< Return to Video

A Sykes-Picot-egyezmény és a Balfour-nyilatkozat | 20. század | Világtörténelem | Khan Academy

  • 0:00 - 0:03
    Amint látni fogjuk
    ebben a videóban és másokban is,
  • 0:03 - 0:09
    sok közel-keleti nézeteltérés gyökere,
  • 0:09 - 0:10
    egy halom közel-keleti konfliktusé
  • 0:10 - 0:12
    gyakorlatilag visszavezethető
  • 0:12 - 0:13
    az I. világháborúra.
  • 0:13 - 0:16
    Úgy gondolom, ez egy
    hihetetlenül érzékeny téma,
  • 0:16 - 0:18
    amely egyes emberekben
    igen erős érzéseket kelt
  • 0:18 - 0:19
    mindkét oldalon.
  • 0:19 - 0:23
    Szándékom itt, hogy megpróbáljam
    a tőlem telhető legjobb magyarázatot adni arra,
  • 0:23 - 0:25
    hogy mi is történt valójában.
  • 0:25 - 0:28
    Arra biztatlak, hogy
    kételkedj bármiben,
  • 0:28 - 0:31
    és gondold át te magad a dolgokat
    és, tényleg, alakítsd ki
  • 0:31 - 0:33
    a saját véleményed.
  • 0:33 - 0:36
    Menjünk most vissza
    1915 októberéhez,
  • 0:36 - 0:38
    vagy 1915-höz úgy általában.
  • 0:38 - 0:41
    A britek már háborúban
    állnak az oszmán törökökkel.
  • 0:41 - 0:44
    Csak egy emlékeztető,
    hogy mi történt 1915-ben:
  • 0:44 - 0:45
    a Gallipoli-félsziget ostroma.
  • 0:45 - 0:47
    1915 végére már
    nagyon látszott,
  • 0:47 - 0:49
    hogy ez a szövetségesek
    számára katasztrófa.
  • 0:49 - 0:51
    Az oszmán erők 1915-ben
    megállították a szövetségeseket,
  • 0:51 - 0:53
    akik visszavonultak.
  • 0:53 - 0:55
    A britek visszaverték
    az oszmán támadást
  • 0:55 - 0:59
    a Szuezi-csatornánál 1915-ben.
  • 0:59 - 1:02
    Ez a háttér. Láthatjuk,
    a britek törekszenek
  • 1:02 - 1:04
    olyan szövetségesek megnyerésére,
  • 1:04 - 1:08
    akik támogatják őket az oszmánok elleni harcban.
  • 1:08 - 1:10
    Leginkább az arabok támogatását akarják elnyerni,
  • 1:10 - 1:14
    akik évszázadokon át az Oszmán Birodalom
    uralma alatt álltak.
  • 1:14 - 1:17
    Ez a háttere annak a levelezésnek,
  • 1:17 - 1:21
    ami az Egyiptomban működő
    brit főmegbízott, Sir Henry McMahon
  • 1:21 - 1:25
    és Husszein bin Ali mekkai emír között zajlott,
  • 1:25 - 1:27
    akinek saját törekvése az volt,
  • 1:27 - 1:30
    hogy lényegileg egy független arab állam
    királya legyen.
  • 1:30 - 1:36
    1915 közepétől 1916 elejéig
    hosszasan tárgyaltak arról,
  • 1:36 - 1:37
    milyen lehetne ez az állam.
  • 1:37 - 1:39
    Nyilván a britek akarták,
    hogy támogassa őket,
  • 1:39 - 1:44
    s azt akarták, hogy ő vezesse a lázadást
    az oszmánok ellen.
  • 1:44 - 1:49
    Husszein már kialakította
    az általa elképzelt állam határait.
  • 1:49 - 1:52
    Tehát ez adja meg ennek a
    levelezésnek a szövegkörnyezetét
  • 1:52 - 1:53
    1915 októberében.
