-
Fedezzük fel a sejthártyák
folyékony mozaik modelljét.
-
De miért is hívják
folyékony mozaik modellnek?
-
A sejthártyára tekintve...
-
csak hogy tisztázzuk,
-
ez itt egy sejt,
-
ez pedig a sejthártyája,
-
ami elválasztja a sejt belsejét
-
attól, ami a sejten kívül található.
-
A membrán keresztmetszetben látszik.
-
A lenti rész a sejt belseje.
-
A rajz alatti terület tehát
a sejt belseje,
-
ez pedig a sejten kívüli tér.
-
Közelebbről vizsgálva
-
ez a kis rész
-
a foszfolipid kettős réteg,
amely a szerkezet alapja.
-
Ennek hallatán felmerül a kérdés:
-
mi az a foszfolipid?
-
Jó kérdés!
-
Amikor majd megérted,
hogy mi a foszfolipid,
-
akkor összeáll a kép,
hogy miért képez kettős réteget,
-
és miért ez az alapja
az élőlények sokféle membránjának.
-
Íme a foszfolipidek vázlatos rajza.
-
Mint a neve is mutatja (ideírom),
-
ez egy foszfolipid,
-
egy lipid,
amely egy foszfátcsoportot taltalmaz.
-
Általában a lipid szó,
-
(van külön videónk a lipidekről)
-
azt jelenti, hogy nem oldódik vízben.
-
Ez igaz erre a foszfolipidre is.
-
Ezek a szénhidrogén farokrészek
a zsírsavak láncai
-
Ezek a szénláncok nem rendelkeznek
-
töltéssel vagy polaritással.
-
Tudjuk, hogy a vízmolekulák polárisak,
-
így hidrogénkötéseket kialakítva
vonzzák egymást.
-
Ezek viszont nem képesek ilyesmire,
-
így nem vonzódnak a vízhez,
-
és a víz sem vonzódik hozzájuk,
-
ezek a szénláncok tehát hidrofóbok.
-
Ezek tehát a hidrofób farokrészek.
-
Ezek képezik a lipid részt a foszfolipidben.
-
Ezek pedig a foszfátcsoportok,
a feji részek, itt ni.
-
Mint látható, ennek van töltése.
-
A töltéssel rendelkező molekulák
-
jól oldódnak
poláris oldószerekben, pl. vízben.
-
Ez a rész tehát hidrofil.
-
A hidrofil és hidrofób résszel is
rendelkező molekulákra
-
van egy különleges szó:
-
amfipatikus.
-
Néha én is nehezen ejtem ki.
-
Tehát a foszfolipidek amfipatikusak,
-
azaz van egy hidrofil végük,
-
amely a vízhez vonzódik,
-
és egy hidrofób végük,
mely nem vonzódik a vízhez.
-
Remélhetőleg ezzel kezd kiderülni,
-
hogy miért így rendeződnek el.
-
Sejthető, hogy a hidrofil fejek
-
szeretnének a víz közelében lenni,
-
azaz vagy a sejten kívüli,
vagy a sejten belüli rész felé nézni.
-
A farki részek hidrofóbok,
-
így a víztől távol szeretnének maradni.
-
Ezért egymással szemben állnak,
-
és a sejthártya belsejében
helyezkednek el.
-
Igazán remek, hogy egy ilyen szerkezet,
-
egy amfipatikus molekula,
-
lehetővé teszi ilyen
lipid kettős rétegek kialakulását.
-
Ez egészen lenyűgöző!
-
Ha képzeletben visszautazunk
-
a sejtes élet kialakulása előtti időkbe,
-
ott valószínűleg foszfolipidekből spontán
képződő gömböket találnánk,
-
amelyek lipid kettős rétegből állnak.
-
Valami ilyesmit.
-
Lássuk, le tudom-e
rajzolni keresztmetszetben,
-
félig vagy inkább mégis egészben.
-
Ez az egyik réteg,
kifelé néző foszfátcsoportokkal,
-
ez pedig a belső réteg.
-
Egy keresztmetszetet rajzolok.
-
Itt vannak a hidrofób farki részek.
-
Ezt más színnel rajzolom.
-
Ezek tehát a hidrofób farki részek.
-
Sok-sok hidrofób farokrész
mindkét rétegben.
