1
00:00:00,137 --> 00:00:03,002
Mi, emberek évezredek óta tudjuk,

2
00:00:03,002 --> 00:00:05,527
akár csak ha a saját 
környezetünkben is körülnézünk,

3
00:00:05,527 --> 00:00:06,782
hogy sokféle anyag létezik.

4
00:00:06,782 --> 00:00:08,320
A különféle anyagoknak pedig

5
00:00:08,320 --> 00:00:10,071
többnyire eltérőek a tulajdonságaik.

6
00:00:10,071 --> 00:00:11,714
Nem csak a tulajdonságaik különböznek,

7
00:00:11,714 --> 00:00:14,315
például az egyik visszaveri a fényt,
a másik nem,

8
00:00:14,315 --> 00:00:15,471
vagy különböző a színük,

9
00:00:15,471 --> 00:00:17,538
vagy egy adott hőmérsékleten lehetnek

10
00:00:17,538 --> 00:00:20,387
folyadékok, gázok vagy szilárd anyagok.

11
00:00:20,387 --> 00:00:21,863
De azt is megfigyelhetjük,

12
00:00:21,863 --> 00:00:24,867
hogy adott körülmények között
miképpen reagálnak egymással.

13
00:00:24,867 --> 00:00:27,293
Íme néhány anyag képe.

14
00:00:27,293 --> 00:00:31,477
Ez itt szén, grafit alakjában,

15
00:00:31,477 --> 00:00:35,959
ez itt ólom, ez pedig az arany.

16
00:00:35,959 --> 00:00:38,719
Az összes itt bemutatott anyag képe

17
00:00:38,719 --> 00:00:41,369
erről a weboldalról származik.

18
00:00:41,369 --> 00:00:43,130
Ezek mind szilárd halmazállapotúak,

19
00:00:43,130 --> 00:00:44,575
de tudjuk,

20
00:00:44,575 --> 00:00:47,395
hogy vannak légnemű anyagok is,

21
00:00:47,395 --> 00:00:49,338
gáz állapotú részecskék.

22
00:00:49,338 --> 00:00:51,860
Attól függően, hogy miféle gáz állapotú anyag 
részecskéit figyeljük meg

23
00:00:51,860 --> 00:00:55,309
– legyen ez akár szén, oxigén, vagy nitrogén –,

24
00:00:55,309 --> 00:00:57,948
szintén különböznek a tulajdonságaik.

25
00:00:57,948 --> 00:00:59,425
Más anyagok folyékonyak,

26
00:00:59,425 --> 00:01:02,082
akár ezek is, ha elég magas
a hőmérsékletük.

27
00:01:02,082 --> 00:01:04,501
Kellően magas hőmérsékleten

28
00:01:04,501 --> 00:01:06,503
az arany és az ólom is cseppfolyósítható.

29
00:01:06,503 --> 00:01:10,171
Vagy ha elégeted ezt a széndarabot,

30
00:01:10,171 --> 00:01:12,076
gáz halmazállapotúvá teheted,

31
00:01:12,076 --> 00:01:13,551
és kiengedheted a légkörbe.

32
00:01:13,551 --> 00:01:14,702
Megbonthatod a szerkezetét.

33
00:01:14,702 --> 00:01:20,585
Mindezt az emberiség
évezredek óta megfigyelte.

34
00:01:20,585 --> 00:01:22,452
Ebből viszont magától felvetődik
egy kérdés,

35
00:01:22,452 --> 00:01:24,226
amely régebben filozófiai kérdés volt,

36
00:01:24,226 --> 00:01:26,405
de ma már kicsit jobban
meg tudjuk magyarázni.

37
00:01:26,405 --> 00:01:30,898
A kérdés: ha tovább bontjuk
ezt a széndarabot,

38
00:01:30,898 --> 00:01:33,518
egyre kisebb részekre,

39
00:01:33,518 --> 00:01:35,703
létezik-e legkisebb rész?

40
00:01:35,703 --> 00:01:39,867
Van-e olyan legkisebb egysége
ennek az anyagnak,

41
00:01:39,867 --> 00:01:43,166
ami még mindig rendelkezik
a szén tulajdonságaival?

42
00:01:43,166 --> 00:01:45,256
És ha azt még tovább tudnád bontani,

43
00:01:45,256 --> 00:01:48,390
akkor vajon elveszítené-e a szén jellegét?