  • 1:53 - 1:56
    Ezeket írta Sir Henry McMahon
    Husszeinnek:
  • 1:56 - 1:57
    „...nagy örömömre szolgál,
  • 1:57 - 2:01
    hogy a (brit) kormány nevében közölhetem Önnel
  • 2:01 - 2:03
    a következő nyilatkozatot,
    melyet Ön bizonyosan
  • 2:03 - 2:05
    megelégedéssel fog nyugtázni.
  • 2:05 - 2:09
    Merszina (Mersin) és Alexandretta
    (Iskenderun) körzetek
  • 2:09 - 2:14
    valamint Szíriának Damaszkusz, Homsz,
    Hamá és Aleppo körzetektől nyugatra fekvő részei
  • 2:14 - 2:16
    nem tekinthetők
    tisztán arabnak,
  • 2:16 - 2:18
    ezért kívül kell tartani őket
    a kért területi határokon."
  • 2:18 - 2:20
    Ez azokra a határvonalakra vonatkozik,
  • 2:20 - 2:24
    amelyeket Husszein bin Ali
    a korábbi levelezésben követelt.
  • 2:24 - 2:25
    „A fenti módosításokkal",
  • 2:25 - 2:27
    tehát csak a fent említett régiók,
  • 2:27 - 2:31
    itt mutatom a térképen is: Merszina, Alexandretta,
  • 2:31 - 2:33
    ez itt Hama, Homsz, Damaszkusz,
  • 2:33 - 2:35
    tehát amire hivatkozik,
  • 2:35 - 2:40
    az ez a régió, ezektől a városoktól nyugatra,
    pontosan itt.
  • 2:40 - 2:42
    Azt mondja: nézd, nem tekintheted ezt
  • 2:42 - 2:45
    tisztán arabok lakta régiónak,
    ezért ezt kizárom
  • 2:45 - 2:49
    ennek a lehetséges
    független arab államnak a területéből.
  • 2:49 - 2:51
    „A fenti módosítással
    és az arab vezetőkkel meglévő
  • 2:51 - 2:53
    egyezményeink sérelme nélkül,
  • 2:53 - 2:57
    elfogadjuk azokat a határokat.
  • 2:57 - 2:58
    Mivel azok a régiók
  • 2:58 - 3:01
    a Nagy-Britannia részére szabad rendelkezésű
    területek határain belül vannak,
  • 3:01 - 3:05
    a szövetségese, Franciaország érdekeit nem érintő módon,”
  • 3:05 - 3:07
    – mindaddig, amíg nem okoz
    konfliktust a franciákkal –
  • 3:07 - 3:09
    „Nagy-Britannia kormánya
    nevében jogomban áll,
  • 3:09 - 3:11
    hogy a következő biztosítékokat
  • 3:11 - 3:14
    és a következő választ
    adjam az Ön levelére;
  • 3:14 - 3:16
    a fenti módosítások figyelembevételével"
  • 3:16 - 3:17
    – tehát kivéve ezt a részt –
  • 3:17 - 3:21
    „Nagy-Britannia kész elismerni
  • 3:21 - 3:24
    és támogatni az arabok függetlenségét
  • 3:24 - 3:26
    az összes régióban,
  • 3:26 - 3:28
    amelyek a Mekka emírje által
    meghatározott határokon belül vannak.
  • 3:28 - 3:29
    Tehát ez lényegében
    magában foglalta
  • 3:29 - 3:33
    ezeket a régiókat és még
    másokat is, amelyek nincsenek a térképen:
  • 3:33 - 3:37
    a jelenlegi Szíriát, Jordániát, Irakot,
  • 3:37 - 3:39
    a jelenlegi Szaúd-Arábia egy részét.
  • 3:39 - 3:41
    Gyakorlatilag erre az egészre
    azt mondták a britek:
  • 3:41 - 3:44
    igen, mi mindezt át fogjuk
    engedni nektek,
  • 3:44 - 3:45
    hogy legyen egy független államotok.
  • 3:45 - 3:47
    „Nagy-Britannia biztosítani fogja
    a Szent Helyeket
  • 3:47 - 3:49
    minden külső agresszió ellen,
  • 3:49 - 3:51
    és garantálja azok sérthetetlenségét.
