központjában
van az atommag.
A szén-12-nek 6 protonja és 6 neutronja van.
A szén egy másik változata a szén-14,
amelynek szintén 6 protonja van,
viszont a neutronszáma 8.
Tehát a neutronok száma változhat.
Ez itt viszont a szén-12.
Amennyiben a szén-12 semleges,
és mindjárt el is magyarázom,
hogy ez mit jelent,
ha semleges, akkor
elektronokból is 6-ot tartalmaz.
Hadd rajzoljam le ezt a 6 elektront.
Egy, kettő, három, négy, öt, hat.
Az egyik, talán a legegyszerűbb elképzelés
az elektronok és az atommag kapcsolatáról az,
hogy az elektronok körbe-körbe
táncolnak az atommag körül.
Az egyik modell alapján úgy képzelhetjük el,
hogy keringenek a mag körül,
de ez nem teljesen igaz.
Nem úgy keringenek, mint ahogyan
az égitestek keringenek a Nap körül,
de kiindulásnak ez is jó.
Úgy is elképzelhető, hogy ugrálnak,
vagy nyüzsögnek az atommag körül.
Azért így magyarázzuk,
mert a valóság igen különössé válik
ezen a szinten,
és csak a kvantumfizika segítségével
érhetnénk meg, hogy valójában
mit is csinálnak az elektronok.
De a legegyszerűbben elképzelhető
modell szerint
a szén-12 atom közepén
ott van az atommag.
Ez az atommag,
és ezek az elektronok
ott ugrálnak körülötte.
Megvan az oka annak,
hogy ezek az elektronok
miért nem repülnek világgá,
miért kötődnek ehhez az atommaghoz,
és miért képezik az atom részét.
Az ok az, hogy a protonok töltése pozitív,
az elektronok töltése pedig negatív.
Ez az egyik jellemzője
ezeknek az elemi részecskéknek.
Ha azon kezdünk gondolkodni,
hogy a töltés mitől több, mint puszta jel,
akkor mélyebbre kell, hogy ássunk.
Azt viszont tudjuk,
hogy az elektromágneses erő
az ellentétes töltések közti
vonzóerőt jelenti.
Így a legjobb elképzelés a következő:
a protonok és elektronok,
mivel ellentétes töltésűek,
vonzzák egymást.
A neutronok semlegesek,
tehát csak ott ülnek az atommagban,
bár valamilyen szinten ezek is
befolyásolják a tulajdonságokat
egyes elemek egyes atomjai esetén.
Az ok azonban, amiért az elektronok
nem repülnek el csak úgy,
az az, hogy vonzás hat rájuk.
Vonzza őket az atommag.
A sebességük is elképzelhetetlenül nagy.
Nehéz elképzelni.
Megint a fizika egyik
nagyon furcsa területét érintjük,
amint arról kezdünk beszélni,
hogy mit is csinál az elektron.
De elég a...
Mondhatnánk úgy is,
hogy körös-körül ugrál,
nem akar csak úgy
belezuhanni az atommagba.
Tehát így is el lehet képzelni.
Említettem tehát, hogy a szén-12-t
a protonok száma határozza meg.
Az oxigént a 8 protonja határozza meg.
De ismétlem, az elektronok kölcsönhatásba léphetnek más elektronokkal,
elragadhatják őket más atomok.
Kémiai ismereteink nagy része azon alapul,
hogy hány elektronja van egy adott atomnak,
vagy egy adott elemnek,
és ezek az elektronok
hogyan helyezkednek el,
vagy más elemek elektronjai
hogyan helyezkednek el,
vagy esetleg ugyanazon elem
többi atomjai...
Megjósolhatjuk, hogy egy elem atomja
hogyan lép kölcsönhatásba
ugyanazon elem egy másik atomjával,
vagy egy elem atomja hogyan reagál,
hogyan köti, vonzza,
vagy taszítja egy másik elem atomját.
Így például
– erről később sokkal többet fogunk tanulni –
előfordul, hogy egy másik atom
elektront vesz el a széntől,
pusztán amiatt, mert valamilyen okból
bizonyos elemek semleges atomjainak
nagyobb az elektronaffinitása, mint másoké.
Ezek közül valamelyik
elvehet egy elektront a széntől,
és így a szénnek
kevesebb elektronja lesz, mint protonja.
5 elektronja lesz és 6 protonja,
így egy pozitív töltésre tesz szert.
A szén-12-ben, amiről legelőször beszéltem,
6 proton és 6 elektron volt,
a töltések kiegyenlítették egymást.
Ha elveszít egy elektront,
akkor csak 5 marad,
ami összesítve egy pozitív töltést jelent.
Erről jóval többet fogunk még beszélni
a kémiás videókban,
de remélhetőleg már belátod,
hogy ez mennyire izgalmas téma.
Eljutottunk az alapvető építőegységig,
amelyet atomnak nevezünk.
Ami még ennél is szebb,
hogy ez az alapvető építőegység
még alapvetőbb építőegységekből épül fel.
Ezek az egységek cserélődhetnek,
és megváltoztathatják az atomok jellemzőit,
vagy akár átjuthatnak
az adott elem egy atomjáról
egy másik elem atomjára is.