Az éhező árva, aki még egy tál
zabkásáért könyörög.
A szakadt menyasszonyi
ruhában hervadó vénlány.
A kőszívű fösvény, akit az elmúlt
karácsony szelleme kísért.
Charles Dickens halála
után egy évszázaddal
a történetek szereplői
még mindig ismerősek.
Művei olyan hatásosak,
hogy nevét jelzőként is használják.
De mitől ennyire egyediek
a Dickens-regények?
Dickens képzeletvilága csordultig van
elgondolkodtató helyzetekkel,
cseles fordulatokkal és rejtélyekkel.
Munkáinak e jellemzői
tartották fenn népszerűségét.
Elbeszélései először
folytatásokban jelentek meg,
pár fejezetenként hozták le
olcsó irodalmi folyóiratok,
és csak később adták ki őket
könyv formájában.
Ez heves spekulációra
adott okot a folytatással
és a szerző által kigondolt
megoldásokkal kapcsolatban.
A folytatásos megjelenés szélesebb
körben tette elérhetővé műveit,
és fenntartotta az érdeklődést,
ezáltal növelte a szerző népszerűségét.
Dickenst különösen népszerűvé tették
furfangos megoldásai,
melyeket különc szereplőkön és szatirikus
jeleneteken keresztül mutatott be.
Szereplői teljesen észszerűtlen
magatartást tanúsítanak,
és nevük gyakran valamilyen tulajdonság
vagy társadalmi helyzetet jelképe lett.
Pl. az elnyomott Bob Cratchit,
az alázatos Uriah Heep
és a vidám Septimus Crisparkle.
Dickens színes egyéniségeit
bonyolult társadalmi háttérbe helyezi,
mely megtestesíti kora társadalmát.
Pl. sokszor utal
az ipari forradalom okozta változásokra.
Ebben az időszakban
az alsóbb osztályok élet- és
munkakörülményei nyomorúságosak voltak.
Dickens maga is átélte ezt gyerekként,
mikor cipőfestő gyárban
kényszerült dolgozni,
miután apját az adósok börtönébe zárták.
Ennek hatására írta le a Marshalsea
börtönt Kis Dorrit című regényében,
ahol a címszereplő
elítélt apjára visel gondot.
A börtön, az árvaház vagy a nyomornegyed
zord környezetnek tűnhet elbeszéléseihez,
de ezek adtak lehetőséget
a szerzőnek, hogy rávilágítson
a társadalom láthatatlan
szereplőinek életére.
A Nicholas Nickleby c. regényben
Nicholas elszegődik Wackford
Squeers iskolamesterhez.
Hamarosan rájön Squeers gaztettére:
nem kívánt gyermekeket vesz szüleiktől,
majd erőszaknak
és nélkülözésnek teszi ki őket.
A Twist Olivér is állami gondozott
gyerekek sorsával foglalkozik.
Bemutatja a dologházak
nyomorúságos körülményeit,
ahol Olivér Bumble úrnak
könyörög élelemért.
Mikor Londonba szökik,
a bűnös alvilág csapdájába esik.
Ezek a történetek a viktoriánus kort
gyakran kegyetlennek, korruptnak
és erőszakosnak ábrázolják.
De Dickens úgy látta, hogy korában
a régi hagyományokat is semmibe vették.
London a modern élet bölcsője volt.
Az ipar, a kereskedelem és a társdalami
mozgások új formái jellemezték.
Dickens leírásában London kétpólusú:
a kegyetlen világban
jelen van a csoda és lehetőség is.
Pl. a Szép remények című regény rejtélye
Pip lehetőségei körül bontakozik ki,
mikor az árvát egy ismeretlen jótevő
a bizonytalanságból
magas társadalmi rétegekbe emeli.
Miközben Pip élete célját keresi,
mások vele kapcsolatos
nagyravágyásának esik áldozatául,
és kétes alakokkal kényszerül
kapcsolatba lépni.
Dickens más főhőseihez hasonlóan
szegény Pip is mindegyre pórul jár.
Ez az egyik ok, amiért Dickens kora
nagyszerű az olvasók,
de förtelmes a könyvek szereplői számára.
Dickens mindig egyértelműen
fejezte be a regényeit,
az Edwin Drood rejtélye című
regénye kivételével.
A regény az árva Edwin eltűnésének
zavaros körülményeit taglalja.
Dickens azonban meghalt,
mielőtt befejezte volna a regényt,
és nem hagyott semmilyen jegyzetet
a rejtély megoldásával.
Az olvasók ma is lelkesen találgatják,
ki lehetett a gyilkos Dickens szerint,
és vajon megölték-e
Edwin Droodot egyáltalán.
A művek különböző feldolgozásai,
az írót övező tisztelet,
és a regények lapjai mind
segítenek abban,
hogy Dickens fordulatos nyelvezete
és átfogó világlátása
ma is nagy hatással legyenek ránk.
Mai értelemben a "dickensi" jelző
gyakran nyomorúságos munka-
és életkörülményeket jelent.
De regényre a "dickensi" jelző
dicséretet jelent, és arra utal,
hogy igazi kalandban lesz részünk,
melyben a legváratlanabb helyeken
vár ránk új felfedeznivaló.
Bár Dickens gyakran
nyomasztó témát dolgozott fel,
mindig talált kiutat
a legsötétebb helyzetekből is.