  • 3:51 - 3:53
    Meggyőződésem, hogy
    ez a nyilatkozat
  • 3:53 - 3:57
    minden kétséget kizáróan
    biztosítja majd Önöket,
  • 3:57 - 4:02
    Nagy-Britannia együttérzéséről
    barátai, az arabok törekvései iránt,
  • 4:02 - 4:05
    s erős és tartós
    szövetséget eredményez majd,
  • 4:05 - 4:07
    amelynek azonnali eredménye
  • 4:07 - 4:08
    a törökök kiűzése lesz
  • 4:08 - 4:09
    az arab országokból
  • 4:09 - 4:12
    és az arab nép felszabadítása
    a török iga alól,
  • 4:12 - 4:14
    amely oly sok éven át
  • 4:14 - 4:16
    nehezedett rájuk."
  • 4:16 - 4:19
    Ez valóban segített
    meggyőzni az arabokat,
  • 4:19 - 4:21
    hogy lázadjanak fel
    a törökök ellen,
  • 4:21 - 4:23
    az Oszmán Birodalom ellen.
  • 4:23 - 4:25
    Az arabok jelentős szerepet játszottak
  • 4:25 - 4:25
    a palesztinai hadművelet során.
  • 4:25 - 4:28
    1916 júniusában fellázadtak.
  • 4:28 - 4:31
    A palesztinai hadműveletről készített
    videóval kapcsolatban
  • 4:31 - 4:32
    több kommentet kaptam,
  • 4:32 - 4:35
    melyekben a kommentelők a britek szándékait
    cinikusnak tartják.
  • 4:35 - 4:39
    És tényleg úgy tűnik, a britek
    valóban cinikusak voltak.
  • 4:39 - 4:42
    Az Arábiai Lawrence-ként
    elhíresült T.E. Lawrence-t
  • 4:42 - 4:44
    gyakran úgy festették le, mint egy
  • 4:44 - 4:48
    az arabokkal rokonlélek
    misztikus figura.
  • 4:48 - 4:50
    A brit kormánnyal folytatott
    tényleges levelezése
  • 4:50 - 4:51
    valójában azt mutatja,
  • 4:51 - 4:55
    hogy ő bizonyos mértékig,
  • 4:55 - 4:58
    George W. Bush szavaival élve, azt hiszem
    kissé „stratégikusan” járt el,
  • 4:58 - 5:00
    egy kicsit cinikusan nézett
  • 5:00 - 5:02
    az arabokkal való kapcsolatára.
  • 5:02 - 5:04
    Van itt néhány levél, amit ő írt
  • 5:04 - 5:07
    1916 elején, vagyis közel egyidejűleg
  • 5:07 - 5:09
    mindezen történésekkel.
  • 5:09 - 5:11
    Ebben hivatkozik
    egy lehetséges arab felkelésre
  • 5:11 - 5:13
    vagy Husszein tevékenységére.
  • 5:13 - 5:16
    „Husszein tevékenysége
    számunkra kedvezőnek tűnik,
  • 5:16 - 5:18
    mivel egybeesik közvetlen céljainkkal:
  • 5:18 - 5:20
    az iszlám blokk felszabdalásával
  • 5:20 - 5:24
    és az Oszmán Birodalom
    legyőzésével és megzavarásával."
  • 5:24 - 5:26
    Feltételezhetjük, hogy valójában
    erről nem beszélt,
  • 5:26 - 5:29
    azaz a britek nem beszéltek erről,
  • 5:29 - 5:31
    amikor Husszeinnel tárgyaltak.
  • 5:31 - 5:33
    „Ha el tudjuk intézni,
    hogy ez a politikai változás
  • 5:33 - 5:34
    erőszakos legyen,
  • 5:34 - 5:37
    meg tudjuk szüntetni
    az iszlám fenyegetését azzal,
  • 5:37 - 5:38
    hogy szétszakítjuk,
  • 5:38 - 5:40
    mégpedig közvetlenül a központjában.