44
00:01:48,390 --> 00:01:50,354
A válasz az, hogy van.

45
00:01:50,354 --> 00:01:52,200
Ismerjük meg a szakkifejezést:

46
00:01:52,200 --> 00:01:56,156
ezeket a különféle tiszta anyagokat,

47
00:01:56,156 --> 00:01:59,205
amik jellemző tulajdonságokkal bírnak
adott hőmérsékleten,

48
00:01:59,205 --> 00:02:01,185
és jellegzetes módon reagálnak,

49
00:02:01,185 --> 00:02:05,291
elemeknek hívjuk.

50
00:02:05,291 --> 00:02:08,918
A szén, az ólom és az arany is elem.

51
00:02:08,918 --> 00:02:10,700
Mondhatnád, hogy a víz is elem.

52
00:02:10,700 --> 00:02:14,221
Régebben a vizet is elemnek tekintették,

53
00:02:14,221 --> 00:02:18,202
de ma már tudjuk, hogy a víz
több alapelemből épül fel:

54
00:02:18,202 --> 00:02:20,785
oxigénből és hidrogénből.

55
00:02:20,785 --> 00:02:25,014
Az elemek mind megtalálhatók

56
00:02:25,014 --> 00:02:27,758
az elemek periódusos rendszerében.

57
00:02:27,758 --> 00:02:29,374
A C a szén jele.

58
00:02:29,374 --> 00:02:30,400
Csak azokat említem,

59
00:02:30,400 --> 00:02:32,479
amelyek fontosak az emberiség számára,

60
00:02:32,479 --> 00:02:35,502
de idővel talán majd mindet megismered.

61
00:02:35,502 --> 00:02:39,318
Ez az oxigén. Ez a nitrogén. Ez a szilícium.

62
00:02:39,318 --> 00:02:43,187
Ez az Au, az arany. Ez az ólom.

63
00:02:43,187 --> 00:02:51,995
Az elemek legalapvetőbb
építőeleme az atom.

64
00:02:51,995 --> 00:02:54,559
Egyre mélyebbre hatolva,

65
00:02:54,559 --> 00:02:57,079
egyre kisebb darabokat vizsgálva,

66
00:02:57,079 --> 00:02:59,415
eljuthatunk egyetlen szénatomig.

67
00:02:59,415 --> 00:03:00,755
Ugyanezt megtehetjük ezzel is,

68
00:03:00,755 --> 00:03:02,536
és eljutunk az aranyatomig.

69
00:03:02,536 --> 00:03:04,671
Ebben az esetben ugyanígy eljutsz

70
00:03:04,671 --> 00:03:07,758
olyan apró – jobb szó híján – részecskéig,

71
00:03:07,758 --> 00:03:09,185
amit ólomatomnak hívunk.

72
00:03:09,185 --> 00:03:11,409
Ez már nem bontható tovább úgy,

73
00:03:11,409 --> 00:03:13,597
hogy továbbra is ólomnak nevezhessük,

74
00:03:13,597 --> 00:03:17,043
hogy megőrizze az ólomra
jellemző tulajdonságait.

75
00:03:17,043 --> 00:03:18,330
Csak hogy el tudd képzelni

76
00:03:18,330 --> 00:03:21,193
– ez nekem eléggé nehezen megy –,

77
00:03:21,193 --> 00:03:24,040
az atomok hihetetlenül aprók.

78
00:03:24,040 --> 00:03:25,901
Tényleg hihetetlenül kicsik.

79
00:03:25,901 --> 00:03:27,555
Például ott van a szén.

80
00:03:27,555 --> 00:03:29,379
A hajam is szénből épül fel,

81
00:03:29,379 --> 00:03:31,882
sőt magam is nagyrészt szénből állok.

82
00:03:31,882 --> 00:03:36,552
Valójában minden élőlény
nagyrészt szénből áll.

83
00:03:36,552 --> 00:03:40,533
Ha a hajamat nézzük, az is szén.

84
00:03:40,533 --> 00:03:42,231
A hajam jórészt szén.

85
00:03:42,231 --> 00:03:43,989
Tehát nézzük a hajamat,

86
00:03:43,989 --> 00:03:45,565
ami egyébként nem sárga,

87
00:03:45,565 --> 00:03:46,766
de jól elüt a feketétől.

