1
00:00:07,064 --> 00:00:09,094
Egy ágrólszakadt ember, Estragon,


2
00:00:09,094 --> 00:00:12,814
üldögél egy fa mellett a szürkületben,
és próbálja levenni a bakancsát.

3
00:00:12,814 --> 00:00:14,804
Hamarosan csatlakozik barátja, Vladimir,

4
00:00:14,804 --> 00:00:17,104
aki emlékezteti aggódó társát,

5
00:00:17,104 --> 00:00:20,564
hogy itt kell várakozniuk
valakire, akit Godot-nak hívnak.

6
00:00:20,564 --> 00:00:23,964
Így indul egy nyugtalanító körforgás,
amelyben a két férfi azon vitázik,

7
00:00:23,964 --> 00:00:26,484
mikor érkezik meg Godot, miért várakoznak,

8
00:00:26,484 --> 00:00:29,794
és hogy egyáltalán a jó fánál vannak-e.

9
00:00:29,794 --> 00:00:32,994
Ettől kezdve a Godot-ra várva
csak még furább lesz –

10
00:00:32,994 --> 00:00:35,504
de ez az a darab, amelyről úgy gondolják,

11
00:00:35,504 --> 00:00:37,634
hogy megváltoztatta
a modern dráma arculatát.

12
00:00:37,634 --> 00:00:41,963
Az 1949 és 1955 között
Samuel Beckett által írt darab

13
00:00:41,963 --> 00:00:45,623
egy egyszerű, de felkavaró kérdést taglal:

14
00:00:45,623 --> 00:00:49,873
mit kellene tenniük a szereplőknek?

15
00:00:49,873 --> 00:00:52,963
Estragon: Ne csináljunk semmit!
Az biztonságosabb.

16
00:00:52,963 --> 00:00:56,663
Vladimir: Várjunk, és meglátjuk, mit mond.

17
00:00:56,663 --> 00:00:57,993
Estragon: Ki?

18
00:00:57,993 --> 00:00:59,663
Valdimir: Godot.

19
00:00:59,663 --> 00:01:01,693
Estragon: Jó ötlet.

20
00:01:01,693 --> 00:01:04,223
Az effajta rejtélyes párbeszédek
és körkörös érvelések

21
00:01:04,223 --> 00:01:07,163
a fő jellemzői az abszurd színháznak,
annak az irányzatnak,

22
00:01:07,163 --> 00:01:10,413
amely a II. világháború után
emelkedett ki,

23
00:01:10,413 --> 00:01:12,263
és amely rátalált azokra a művészekre,

24
00:01:12,263 --> 00:01:15,183
akik az értelem megtalálásával
küszködtek a pusztulásban.

25
00:01:15,183 --> 00:01:19,343
Az abszurdisták lecsupaszították
a cselekményt, a karaktert és a nyelvet,

26
00:01:19,343 --> 00:01:21,853
hogy megkérdőjelezzék
azok jelentését, és megosszák

27
00:01:21,853 --> 00:01:25,633
mélységes bizonytalanságukat a színpadon.

28
00:01:25,633 --> 00:01:27,613
Lehet, hogy ez nyomasztónak hangzik,

29
00:01:27,613 --> 00:01:30,793
de az abszurd a reménytelenséget
humorral ötvözi.

30
00:01:30,793 --> 00:01:33,373
Ez tükröződik Beckett
egyedi hozzáállásában

31
00:01:33,373 --> 00:01:35,493
a műfajhoz a Godot-ra várva darabban,

32
00:01:35,493 --> 00:01:39,633
amelyet úgy minősített:
"tragikomédia két felvonásban".

33
00:01:39,633 --> 00:01:42,083
A tragédia nézőpontjából
a szereplők be vannak zárva

34
00:01:42,083 --> 00:01:45,203
egy egzisztenciális rejtélybe:
hiába várakoznak

35
00:01:45,203 --> 00:01:47,963
egy ismeretlen figurára,
aki célt adna nekik,

36
00:01:47,963 --> 00:01:49,863
valójában az egyetlen céljuk

37
00:01:49,863 --> 00:01:52,583
a várakozás tényéből ered.

38
00:01:52,583 --> 00:01:55,263
Mialatt várakoznak, unalomba süllyednek,

39
00:01:55,263 --> 00:02:00,253
kifejezik vallásos félelmeiket,
és az öngyilkosságon tűnődnek.

40
00:02:00,253 --> 00:02:03,683
De a komédia szemszögéből van egy
kicsorbult humora helyzetüknek,

41
00:02:03,683 --> 00:02:06,513
amely a nyelvezetükön
és a mozgásukon keresztül jön át.

42
00:02:06,513 --> 00:02:09,733
Interakcióik bizarr szójátékokkal,
ismétlődésekkel

43
00:02:09,733 --> 00:02:11,613
és kétértelműségekkel vannak tűzdelve,

44
00:02:11,613 --> 00:02:14,723
valamint bohóckodással,
énekléssel és tánccal,

45
00:02:14,725 --> 00:02:17,325
és őrülten cserélgetik kalapjaikat.

46
00:02:17,325 --> 00:02:19,955
Gyakran nem világos, hogy a közönségnek

47
00:02:19,955 --> 00:02:22,835
sírnia vagy nevetnie kéne
– vagy egyáltalán Beckett

48
00:02:22,835 --> 00:02:25,855
látott-e különbséget a kettő között.