  • 5:40 - 5:41
    És akkor lesz egy kalifa,
  • 5:41 - 5:43
    egy iszlám székhely Törökországban,
  • 5:43 - 5:45
    és egy kalifa Arábiában,
  • 5:45 - 5:47
    egymással teológiai harcban.
  • 5:47 - 5:48
    Ezt mondja T.E. Lawrence.
  • 5:48 - 5:50
    A fentiek forrása Az arany harcos:
  • 5:50 - 5:52
    Arábiai Lawrence élete és legendája.
  • 5:52 - 5:55
    Még ez is olyan hős figuraként ábrázolja,
  • 5:55 - 6:00
    aki a dolgokat nagyon stratégiai
    módon csinálja.
  • 6:00 - 6:02
    Még rosszabbá tette az arabok dolgát az,
  • 6:02 - 6:05
    hogy a britek, miközben próbálták
    rávenni őket a felkelésre
  • 6:05 - 6:08
    titkos tárgyalásokat
    folytattak a franciákkal,
  • 6:08 - 6:10
    miként tudnák felosztani a Közel-Keletet,
  • 6:10 - 6:14
    ha sikerül legyőzniük az oszmánokat.
  • 6:14 - 6:15
    A háború ezen pontján
    a britek már
  • 6:15 - 6:18
    némi előrehaladást
    értek el Mezopotámiában,
  • 6:18 - 6:20
    de valójában még nem kezdték el
  • 6:20 - 6:22
    a palesztinai hadműveletet, itt.
  • 6:22 - 6:24
    Szóval ez csak feltételezéseken alapult.
  • 6:24 - 6:26
    A britek képviselője Sykes volt,
  • 6:26 - 6:28
    a franciáké pedig Picot,
  • 6:28 - 6:30
    mindez az oroszok egyetértésével történt.
  • 6:30 - 6:34
    Még nem volt forradalom Oroszországban,
  • 6:34 - 6:38
    így 1916 elején, májusban
    megkötötték ezt az egyezményt,
  • 6:38 - 6:39
    ezt a titkos megállapodást.
  • 6:39 - 6:47
    A Sykes-Picot megállapodás titkos volt.
  • 6:47 - 6:49
    Leírom, ez egy titkos egyezmény
  • 6:49 - 6:52
    Nagy-Britannia és Franciaország között
  • 6:52 - 6:55
    és gyakorlatilag felosztották az egész
    Közel-Keletet egymás között.
  • 6:55 - 6:58
    Ezt a kék területet itt,
    a franciák foglalják majd el,
  • 6:58 - 7:00
    Törökország keleti részét,
  • 7:00 - 7:02
    vagyis a mai
    Kelet-Törökországot pedig
  • 7:02 - 7:04
    Oroszország kapja meg.
  • 7:04 - 7:10
    A britek elfoglalhatják Dél-Mezopotámiát,
  • 7:10 - 7:12
    lényegében ezáltal védve
  • 7:12 - 7:14
    a Perzsiából érkező olajat.
  • 7:14 - 7:15
    Az olaj egyre inkább
  • 7:15 - 7:18
    a globális hatalom releváns
    tényezőjévé válik.
  • 7:18 - 7:20
    Itt van tehát a két protektorátus,
  • 7:20 - 7:22
    melyek elméletileg
    lehetnének függetlenek,
  • 7:22 - 7:24
    lehetne ez egy vagy két független,
  • 7:24 - 7:26
    fennhatóság alatt álló arab állam.
  • 7:26 - 7:27
    Hadd tegyem ezt idézőjelbe,
  • 7:27 - 7:29
    mert a „protektorátus”
  • 7:29 - 7:31
    nem mindig olyan szép,
    mint amilyennek hangzik.
  • 7:31 - 7:34
    Francia vagy angol fennhatóság alatt állni azt jelenti,
  • 7:34 - 7:35
    hogy „Hé, függetlenek vagytok,
  • 7:35 - 7:38
    de mi megvédünk titeket, ha
    valaki meg akar támadni.