88
00:03:46,766 --> 00:03:47,950
A hajam fekete, de ha úgy mutatnám,

89
00:03:47,950 --> 00:03:49,713
akkor nem látszana a képernyőn.

90
00:03:49,713 --> 00:03:52,430
A hajam kapcsán megkérdezhetnélek,

91
00:03:52,430 --> 00:03:55,807
hogy hány szénatomnyi
egy hajszálam szélessége.

92
00:03:55,807 --> 00:03:57,587
A hajam keresztmetszetét vizsgálva,

93
00:03:57,587 --> 00:03:59,903
tehát nem a hosszát, 
hanem a szélességét nézve

94
00:03:59,903 --> 00:04:03,255
vajon hány szénatomnyi a szélessége?

95
00:04:03,255 --> 00:04:07,229
Így okoskodhatnál: Sal már említette,
hogy az atomok nagyon kicsik,

96
00:04:07,229 --> 00:04:09,150
tehát ez lehet akár ezer szénatom,

97
00:04:09,150 --> 00:04:10,574
vagy tízezer, sőt százezer.

98
00:04:10,574 --> 00:04:11,928
Én erre azt mondanám: nem!

99
00:04:11,928 --> 00:04:14,389
Ez itt egymillió szénatom.

100
00:04:14,389 --> 00:04:17,439
Egymillió szénatom fér el

101
00:04:17,439 --> 00:04:21,133
egy átlagos emberi hajszálon keresztben.

102
00:04:21,133 --> 00:04:22,715
Ez persze csak becslés,

103
00:04:22,715 --> 00:04:24,026
nem pontosan egymillió,

104
00:04:24,026 --> 00:04:26,725
de érzékelteti, hogy milyen kicsi egy atom.

105
00:04:26,725 --> 00:04:28,441
Csak húzz ki egy szálat a hajadból,

106
00:04:28,441 --> 00:04:30,991
és képzeld el, hogy egymillió atomot teszel

107
00:04:30,991 --> 00:04:34,251
egymás mellé a hajszálon keresztbe,

108
00:04:34,251 --> 00:04:37,437
nem hosszában, hanem széltében.

109
00:04:37,437 --> 00:04:39,305
Még a haj szélességét is alig látjuk,

110
00:04:39,305 --> 00:04:43,139
és ekkorka helyen fér el
egymillió szénatom.

111
00:04:43,139 --> 00:04:46,632
Már önmagában az is nagyon érdekes,

112
00:04:46,632 --> 00:04:48,946
amit már tudunk,

113
00:04:48,946 --> 00:04:51,675
hogy egyáltalán létezik ilyen
alapvető építőeleme a szénnek,

114
00:04:51,675 --> 00:04:53,933
illetve bármelyik elemnek.

115
00:04:53,933 --> 00:04:55,952
De még ennél is érdekesebb

116
00:04:55,952 --> 00:04:59,066
ezeknek az építőelemeknek
az egymáshoz való viszonya.

117
00:04:59,066 --> 00:05:02,556
A szénatom még kisebb
elemi részecskékből áll.

118
00:05:02,556 --> 00:05:07,469
Az aranyatom még kisebb
elemi részecskékből áll.

119
00:05:07,469 --> 00:05:10,445
A tulajdonságaikat

120
00:05:10,445 --> 00:05:12,759
ezeknek az elemi részecskéknek
az elrendeződése szabja meg.

121
00:05:12,759 --> 00:05:14,087
Ha megváltoztatnád

122
00:05:14,087 --> 00:05:15,901
a benne lévő elemi részecskék számát,

123
00:05:15,901 --> 00:05:17,844
megváltoztathatnád
az adott elem tulajdonságait,

124
00:05:17,844 --> 00:05:19,151
azt, hogy hogyan reagál,

125
00:05:19,151 --> 00:05:22,769
sőt akár magát az elemet is
meg tudnád változtatni.

126
00:05:22,769 --> 00:05:25,144
Csak hogy egy kicsit érthetőbb legyen,

127
00:05:25,144 --> 00:05:28,010
beszéljünk egy kicsit az elemi részecskékről.

128
00:05:28,010 --> 00:05:32,744
Tehát létezik a proton.