-
Önmagától kialakulhat egy ilyen szerkezet,
-
amely egyre jobban hasonlít
valami proto-sejtre.
-
Persze egy igazi élőlényben
-
kellene, hogy legyen
valamilyen öröklődő információ,
-
valamilyen anyagcsere,
-
és egy sor más életkritérium.
-
Ám a sejthártya alapszerkezete
-
akár az élet megjelenése előtt
is kialakulhatott
-
amfipatikus molekulákból,
mint ezek a foszfolipidek.
-
Semmi kétség,
-
létrejöhet ez a foszfolipid kettős réteg,
-
de mi ez a sok egyéb a rajzon?
-
Nos, ezek fehérjék.
-
Ez is fehérje, ez is, meg ez is.
-
Ezek a hurkák jelzik
a különböző fehérjéket.
-
Fontos látni,
-
hogy ez a sokszínű, összetett szerkezet
-
mind a sejthártyában
vagy annak a felületén van.
-
Ez nem csak egy unalmas
foszfolipid kettős réteg,
-
hanem mindenféle
mást is találunk benne.
-
Keresztmetszetben látható,
hogy mi minden ágyazódik bele.
-
Ez látható a rajzon.
-
Mondhatni egy mozaik
van beleágyazva.
-
A mozaik sok különböző színű
darabkából összerakott kép.
-
Ezt is sokféle különböző alkotóelem,
azaz fehérje építi fel.
-
Egyes fehérjék átnyúlnak a membránon,
-
ezek a transzmembrán fehérjék,
-
az integráns fehérjék
különleges csoportja.
-
Vannak olyan integráns fehérjék,
-
amelyek a kettős rétegnek
csak az egyik felszínéhez kötődnek
-
míg ezek a fehérjék átérnek rajta.
-
Ide tartoznak a glikolipidek is.
-
Ez itt egy glikolipid.
-
Csodamód a sejthártyába ékelődik,
-
a lipid végével.
-
Ez a része hidrofób,
-
ami „jól elvan” a többi hidrofób résszel.
-
A másik vége viszont egy szénhidrát lánc,
-
ami hidrofil, és a sejten kívül található.
-
Ezek a cukorláncok jelentik a kulcsot
a sejt felismerhetőségéhez.
-
Az immunrendszerünk
ez alapján különbözteti meg,
-
a saját testünk sejtjeit,
-
amelyeket békén hagy, sőt meg is véd,
-
az idegenektől, amelyeket megtámad.
-
A vércsoportok alapja is az,
-
hogy milyen típusú glikolipidekkel
rendelkeznek a sejtek.
-
A glikolipidek szerepe ennél jóval több,
-
nem csak a sejtek felismerésére valók.
-
Lenyűgöző, hogy ezek a szénhidrátláncok
-
mennyire összetett és
számunkra hasznos feladatot látnak el.
-
A szénhidrátláncok nemcsak lipidekhez,
hanem fehérjékhez is kapcsolódhatnak.
-
Például ez itt egy glikoprotein.
-
Ezekből összeállt egy mozaik,
és még messze nincs vége.
-
Koleszterin is van ide beágyazva.
-
A koleszterin egy lipid,
így a sejthártya hibdofób részében ül,
-
ami a sejthártya
folyékonyságára hat,
-
hogy a membrán ne legyen
se túl folyékony, se túl merev.
-
Ez itt a koleszterin.
-
A mozaik tehát megvan,
de mi a helyzet a folyékonysággal?
-
Említettem, hogy a koleszterin hozzájárul
-
a sejthártya megfelelő folyékonyságához.
-
Az a dolog szépsége,
hogy ez nem egy merev szerkezet.
-
Ha ezt a molekulát megrángatnánk,
vagy akár kitépnénk,
-
a foszfolipidek maguktól átrendeződnének,
és betöltenék az üres helyet.
-
Úgy képzelhetjük el, hogy
állandó mozgásban vannak.
-
A sejthártya állaga leginkább
olajhoz vagy salátaöntethez hasonlít.
-
Nem olyan gumiszerű, mint egy léggömb,
-
hanem folyadék, aminek a részecskéi
állandóan mozognak,
-
ám ennek ellenére képes arra,
hogy elválassza egymástól
-
a sejten belüli
és a sejten kívüli környezetet.
-
Innen ered tehát
a folyékony mozaik modell elnevezés.