  • 7:38 - 7:41
    De a protektorátus
    a valóságban azt jelenti,
  • 7:41 - 7:44
    hogy a védelmező rendelkezik
  • 7:44 - 7:48
    minden valódi hatalommal és minden
    lehetséges befolyással.
  • 7:48 - 7:49
    A Sykes-Picot megállapodás
  • 7:49 - 7:52
    még ezt a kis területet
    is Nagy-Britanniának adja,
  • 7:52 - 7:54
    hogy közvetlen kijutása legyen
    a Földközi-tengerre.
  • 7:54 - 7:58
    Palesztina vagy a római kori kiráyság,
    Júdea egykori területe,
  • 7:58 - 8:05
    ki lett kanyarítva, mint
    különálló nemzetközi terület,
  • 8:05 - 8:07
    amit több állam közösen igazgatna.
  • 8:07 - 8:09
    Ennek indoka – feltételezésem szerint –
    az lehetett,
  • 8:09 - 8:11
    hogy itt, a Szentföldön több vallásnak
  • 8:11 - 8:14
    található a legszentebb helye,
  • 8:14 - 8:16
    ezért ezt így leválasztották.
  • 8:16 - 8:18
    Megismétlem, ez mind titkos volt,
  • 8:18 - 8:20
    nyilván nem akarták,
    hogy ezt az arabok megtudják,
  • 8:20 - 8:22
    mivel ekkor éppen arra törekedtek,
  • 8:22 - 8:25
    hogy rábeszéljék őket az
    oszmánok elleni felkelésre.
  • 8:25 - 8:28
    Tehát, még egyszer,
    ez mind titkos volt,
  • 8:28 - 8:31
    egészen eddig a pontig 1916-ban,
    amikor erről megállapodtak.
  • 8:31 - 8:35
    Akkor most lépjünk előre, 1917-re,
  • 8:35 - 8:37
    a híres Balfour-nyilatkozat idejére.
  • 8:37 - 8:42
    Itt látható a Balfour-nyilatkozat,
  • 8:42 - 8:48
    ami gyakorlatilag Balfour,
    a brit külügyminiszter levele
  • 8:48 - 8:55
    amit Lord Rotschildnak, a brit zsidó közösség
    egyik vezetőjének írt.
  • 8:55 - 8:58
    Ebben ezt írja: „Kedves Lord Rothschild!
  • 8:58 - 9:00
    Őfelsége kormánya nevében
  • 9:00 - 9:02
    van szerencsém továbbítani Önnek
  • 9:02 - 9:04
    a következő együttérzési nyilatkozatot
  • 9:04 - 9:07
    a zsidó cionista törekvésekkel,
  • 9:07 - 9:10
    melyek továbbításra kerültek a
    kabinethez, amely jóváhagyta azokat.
  • 9:10 - 9:12
    Őfelsége kormánya támogatja
  • 9:12 - 9:17
    Palesztinában egy nemzeti otthon létesítését
  • 9:17 - 9:19
    a zsidó nép részére,
  • 9:19 - 9:20
    és minden tőle telhetőt
    meg fog tenni
  • 9:20 - 9:23
    ezen célkitűzés elérésének
    támogatására.
  • 9:23 - 9:24
    Mindeközben teljesen nyilvánvaló,
  • 9:24 - 9:26
    hogy semmi olyan nem történhet,
  • 9:26 - 9:29
    ami sérthetné a területen élő nem-zsidó közösségek
  • 9:29 - 9:32
    polgári és vallási jogait,
  • 9:32 - 9:34
    vagy bármely egyéb országban lévő
  • 9:34 - 9:36
    zsidók által élvezett
    jogokat és politikai státuszt.
  • 9:36 - 9:38
    Hálás lennék, ha ezt a nyilatkozatot
  • 9:38 - 9:40
    a Cionista Föderáció tudomására
    hozni szíveskednék."
  • 9:40 - 9:43
    Aláíró: Arthur Balfour.