129
00:05:32,744 --> 00:05:35,524
A proton határozza meg,

130
00:05:35,524 --> 00:05:38,003
– azaz az atommagban lévő protonok száma,

131
00:05:38,003 --> 00:05:40,096
és mindjárt az atommagról is beszélek –,

132
00:05:40,096 --> 00:05:42,969
a proton az, ami meghatározza az elemet.

133
00:05:42,969 --> 00:05:45,492
Ez határozza meg az elemet.

134
00:05:45,492 --> 00:05:47,333
A periódusos rendszerre nézve látszik,

135
00:05:47,333 --> 00:05:50,304
hogy az elemek a rendszám alapján
vannak sorba rendezve.

136
00:05:50,304 --> 00:05:52,025
A rendszám pedig valójában

137
00:05:52,025 --> 00:05:54,667
az adott elem protonjainak száma.

138
00:05:54,667 --> 00:05:58,667
Így definíció szerint
a hidrogénnek 1 protonja van.

139
00:05:58,667 --> 00:06:02,800
A héliumnak 2 protonja,
a szénnek 6 protonja van.

140
00:06:02,800 --> 00:06:05,333
Nem létezik olyan szén, amiben 7 proton van.

141
00:06:05,333 --> 00:06:07,172
Ha volna ilyen, akkor az már nitrogén lenne,

142
00:06:07,172 --> 00:06:09,234
én nem szén.

143
00:06:09,234 --> 00:06:10,589
Az oxigénnek 8 protonja van.

144
00:06:10,589 --> 00:06:12,673
Ha valahogy hozzá tudnál adni
még egy protont,

145
00:06:12,673 --> 00:06:16,170
akkor az már nem oxigén lenne,
hanem fluor.

146
00:06:16,170 --> 00:06:18,333
Tehát ez határozza meg az elemet.

147
00:06:18,333 --> 00:06:20,067
Ez határozza meg az elemet.

148
00:06:20,067 --> 00:06:24,745
A rendszám, a protonok száma

149
00:06:24,745 --> 00:06:27,674
– és ne feledd, ez a szám látható itt felül

150
00:06:27,674 --> 00:06:30,116
minden elem vegyjele fölött
a periódusos rendszerben –,

151
00:06:30,116 --> 00:06:36,677
a protonok száma
egyenlő a rendszámmal.

152
00:06:36,677 --> 00:06:38,301
Ide felülre írják, mivel

153
00:06:38,301 --> 00:06:41,969
ez az elemek egyik meghatározó jellemzője.

154
00:06:41,969 --> 00:06:46,133
Az atom másik két alkotója

155
00:06:46,133 --> 00:06:47,413
– így is hívhatjuk őket –,

156
00:06:47,413 --> 00:06:55,123
az elektron és a neutron.

157
00:06:55,123 --> 00:06:57,541
Gondolatban elkezdhetsz
építeni egy modellt,

158
00:06:57,541 --> 00:07:00,170
amely a kémiai
tanulmányokban előrehaladva

159
00:07:00,170 --> 00:07:02,833
egy kissé elvontabb lesz,

160
00:07:02,833 --> 00:07:04,821
és egyre nehezebben megfogalmazható,

161
00:07:04,821 --> 00:07:06,428
de elképzelhetjük például úgy,

162
00:07:06,428 --> 00:07:08,348
hogy a protonok és neutronok

163
00:07:08,348 --> 00:07:09,825
vannak az atom központjában.

164
00:07:09,825 --> 00:07:11,600
Ők alkotják az atommagot.

165
00:07:11,600 --> 00:07:14,867
Például a szénről tudjuk, hogy 6 protonja van.

166
00:07:14,867 --> 00:07:19,067
Egy, kettő, három, négy, öt, hat.

167
00:07:19,067 --> 00:07:22,385
A szén-12-ben, amely a szén egyik változata,

168
00:07:22,385 --> 00:07:24,200
6 neutron is van.

169
00:07:24,200 --> 00:07:25,909
A szénnek különböző változatai lehetnek,

170
00:07:25,909 --> 00:07:28,021
amelyekben a neutronok száma különböző.

171
00:07:28,021 --> 00:07:30,113
Tehát a neutronszám változhat, az elektronszám változhat,

172
00:07:30,113 --> 00:07:31,733
de az elem továbbra is ugyanaz marad.

