Hogyan keletkeznek az új szavak? - Marcel Danesi

A hétköznapi nyelv rejtélyeit bemutató sorozatot lásd: https://ed.ted.com/mysteries-of-vernacular

A teljes leckét lásd: https://ed.ted.com/lessons/where-do-new-words-come-from-marcel-danesi

Az angol nyelvben ma több mint 170 000 szó van használatban. Mégis, évente nagyjából ezer új szó kerül be az Oxford English Dictionarybe. Honnan jönnek ezek a szavak, és hogy kerülnek be mindennapi életünkbe? Marcel Danesi elmeséli, hogyan kerülnek új szavak egy nyelvbe.

Lecke: Marcel Danesi, animáció: TOGETHER.

Nagyon köszönjük a segítséget támogatóinknak! Nélkülük ez a videó nem készülhetett volna el.

Latora Slydell, Sydney Evans, Victor E Karhel, Bernardo Paulo, Eysteinn Guðnason, Matt Schoppen, Rubaiya Binte Hussain, Olivier Brunel, Andrea Feliz, Natalia Rico, Josh Engel, Bárbara Nazaré, Gustavo Mendoza, Zhexi Shan, Hugo Legorreta.

A TED-ED Patreon-oldalát lásd: https://www.patreon.com/teded

Évente kb. 1000 új szó kerül be
az Oxford English Dictionarybe.

Honnan jönnek ezek,

és hogy kerülnek be mindennapi életünkbe?

Az angol nyelvben ma több mint
170 000 szó van használatban,

ami bőven elégnek tűnik.

Ám ahogy a világ változik,

új ötletek és találmányok születnek,

és fejlődik a tudomány,

a meglévő szavaink már nem képesek
pontosan kifejezni a mondandónkat,

s ilyenkor számos leleményes,

gyakorlatias,

és időnként különös módon
találunk új kifejezéseket.

Az egyik ilyen, amikor
átveszünk egy szót egy másik nyelvből.

Az angol nyelv olyan sok szót vett
át a története során,

hogy az angol szókincs csaknem fele
más nyelvekből származik.

Egyszerűen azért, mert a leírt dolog

szintén máshonnan származik.

Rómából és Franciaországból jöttek
a középkori Angliába

jogi és vallási fogalmak,
mint az oltár vagy az esküdtszék,

és a kereskedelem hozta be
a terményeket és ételeket,

mint pl. az arab kávét,

az olasz spagettit,

vagy az indiai curryt.

Előfordul az is, hogy egy másik
nyelvben megvan a megfelelő szó,

egy összetett gondolat
vagy érzelem kifejezésére.

Ilyen pl. a naivitás,

a macsóság,

vagy a káröröm.

A tudósok a klasszikus nyelveket is
használják új fogalmak elnevezésére.

Például a klón szó a gally jelentésű
ógörög szóból ered,

amely azt jelentette, hogy egy növény
hajtásából másik növényt nevelünk.

Ma a folyamat mindkét irányban működik.

Az angol nyelv olyan szavakat ad más
nyelveknek világszerte, mint a szoftver.

A kifejezés hiányosságainak betöltésére
másik népszerű mód:

olyan szavak kombinálása, amelyek
kifejezik az új fogalom egy részét.

Ez lehet két teljes szó összetétele,

mint pl. a repülőtér

vagy a tengeri csillag esetében,

de lehet két szó keresztezése is, mint
a spork: a kanál és villa összetétele,

a villásreggeli,

vagy az internet.

A más nyelvekből átvett szavakkal
ellentétben

az összetételek gyakran
első hallásra is érthetőek.

Az is előfordul, hogy egy új szó
egyáltalán nem is új.

Elavult szavak néha új életre kelnek,
új jelentéseket vesznek fel.

Az angol villain szó pl. parasztgazdát
jelentett, ám az arisztokrata sznobizmus

csavara által a jelentés olyan emberre
módosult, akit nem köt a lovagi becsület,

tehát rossz ember.

A geek szó eredetileg
cirkuszművészt jelentett,

később bármiféle fura embert,

még később pedig egy bizonyos fajta
félszeg zsenit.

Máskor egy szó jelentése
az ellenkezőjére módosul az ironikus,

metaforikus

vagy helytelen használat következtében,

pl. amikor a beteg vagy a borzasztó
szavakkal valami fantasztikusat írunk le.

Ám ha ilyen sokféle módon
keletkezhetnek szavak,

miért van az, hogy némelyik elterjed,
mások pedig kikopnak a használatból,

vagy eleve el sem terjednek?

Néha egyszerű a válasz,

például amikor tudósok vagy cégek
hivatalos nevet adnak egy felfedezésnek

vagy technológiának.

Egyes országokban nyelvészeti akadémiák
hozzák meg ezeket a döntéseket.

Ám a hivatalos források, mint a szótárak,

többnyire csak dokumentálják
az aktuális szóhasználatot.

Az új szavak nem felülről érkeznek,
hanem az átlagemberektől,

akik elterjesztik az olyan szavakat,

amelyek egyszerre hasznosak
és megragadóak.

Vegyük például a mém szót,

amelyet az 1970-es években alkotott
a szociobiológus Richard Dawkins,

az ógörög utánzás szó alapján.

Dawkins ezzel a szóval írta le, hogyan
terjednek az ötletek és szimbólumok,

mint gének a populációban.

Az internet születése után

könnyű volt megfigyelni a folyamatot,
abban, ahogy a viccek és képek

villámsebesen terjednek.

A mém szót hamarosan egy bizonyos fajta
képre kezdték használni.

A mém tehát nemcsak azt írja le,
ahogy a szavak a nyelv részévé válnak,

hanem maga a szó is egy mém.

Van szó erre a jelenségre is,
amikor egy szó saját magát írja le:

autologikus.

Nem minden új szó alkotása egyforma.

Van, amelyik évezredekig fennmarad,

van, amelyik idővel átalakul,

van, amelyik kikopik a nyelvből.

Van, amelyik információt közvetít,

van, amelyik értelmezi azt,

ám a szavak keletkezésének módja,

és az, ahogy a mindennapi
nyelv részévé válnak,

sokat elárul világunkról és arról,
hogyan kommunikálunk.