A brit emberek
évezredekig használták a bronzot
szerszámok, ékszerek készítéséhez,
és ez volt a fizetőeszközük is.
De időszámításunk előtt 800 körül
ez kezdett megváltozni:
a bronz értéke csökkent, társadalmi
zűrzavart és gazdasági krízist okozva.
Ezt manapság recessziónak neveznénk.
Mi okozza a recessziót?
Ez a kérdés régóta heves vitákat
vált ki a közgazdászokból,
nem véletlenül.
A recesszió lehet a gazdasági aktivitás
hónapokig tartó enyhe visszaesése
egyetlen országban;
lehet évekig elhúzódó, globálisan
szerteágazó, hosszan tartó visszaesés;
illetve e kettő között bármi.
Tovább bonyolítja a dolgot,
hogy számtalan tényező járul hozzá
a gazdaság egészséges működéséhez,
ezért nehéz pontosan
meghatározni a különféle okokat.
A megértésben segít, ha először
nagyban gondolkodunk.
Recesszió akkor alakul ki,
ha egyensúlytalanság mutatkozik
a kereslet és a kínálat között.
Eltérés van a termékek
iránti kereslet és aközött,
hogy mennyi terméket és szolgáltatást,
milyen áron tudnak kínálni.
Ez gazdasági visszaeséshez vezet.
A kereslet és a kínálat közötti viszony
a gazdaság inflációs rátájában
és kamatlábaiban mutatkozik meg.
Akkor beszélünk inflációról,
ha a termékek és szolgáltatások drágulnak.
Másik nézőpontból:
ha a pénz értéke csökken.
Az infláció viszont nem
szükségszerűen rossz dolog.
Az alacsony inflációról azt mondják,
serkenti a gazdasági növekedést.
Azonban a magas infláció,
ha nem jár magas kereslettel,
gondot okozhat a gazdaságnak,
és végül recesszióhoz is vezethet.
Közben a kamatlábak
a magánszemélyek és cégek
hitelköltségét mutatják.
A kamat azt fejezi ki százalékban,
éves alapon a hitelösszeghez viszonyítva,
hogy mennyit fizetnek a hitelfelvevők
a hitelezőknek a hitel visszafizetéséig.
Az alacsony kamatláb azt jelenti,
hogy a cégek több hitelt tudnak felvenni,
amit újabb projektekbe fektethetnek.
A magas kamatláb viszont növeli
a termelők és fogyasztók költségeit,
lassítva ezzel a gazdaság aktivitását.
Az infláció és a kamatláb ingadozása
betekintést nyújt a gazdaság állapotába.
De elsősorban mi okozza
ezeket az ingadozásokat?
A legnyilvánvalóbb okok az olyan csapások,
mint a természeti katasztrófa, háború
és a geopolitikai tényezők.
Egy földrengés megsemmisítheti
a fontos nyersanyagok, például az olaj
kitermeléséhez szükséges létesítményeket.
Így a kínálati oldal kénytelen drágábban
eladni az olajból előállított termékeket,
visszaszorítva ezzel a keresletet,
ami recesszióhoz vezethet.
Azonban a gazdaság virágzása alatt is
történhet recesszió.
Valószínűleg éppen a jólét miatt.
Számos közgazdász úgy véli,
hogy a piacbővülésből adódó növekedés
elérheti a fenntarthatatlan szintet.
Például, a vállalatok és fogyasztók
több kölcsönt vesznek fel,
abban a hitben, hogy a gazdaság növekedése
segíti őket a többletteher kezelésében.
De ha a gazdaság nem növekszik annyira,
mint ahogyan számítottak rá,
akkor több adósságuk lesz,
mint amit kezelni képesek.
Hogy törlesszenek, át kell csoportosítani
a forrásokat más tevékenységekből,
csökkentve a gazdasági aktivitásukat.
Pszichológiai hatások is
hozzájárulhatnak a recesszióhoz.
A recessziótól való félelem
önbeteljesítő jóslat is lehet,
ha az emberek visszafogják
a befektetéseiket és költéseiket.
A termelők válaszlépésként
lefaragják a működési költségeket,
hogy kezeljék a várható
kereslet-visszaesést.
Ez ördögi körhöz vezethet:
a költségcsökkentés alacsonyabb béreket,
azok pedig alacsonyabb keresletet okoznak.
A recesszió megelőzésére kidolgozott
intézkedések is hozzájárulhatnak ehhez.
Nehéz időkben a kormányok
és központi bankok pénzt nyomtathatnak,
növelhetik a kiadásokat
és csökkenthetik a jegybanki alapkamatot.
A kisebb hitelezők lejjebb tudják
vinni a kamatlábakat,
az "olcsóbbá" tett hitellel
ösztönözni tudják a fogyasztást.
De ezek az intézkedések nem fenntarthatók,
és végül vissza kell őket vonni,
hogy megelőzzék a túlzott inflációt.
Recessziót okozhat, ha az emberek
túlzottan támaszkodnak az olcsó hitelekre
és a kormányzat ösztönző intézkedéseire.
A britanniai "bronz recesszió" végül
akkor ért véget, amikor a vas elterjedése
forradalmasította a földművelést
és az élelmiszertermelést.
A modern piacok ennél összetettebbek,
a mai kor recesszióját
sokkal nehezebb kezelni.
Azonban minden egyes recesszió
új adatokat szolgáltat
a jövőbeli recessziók hatékonyabb
előrejelzéséhez és kezeléséhez.