173
00:07:31,733 --> 00:07:33,267
A protonok száma viszont nem változhat.

174
00:07:33,267 --> 00:07:35,905
Ha megváltoztatod a protonok számát,
akkor egy másik elem jön létre.

175
00:07:35,905 --> 00:07:38,969
Hadd rajzoljak egy szén-12 atommagot.

176
00:07:38,969 --> 00:07:43,200
Egy, kettő, három, négy, öt, hat.

177
00:07:43,200 --> 00:07:46,487
Ez itt tehát a szén-12 atommagja.

178
00:07:46,487 --> 00:07:48,663
Néha így írják,

179
00:07:48,663 --> 00:07:49,852
néha pedig úgy,

180
00:07:49,852 --> 00:07:53,831
hogy protonok számát is feltüntetik.

181
00:07:53,831 --> 00:07:56,133
Azért nevezzük szén-12-nek,

182
00:07:56,133 --> 00:07:59,017
– 6 neutronnal számoltam –,

183
00:07:59,017 --> 00:08:00,389
mert ez az összege...

184
00:08:00,389 --> 00:08:03,675
úgy vehetjük, hogy ez az összege...

185
00:08:03,675 --> 00:08:06,405
– az egyik megközelítésben,
amin később még finomítunk –,

186
00:08:06,405 --> 00:08:09,645
ez az összege a protonok
és neutronok számának

187
00:08:09,645 --> 00:08:11,704
az atommagban.

188
00:08:11,704 --> 00:08:15,240
Definíció szerint a szén rendszáma 6.

189
00:08:15,240 --> 00:08:16,218
Fel is írhatjuk ide,

190
00:08:16,218 --> 00:08:18,596
csak hogy ne felejtsük el.

191
00:08:18,596 --> 00:08:21,342
Tehát a szénatom központjában
van az atommag.

192
00:08:21,342 --> 00:08:24,863
A szén-12-nek 6 protonja és 6 neutronja van.

193
00:08:24,863 --> 00:08:26,855
A szén egy másik változata a szén-14,

194
00:08:26,855 --> 00:08:28,719
amelynek szintén 6 protonja van,

195
00:08:28,719 --> 00:08:30,803
viszont a neutronszáma 8.

196
00:08:30,803 --> 00:08:32,467
Tehát a neutronok száma változhat.

197
00:08:32,467 --> 00:08:34,610
Ez itt viszont a szén-12.

198
00:08:34,610 --> 00:08:36,842
Amennyiben a szén-12 semleges,

199
00:08:36,842 --> 00:08:40,445
és mindjárt el is magyarázom,
hogy ez mit jelent,

200
00:08:40,445 --> 00:08:43,560
ha semleges, akkor
elektronokból is 6-ot tartalmaz.

201
00:08:43,560 --> 00:08:45,400
Hadd rajzoljam le ezt a 6 elektront.

202
00:08:45,400 --> 00:08:49,467
Egy, kettő, három, négy, öt, hat.

203
00:08:49,467 --> 00:08:52,875
Az egyik, talán a legegyszerűbb elképzelés

204
00:08:52,875 --> 00:08:56,892
az elektronok és az atommag kapcsolatáról az,

205
00:08:56,892 --> 00:09:00,971
hogy az elektronok körbe-körbe

206
00:09:00,971 --> 00:09:02,956
táncolnak az atommag körül.

207
00:09:02,956 --> 00:09:05,302
Az egyik modell alapján úgy képzelhetjük el,

208
00:09:05,302 --> 00:09:06,569
hogy keringenek a mag körül,

209
00:09:06,569 --> 00:09:07,971
de ez nem teljesen igaz.

210
00:09:07,971 --> 00:09:09,501
Nem úgy keringenek, mint ahogyan

211
00:09:09,501 --> 00:09:11,660
az égitestek keringenek a Nap körül,

212
00:09:11,660 --> 00:09:13,749
de kiindulásnak ez is jó.

213
00:09:13,749 --> 00:09:16,057
Úgy is elképzelhető, hogy ugrálnak,

214
00:09:16,057 --> 00:09:18,691
nyüzsögnek az atommag körül.

