Az éhező árva, aki még egy tál zabkásáért könyörög. A szakadt menyasszonyi ruhában hervadó vénlány. A kőszívű fösvény, akit az elmúlt karácsony szelleme kísért. Charles Dickens halála után egy évszázaddal a történetek szereplői még mindig ismerősek. Művei olyan hatásosak, hogy nevét jelzőként is használják. De mitől ennyire egyediek a Dickens-regények? Dickens képzeletvilága csordultig van elgondolkodtató helyzetekkel, cseles fordulatokkal és rejtélyekkel. Munkáinak e jellemzői tartották fenn népszerűségét. Elbeszélései először folytatásokban jelentek meg, pár fejezetenként hozták le olcsó irodalmi folyóiratok, és csak később adták ki őket könyv formájában. Ez heves spekulációra adott okot a folytatással és a szerző által kigondolt megoldásokkal kapcsolatban. A folytatásos megjelenés szélesebb körben tette elérhetővé műveit, és fenntartotta az érdeklődést, ezáltal növelte a szerző népszerűségét. Dickenst különösen népszerűvé tették furfangos megoldásai, melyeket különc szereplőkön és szatirikus jeleneteken keresztül mutatott be. Szereplői teljesen észszerűtlen magatartást tanúsítanak, és nevük gyakran valamilyen tulajdonság vagy társadalmi helyzetet jelképe lett. Pl. az elnyomott Bob Cratchit, az alázatos Uriah Heep és a vidám Septimus Crisparkle. Dickens színes egyéniségeit bonyolult társadalmi háttérbe helyezi, mely megtestesíti kora társadalmát. Pl. sokszor utal az ipari forradalom okozta változásokra. Ebben az időszakban az alsóbb osztályok élet- és munkakörülményei nyomorúságosak voltak. Dickens maga is átélte ezt gyerekként, mikor cipőfestő gyárban kényszerült dolgozni, miután apját az adósok börtönébe zárták. Ennek hatására írta le a Marshalsea börtönt Kis Dorrit című regényében, ahol a címszereplő elítélt apjára visel gondot. A börtön, az árvaház vagy a nyomornegyed zord környezetnek tűnhet elbeszéléseihez, de ezek adtak lehetőséget a szerzőnek, hogy rávilágítson a társadalom láthatatlan szereplőinek életére. A Nicholas Nickleby c. regényben Nicholas elszegődik Wackford Squeers iskolamesterhez. Hamarosan rájön Squeers gaztettére: nem kívánt gyermekeket vesz szüleiktől, majd erőszaknak és nélkülözésnek teszi ki őket. A Twist Olivér is állami gondozott gyerekek sorsával foglalkozik. Bemutatja a dologházak nyomorúságos körülményeit, ahol Olivér Bumble úrnak könyörög élelemért. Mikor Londonba szökik, a bűnös alvilág csapdájába esik. Ezek a történetek a viktoriánus kort gyakran kegyetlennek, korruptnak és erőszakosnak ábrázolják. De Dickens úgy látta, hogy korában a régi hagyományokat is semmibe vették. London a modern élet bölcsője volt. Az ipar, a kereskedelem és a társdalami mozgások új formái jellemezték. Dickens leírásában London kétpólusú: a kegyetlen világban jelen van a csoda és lehetőség is. Pl. a Szép remények című regény rejtélye Pip lehetőségei körül bontakozik ki, mikor az árvát egy ismeretlen jótevő a bizonytalanságból magas társadalmi rétegekbe emeli. Miközben Pip élete célját keresi, mások vele kapcsolatos nagyravágyásának esik áldozatául, és kétes alakokkal kényszerül kapcsolatba lépni. Dickens más főhőseihez hasonlóan szegény Pip is mindegyre pórul jár. Ez az egyik ok, amiért Dickens kora nagyszerű az olvasók, de förtelmes a könyvek szereplői számára. Dickens mindig egyértelműen fejezte be a regényeit, az Edwin Drood rejtélye című regénye kivételével. A regény az árva Edwin eltűnésének zavaros körülményeit taglalja. Dickens azonban meghalt, mielőtt befejezte volna a regényt, és nem hagyott semmilyen jegyzetet a rejtély megoldásával. Az olvasók ma is lelkesen találgatják, ki lehetett a gyilkos Dickens szerint, és vajon megölték-e Edwin Droodot egyáltalán. A művek különböző feldolgozásai, az írót övező tisztelet, és a regények lapjai mind segítenek abban, hogy Dickens fordulatos nyelvezete és átfogó világlátása ma is nagy hatással legyenek ránk. Mai értelemben a "dickensi" jelző gyakran nyomorúságos munka- és életkörülményeket jelent. De regényre a "dickensi" jelző dicséretet jelent, és arra utal, hogy igazi kalandban lesz részünk, melyben a legváratlanabb helyeken vár ránk új felfedeznivaló. Bár Dickens gyakran nyomasztó témát dolgozott fel, mindig talált kiutat a legsötétebb helyzetekből is.