49
00:02:25,855 --> 00:02:27,915
Beckett Dublinban született,

50
00:02:27,915 --> 00:02:30,895
angolt, franciát és olaszt tanult,
mielőtt Párizsba költözött,

51
00:02:30,895 --> 00:02:33,605
ahol élete nagy részét töltötte

52
00:02:33,605 --> 00:02:35,705
színművek, versek és prózák írásával.

53
00:02:35,705 --> 00:02:38,575
Bár Beckett örök szerelemben
volt a nyelvvel,

54
00:02:38,575 --> 00:02:42,575
azért a csendnek is adott helyet:
munkái szerves részévé tette

55
00:02:42,575 --> 00:02:46,575
a hézagokat, a szüneteket
és az üresség pillanatait.

56
00:02:46,575 --> 00:02:50,265
Ezáltal névjegye legfőbb jellemzői

57
00:02:50,265 --> 00:02:53,155
az egyenetlen tempó és a fekete humor,

58
00:02:53,155 --> 00:02:56,405
amely aztán az abszurd színház
körében népszerűvé vált,

59
00:02:56,405 --> 00:02:58,885
valamint kialakított
egy titokzatos személyiséget,

60
00:02:58,885 --> 00:03:02,235
és elutasította, hogy tagadja
vagy megerősítse

61
00:03:02,235 --> 00:03:04,585
a munkáival kapcsolatos feltevéseket.

62
00:03:04,585 --> 00:03:06,175
A nézőt találgatásokra készteti,

63
00:03:06,175 --> 00:03:09,395
szürreális világával
és talányos szereplőivel,

64
00:03:09,395 --> 00:03:12,427
így fokozva érdeklődésüket.

65
00:03:12,427 --> 00:03:15,287
Az egyértelmű jelentés hiánya Godot-t

66
00:03:15,287 --> 00:03:17,547
mindig nyitott értelmezés tárgyává teszi.

67
00:03:17,547 --> 00:03:20,767
A kritikusok számtalan olvasatát
nyújtották már a darabnak,

68
00:03:20,767 --> 00:03:24,387
a kétértelműség és spekuláció
körében mozogva,

69
00:03:24,387 --> 00:03:27,627
amely végtére is magát
a dráma cselekményét tükrözi.

70
00:03:27,627 --> 00:03:30,727
Értelmezték már a hidegháború,

71
00:03:30,727 --> 00:03:33,217
a francia ellenállás

72
00:03:33,217 --> 00:03:36,227
és Írország brit gyarmatosításának
allegóriájaként.

73
00:03:36,227 --> 00:03:38,317
A két főhős dinamikája

74
00:03:38,317 --> 00:03:40,467
ugyancsak heves vitákat lobbantott ki.

75
00:03:40,467 --> 00:03:43,307
Értelmezik őket
egy apokalipszis túlélőiként,

76
00:03:43,307 --> 00:03:45,817
egy idősödő házaspárként,
két tehetetlen barátként,

77
00:03:45,817 --> 00:03:51,117
de még a freudi én és ösztön-én
megszemélyesítéseként is.

78
00:03:51,117 --> 00:03:53,707
Beckett híres mondása szerint
csak egy dologról biztos

79
00:03:53,707 --> 00:03:56,707
Vladimirral és Estragonnal
kapcsolatban, és ez az, hogy:

80
00:03:56,707 --> 00:03:59,667
"keménykalapot viselnek".

81
00:03:59,667 --> 00:04:02,567
Mint az értelmezési találgatások
és az őrjítő cselekmény,

82
00:04:02,567 --> 00:04:05,227
a beszédük ugyanazokat a köröket írják le,

83
00:04:05,235 --> 00:04:08,405
amint civódnak és tréfálkoznak,
elveszítik a fonalat,

84
00:04:08,405 --> 00:04:11,285
és aztán felveszik ugyanott,
ahol elveszítették.

85
00:04:11,285 --> 00:04:14,335
Vladimir: Kezdhetnénk talán
az egészet elölről.

86
00:04:14,335 --> 00:04:16,475
Estragon: Az lehet, hogy könnyű lenne.

87
00:04:16,475 --> 00:04:19,395
Vladimir: A kezdet az, ami nehéz.

88
00:04:19,395 --> 00:04:21,815
Estragon: Kezdheted akárhonnan.

89
00:04:21,815 --> 00:04:24,285
Vladimir: Igen, de el kell döntened.

90
00:04:24,285 --> 00:04:28,175
Beckett arra emlékeztet bennünket,
hogy akárcsak a mindennapi életünk,

91
00:04:28,175 --> 00:04:31,245
a színpadon megjelenített világnak
sincs mindig értelme.

92
00:04:31,245 --> 00:04:34,925
Feltárhatja mind a valóságot,
mind az illúziót,

93
00:04:34,925 --> 00:04:37,025
az ismerőst és az idegent is.

94
00:04:37,025 --> 00:04:40,555
És habár az egyértelmű elbeszélési mód
még mindig vonzó a nézők számára,

95
00:04:40,555 --> 00:04:45,575
a legjobb színházak
elgondolkodtatnak – és megváratnak.