215
00:09:18,691 --> 00:09:19,956
Azért így magyarázzuk,

216
00:09:19,956 --> 00:09:22,073
mert a valóság igen különössé válik
ezen a szinten,

217
00:09:22,073 --> 00:09:23,914
és csak a kvantumfizika segítségével

218
00:09:23,914 --> 00:09:26,458
érhetnénk meg, hogy valójában
mit is csinálnak az elektronok.

219
00:09:26,458 --> 00:09:29,250
De a legegyszerűbben elképzelhető
modell szerint

220
00:09:29,250 --> 00:09:32,400
a szén-12 atom közepén

221
00:09:32,400 --> 00:09:36,644
ott van az atommag,

222
00:09:36,644 --> 00:09:40,733
és ezek az elektronok
ott ugrálnak körülötte.

223
00:09:40,733 --> 00:09:43,015
Megvan az oka annak,
hogy ezek az elektronok

224
00:09:43,015 --> 00:09:45,285
miért nem repülnek világgá,

225
00:09:45,285 --> 00:09:47,510
miért kötődnek ehhez az atommaghoz,

226
00:09:47,510 --> 00:09:49,308
és miért képezik az atom részét.

227
00:09:49,308 --> 00:09:54,579
Az ok az, hogy a protonok töltése pozitív,

228
00:09:54,579 --> 00:09:57,918
az elektronok töltése pedig negatív.

229
00:09:57,918 --> 00:10:02,406
Ez az egyik jellemzője
ezeknek az elemi részecskéknek.

230
00:10:02,406 --> 00:10:05,467
Ha azon kezdünk gondolkodni,
hogy a töltés mitől több, mint puszta jel,

231
00:10:05,467 --> 00:10:06,867
akkor mélyebbre kell, hogy ássunk.

232
00:10:06,867 --> 00:10:08,400
Azt viszont tudjuk,

233
00:10:08,400 --> 00:10:10,697
hogy az elektromágneses erő

234
00:10:10,697 --> 00:10:13,174
az ellentétes töltések közti
vonzóerőt jelenti.

235
00:10:13,174 --> 00:10:15,239
A legkönnyebben tehát így képzelhetjük el:

236
00:10:15,239 --> 00:10:16,546
a protonok és elektronok,

237
00:10:16,546 --> 00:10:18,133
mivel ellentétes töltésűek,

238
00:10:18,133 --> 00:10:19,859
vonzzák egymást.

239
00:10:19,859 --> 00:10:21,457
A neutronok semlegesek,

240
00:10:21,457 --> 00:10:25,088
tehát csak ott ülnek az atommagban,

241
00:10:25,088 --> 00:10:28,579
bár valamilyen szinten ezek is
befolyásolják a tulajdonságokat

242
00:10:28,579 --> 00:10:33,154
egyes elemek egyes atomjai esetén.

243
00:10:33,154 --> 00:10:35,005
Az ok azonban, amiért az elektronok

244
00:10:35,005 --> 00:10:36,678
nem repülnek el csak úgy,

245
00:10:36,678 --> 00:10:38,960
az az, hogy vonzás hat rájuk.

246
00:10:38,960 --> 00:10:42,333
Vonzza őket az atommag.

247
00:10:42,333 --> 00:10:45,067
A sebességük is elképzelhetetlenül nagy.

248
00:10:45,067 --> 00:10:47,180
Nehéz elképzelni.

249
00:10:47,180 --> 00:10:51,246
Megint a fizika egyik
nagyon furcsa területét érintjük,

250
00:10:51,246 --> 00:10:52,350
amint arról kezdünk beszélni,

251
00:10:52,350 --> 00:10:54,204
hogy mit is csinál az elektron.

252
00:10:54,204 --> 00:10:55,656
De elég...

253
00:10:55,656 --> 00:10:56,842
mondhatnánk úgy is,

254
00:10:56,842 --> 00:10:57,924
hogy körös-körül ugrál,

255
00:10:57,924 --> 00:11:00,733
nem akar csak úgy
belezuhanni az atommagba.

256
00:11:00,733 --> 00:11:03,227
Tehát így is el lehet képzelni.

257
00:11:03,227 --> 00:11:08,123
Említettem tehát, hogy a szén-12-t

258
00:11:08,123 --> 00:11:09,769
a protonok száma határozza meg.

259
00:11:09,769 --> 00:11:12,403
Az oxigént a 8 protonja határozza meg.

