Jelenleg a legjobb becslésünk arra, hogy mikor volt a "nagy bumm"
- ismétlem, nem nagyon szeretem ezt a kifejezést,
mert azt sugallja, hogy valamilyen robbanás volt,
pedig valójában ez valamifajta tágulása a térnek,
amikor a tér elkezdett egy szingularitásbók kiindulva tágulni -,
de a legjobb becslésünk szerint
13,7 milliárd évvel ezelőtt volt.
És bár megszoktuk, hogy milliárd nagyságrendű
számokkal foglalkozunk
- főleg ha nagy pénzösszegekről beszélünk,
vagy ilyesmi -,
ez egy hihetetlen időtartam.
Úgy látszik, mintha kezelhető lenne,
de valójában nem az.
A későbbi videókban pontosabban
fogok beszélni az időskáláról,
így valóban meg tudjuk becsülni,
milyen hosszú,
vagy éppen elkezdjük megérteni,
hogy nem tudjuk helyesen megítélni,
hogy milyen hosszú 13,7 milliárd év.
És azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ez
a jelenlegi legjobb becslésünk.
Még az én életemben is, még az én életemben,
amikor ténylegesen tudtam az ősrobbanásról,
amikor odafigyeltem rá,
hogy mennyi a legjobb becslés,
ez a szám ekkor is változott,
tehát gyanítom, hogy ez a szám a jövőben
még pontosabb lehet, vagy változhat egy kicsit.
De ez a legjobb becslésünk.
Ezt figyelembe véve szeretném,
ha elgondolkodnánk azon.
hogy mit mond ez nekünk a megfigyelhető
világegyetem méretéről.
Tehát ha az egész tágulás 13,7 milliárd
évvel ezelőtt kezdődött.
13,7 milliárd évvel ezelőtt
minden, amit ismerünk a háromdimenziós
univerzumunkban,
egyetlen pont volt,
ez a leghosszabb idő, ameddig egy olyan fényfoton
utazhatott, amelyik éppen most ér el minket
- tehát mondjuk, ez itt az én szemem,
ez a szempillám, pont ilyen -,
éppen most ér a szemembe,
vagy esetleg egy teleszkóp lencséjébe.
A leghosszabb idő, amióta ez utazhatott,
13,7 milliárd év,
13,7 milliárd évig utazhatott.
Tehát ha megnézzük ezt az ábrát
- ez azt hiszem, két vagy három
videóval ezelőtt volt
a megfigyelhető világegyetemről -,
amit rajzoltam, ez a kör volt,
és amikor erről a távoli objektumról jövő fényt nézzük,
ez a fény éppen elér minket,
mi itt vagyunk,
a távoli objektum azt hiszem, itt volt,
és erről a távoli tárgyról induló fény
éppen most ér el hozzánk,
13,7 milliárd évbe telt ennek a fénynek
eljutni hozzánk.
Most hezitálok, hogy mit csináljak,
mert olyan hatalmas távolságokról beszélünk,
és olyan hatalmas időtartamról beszélünk,
hatalmas időtartamról, amely alatt maga a tér tágul,
meg fogjuk látni ebben a videóban,
hogy nem mondhatjuk,
hogy ez a tárgy itt,... ez nem szükségszerű, ez nem,...
nagybetűvel írom, ez NEM 13,7 milliárd fényévre van tőlünk.
Ha kisebb időtartamról beszélnénk,
vagy kisebb távolságokról,
akkor mondhatnánk ezt közelítőleg,
magának az univerzumnak a tágulása
nem okozna akkora különbséget.
Hadd tegyem még világosabbá!
Egy tárgyról beszélek itt,
de beszélhetnénk akár erről a pontról a térben,
valójában a térben és időben kellene beszélnem erről a pontról.,
mert egy bizonyos pillanatban nézzük.
De ez a pont nem13,7 milliárd fényév távolságra van
a mi jelenlegi helyünktől.
Jó pár okunk van elgondolkodni ezen.
Először is gondoljunk arra, hogy ezt a fényt
13,7 milliárd évvel ezelőtt bocsátotta ki valami.
Amikor ez a a fény elindult,
akkor sokkal közelebb voltunk ehhez a ponthoz.
Ez a pont sokkal közelebb volt ehhez a ponthoz,
ahol most vagyunk az univerzumban,
sokkal közelebb volt ehhez a ponthoz
az univerzumban.
A másik dolog, amin gondolkodnunk kell,
hogy ez -hadd rajzoljam le!
Menjünk 300 000 évvel későbbre,
mint amikor ez a szingularitás elkezdett tágulni,
tehát most 300 000 évnél tartunk
az univerzum történetében,
szóval nagyjából 300 000 év az univerzum életében.
Szerintem nézhetjük így.
Először is, ebben az időben még nem
különültek el érdemben a dolgok
úgy, mint most
- fogunk erről többet beszélni, amikor
a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásról
beszélünk -,
ekkor az univerzum
valamiféle egyenletes, fehéren izzó
hidrogén plazma volt.
Majd fogunk erről beszélni
ez mikrohullámokat bocsátott ki,
sokat fogunk erről beszélni a
következő videókban.
De csak gondoljunk két pontra ebben a
korai univerzumban!
Ebben a korai univerzumban mondjuk,
legyen ez a pont,
és mondjuk legyen ez, ahol most vagyunk.
Ez a pont, ahol most vagyunk.
Tulajdonképpen csak vázlatosan csinálom
- nem a középpontba teszem,
mert szerintem így könnyebb elképzelni,
ha nem a középpontban van.
És mondjuk az univerzumnak
ebben a korai állapotában
gyorsan fogtál volna néhány vonalzót,
és megmérted volna ezt a távolságot,
és 30 millió év lett volna.
És mondjuk ebben a pontban
ez a test itt
- rózsaszínnel rajzolom -,
ez a test kibocsát egy fotont,
talán a mikrohullámú ferkvenciatartományban