  • 9:43 - 9:44
    Ebben a levélben nem mondja
    kifejezetten,
  • 9:44 - 9:46
    és nagyon elővigyázatosak itt,
  • 9:46 - 9:49
    nem mondja, hogy támogatjuk
  • 9:49 - 9:51
    egy állam alapítását a zsidó nép számára,
    csak azt mondja,
  • 9:51 - 9:55
    hogy támogatja a zsidó nép hazájának visszaállítását,
  • 9:55 - 9:56
    de egyúttal azt is mondja,
  • 9:56 - 9:57
    hogy teljesen nyilvánvaló,
  • 9:57 - 10:00
    hogy semmi olyan nem történhet,
    ami a Palesztinában élő
  • 10:00 - 10:04
    nem-zsidó közösségek
    polgári és vallási jogait sérthetné.
  • 10:04 - 10:06
    Fölösleges mondani,
    el tudod képzelni,
  • 10:06 - 10:08
    ez az arabokat
    meglehetősen kínos helyzetbe hozta.
  • 10:08 - 10:15
    Az egyik oldalról, a McMahon-
    Husszein levelezés alapján úgy tűnik,
  • 10:15 - 10:16
    és különösen 1915-ben,
  • 10:16 - 10:19
    hogy megígérték egy független
    arab állam létesítését,
  • 10:19 - 10:21
    amely magába foglalta volna
    ezen területek nagy részét,
  • 10:21 - 10:23
    ugyanakkor a Balfour-nyilatkozatban
  • 10:23 - 10:28
    a britek a zsidó diaszpóra számára
  • 10:28 - 10:30
    ugyanott egy nemzeti otthon létesítését ígérték,
  • 10:30 - 10:32
    ami egy nap, ki tudja, egy nap
  • 10:32 - 10:35
    valamilyen állammá válhat.
  • 10:35 - 10:37
    Az arabok számára
    még nyugtalanítóbb volt....
  • 10:37 - 10:39
    A levél 1917. november 2-i keltezésű.
  • 10:39 - 10:41
    November végére..
  • 10:41 - 10:43
    emlékezzünk csak 1917 történéseire:
  • 10:43 - 10:45
    először volt egy forradalom Oroszországban,
  • 10:45 - 10:49
    1917 márciusában megdöntötték a cári rendszert,
  • 10:49 - 10:51
    majd októberben a bolsevikok átvették a hatalmat.
  • 10:51 - 10:53
    Ki akartak szállni a háborúból,
  • 10:53 - 10:54
    nem szerették ezeket a titkos dolgokat,
  • 10:54 - 10:56
    nem világos, hogy egyáltalán megkapták volna-e,
  • 10:56 - 10:58
    ami járt nekik a titkos ügyletekből,
  • 10:58 - 11:00
    ezért nyilvánosságra hozták
  • 11:00 - 11:03
    a Sykes-Picot megállapodás
    teljes szövegét.
  • 11:03 - 11:05
    Így ugyanabban a hónapban
  • 11:05 - 11:07
    az arabok és az oszmánok...
  • 11:07 - 11:09
    – és az oszmánok nagyon
    örültek ennek, mivel ez
  • 11:09 - 11:12
    alááshatta az arabok elszántságát
  • 11:12 - 11:15
    a szövetségesek esetleges támogatásában –
  • 11:15 - 11:17
    de az arabok egy hónapon belül megismerték
  • 11:17 - 11:19
    a Balfour-nyilatkozatot,
    ami publikus volt,
  • 11:19 - 11:21
    és később ugyanabban a hónapban
  • 11:21 - 11:23
    – minthogy az oroszok publikálták –
  • 11:23 - 11:26
    a formailag titkos Sykes-Picot
    egyezményt.
  • 11:26 - 11:27
    Szóval mindez nagyon
  • 11:27 - 11:30
    vagy legalábbis valamivel
    gyanakvóbbá tette őket.