260
00:11:12,403 --> 00:11:16,467
De ismétlem, az elektronok kölcsönhatásba léphetnek más elektronokkal,

261
00:11:16,467 --> 00:11:18,650
elragadhatják őket más atomok.

262
00:11:18,650 --> 00:11:23,271
Kémiai ismereteink nagy része azon alapul,

263
00:11:23,271 --> 00:11:26,325
hogy hány elektronja van egy adott atomnak,

264
00:11:26,325 --> 00:11:27,600
vagy egy adott elemnek,

265
00:11:27,600 --> 00:11:29,447
és ezek az elektronok
hogyan helyezkednek el,

266
00:11:29,447 --> 00:11:33,867
vagy más elemek elektronjai
hogyan helyezkednek el,

267
00:11:33,867 --> 00:11:36,158
vagy esetleg ugyanazon elem
többi atomjai...

268
00:11:36,158 --> 00:11:40,927
Megjósolhatjuk, hogy egy elem atomja

269
00:11:40,927 --> 00:11:43,333
hogyan lép kölcsönhatásba
ugyanazon elemnek egy másik atomjával,

270
00:11:43,333 --> 00:11:46,733
vagy egy elem atomja hogyan reagál,

271
00:11:46,733 --> 00:11:49,385
hogyan köti, vonzza,

272
00:11:49,385 --> 00:11:52,200
vagy taszítja egy másik elem atomját.

273
00:11:52,200 --> 00:11:53,420
Így például

274
00:11:53,420 --> 00:11:56,300
– erről később sokkal többet fogunk tanulni –

275
00:11:56,300 --> 00:11:59,824
előfordul, hogy egy másik atom

276
00:11:59,824 --> 00:12:03,153
elektront vesz el a széntől,

277
00:12:03,153 --> 00:12:05,552
pusztán amiatt, mert valamilyen okból

278
00:12:05,552 --> 00:12:10,338
bizonyos elemek semleges atomjainak

279
00:12:10,338 --> 00:12:13,723
nagyobb az elektronaffinitása, mint másoké.

280
00:12:13,723 --> 00:12:15,218
Ezek közül valamelyik

281
00:12:15,218 --> 00:12:17,160
elvehet egy elektront a széntől,

282
00:12:17,160 --> 00:12:19,030
és így a szénnek

283
00:12:19,030 --> 00:12:21,831
kevesebb elektronja lesz, mint protonja.

284
00:12:21,831 --> 00:12:25,138
5 elektronja lesz és 6 protonja,

285
00:12:25,138 --> 00:12:27,800
így egy pozitív töltésre tesz szert.

286
00:12:27,800 --> 00:12:30,259
A szén-12-ben, amiről legelőször beszéltem,

287
00:12:30,259 --> 00:12:32,846
6 proton és 6 elektron volt,

288
00:12:32,846 --> 00:12:34,267
a töltések kiegyenlítették egymást.

289
00:12:34,267 --> 00:12:36,903
Ha elveszít egy elektront,
akkor csak 5 marad,

290
00:12:36,903 --> 00:12:38,933
ami összesítve egy pozitív töltést jelent.

291
00:12:38,933 --> 00:12:41,625
Erről jóval többet fogunk még beszélni

292
00:12:41,625 --> 00:12:42,867
a kémiás videókban,

293
00:12:42,867 --> 00:12:44,302
de remélhetőleg már belátod,

294
00:12:44,302 --> 00:12:46,133
hogy ez mennyire izgalmas téma.

295
00:12:46,133 --> 00:12:51,800
Eljutottunk az alapvető építőegységig,

296
00:12:51,800 --> 00:12:53,118
amelyet atomnak nevezünk.

297
00:12:53,118 --> 00:12:55,419
Ami még ennél is szebb,
hogy ez az alapvető építőegység

298
00:12:55,419 --> 00:12:58,667
még alapvetőbb építőegységekből épül fel.

299
00:12:58,667 --> 00:13:00,867
Ezek az egységek cserélődhetnek,

300
00:13:00,867 --> 00:13:03,129
és megváltoztathatják az atomok jellemzőit,

301
00:13:03,129 --> 00:13:05,854
vagy akár átjuthatnak
az adott elem egy atomjáról

302
00:13:05,854 --> 00:13:09,036
egy másik elem atomjára is.