  • 11:30 - 11:32
    Tehát, képzelheted,
  • 11:32 - 11:35
    hogy miközben a Brit Birodalom,
    mindkét utat megpróbálta,
  • 11:35 - 11:38
    a zsidó diaszpóra támogatását
    megszerezni,
  • 11:38 - 11:40
    és ugyanakkor az arabokét is,
  • 11:40 - 11:42
    az oszmánok elleni felkeléssel,
  • 11:42 - 11:45
    mindez nagyon jelentős
    konfliktusokhoz vezethet
  • 11:45 - 11:46
    az elkövetkező évtizedekben.
  • 11:46 - 11:48
    Függetlenül attól, hogy melyik oldalról
    figyeljük a dolgokat,
  • 11:48 - 11:50
    láthatjuk, hogy a problémák zöme
  • 11:50 - 11:52
    az I. világháború
    környékéről eredeztethetők.
  • 11:52 - 11:55
    Ezt a brit kormány is beismerte.
  • 11:55 - 11:59
    A képen az Egyesült Királyság
    akkori külügyminisztere,
  • 11:59 - 12:02
    Jack Straw, az Egyesült Királyság
    külügyminisztere 2002-ben.
  • 12:02 - 12:04
    Ezt a nyilatkozatot
  • 12:04 - 12:07
    a New Statesman magazinnak
    adta 2002-ben.
  • 12:07 - 12:10
    „Jó pár probléma, melyekkel
    manapság foglalkoznunk kell,
  • 12:10 - 12:11
    melyekkel nekem foglalkoznom kell,"
  • 12:11 - 12:12
    – ő a külügyminiszter! –
  • 12:12 - 12:15
    „gyarmati múltunk következménye...”
  • 12:15 - 12:17
    Gyarmati múltunk következménye.
  • 12:17 - 12:22
    „A Balfour-nyilatkozat
    és az ellentmondásos biztosítékok,
  • 12:22 - 12:26
    amelyeket a palesztinoknak bizalmasan adtunk
  • 12:26 - 12:28
    egyidejűleg azokkal,
  • 12:28 - 12:30
    amelyeket az izraelieknek adtunk...
  • 12:30 - 12:33
    ez megint csak egy érdekes történet számunkra,
  • 12:33 - 12:34
    de nem tiszteletreméltó történet."
  • 12:34 - 12:36
    És ez csak a kezdet,
  • 12:36 - 12:37
    s ahogy látjuk majd a következő videókban,
  • 12:37 - 12:40
    ahogy a két háború közötti
    időszakhoz érünk,
  • 12:40 - 12:45
    a britek újra és újra előre-hátra lépdelnek
    ebben a témában.
  • 12:45 - 12:46
    De mondanom se kell,
  • 12:46 - 12:49
    mindez igen zavaros és rendezetlen helyzethez
  • 12:49 - 12:52
    vezetett a Közel-Keleten.
Title:
A Sykes-Picot-egyezmény és a Balfour-nyilatkozat | 20. század | Világtörténelem | Khan Academy
Description:

Készítette: Sal Khan.

Történelem a Khan Academyn: https://hu.khanacademy.org/humanities

Mi a Khan Academy? A Khan Academy gyakorló feladatokat, oktatóvideókat és személyre szabott tanulási összesítő táblát kínál, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók a saját tempójukban tanuljanak az iskolában és az iskolán kívül is. Matematikát, természettudományokat, programozást, történelmet, művészettörténetet, közgazdaságtant és még más tárgyakat is tanulhatsz nálunk. Matematikai mesterszint rendszerünk végigvezeti a diákokat az általános iskola első osztályától egészen a differenciál- és integrálszámításig modern, adaptív technológia segítségével, mely felméri az erősségeket és a hiányosságokat.

Küldetésünk, hogy bárki, bárhol világszínvonalú oktatásban részesülhessen.
A magyar fordítás az Akadémia Határok Nélkül Alapítvány (akademiahataroknelkul.hu) csapatának munkája.

Iratkozz fel a Khan Academy magyar csatornájára:
https://www.youtube.com/subscription_center?add_user=khanacademymagyar

Kövess minket a Facebook-on: https://www.facebook.com/khanacademymagyar/

more » « less
Video Language:
English
Team:
Khan Academy
Duration:
12:52

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions