< Return to Video

Veszélyes-e a sugárzás? - Matt Anticole

  • 0:06 - 0:08
    Mikor azt a szót halljuk, hogy sugárzás,
  • 0:08 - 0:13
    robbanások és félelmetes mutációk
    jelenhetnek meg a képzeletünkben,
  • 0:13 - 0:15
    de nem csak erről van szó.
  • 0:15 - 0:17
    Sugárzás szükséges a szivárványhoz
  • 0:17 - 0:20
    és egy orvosi röntgenfelvételhez is.
  • 0:20 - 0:22
    Tulajdonképpen mi is a sugárzás,
  • 0:22 - 0:25
    és mennyire kell aggódnunk
    a hatásai miatt?
  • 0:25 - 0:28
    Elsősorban tisztázzuk,
    hogy a sugárzás szó
  • 0:28 - 0:32
    két teljesen különböző
    tudományos jelenséget jelöl:
  • 0:32 - 0:34
    elektromágneses sugárzást
  • 0:34 - 0:36
    és nukleáris sugárzást.
  • 0:36 - 0:40
    Az elektromágneses sugárzás
    tiszta energia,
  • 0:40 - 0:44
    egymással összefüggő, oszcilláló,
    elektromos és mágneses hullámok
  • 0:44 - 0:46
    terjedése a térben.
  • 0:46 - 0:48
    Ahogy nő a hullámok frekvenciája,
  • 0:48 - 0:50
    úgy nő az energiájuk.
  • 0:50 - 0:53
    A spektrum alsó részén van a rádióhullám,
  • 0:53 - 0:54
    az infravörös sugárzás,
  • 0:54 - 0:56
    és a látható fény.
  • 0:56 - 0:58
    A magas részén van az ultraibolya,
  • 0:58 - 0:59
    a röntgensugárzás,
  • 0:59 - 1:01
    és a gamma sugárzás.
  • 1:01 - 1:06
    A mai társadalom képes az elektromágneses
    sugárzás küldésére és érzékelésére.
  • 1:06 - 1:10
    E-mailt töltünk le a telefonunkra
    rádióhullámokkal,
  • 1:10 - 1:12
    hogy egy röntgenfelvételt
    nézzünk meg a képernyőn,
  • 1:12 - 1:17
    melyet azért látunk, mert látható
    fénytartományban sugároz.
  • 1:17 - 1:19
    A nukleáris sugárzás viszont
  • 1:19 - 1:21
    az atommagból ered,
  • 1:21 - 1:26
    ahol a pozitív töltésű protonok
    kölcsönösen taszítják egymást.
  • 1:26 - 1:29
    Egy erős nukleáris erőként ismert jelenség
  • 1:29 - 1:31
    próbálja ellensúlyozni ezt a taszítást,
  • 1:31 - 1:34
    és megőrizni az atommag épségét.
  • 1:34 - 1:37
    Mégis egyes proton-
    és neutronkombinációk,
  • 1:37 - 1:39
    melyeket izotópokként ismerünk,
  • 1:39 - 1:41
    instabilak,
  • 1:41 - 1:43
    vagy radioaktívak maradnak.
  • 1:43 - 1:46
    Ezek véletlenszerűen anyagot
    és/vagy energiát,
  • 1:46 - 1:48
    azaz nukleáris sugárzást bocsátanak ki,
  • 1:48 - 1:50
    hogy nagyobb stabilitást érjenek el.
  • 1:50 - 1:54
    A nukleáris sugárzás előfordul
    a természetben is,
  • 1:54 - 1:57
    például a talajból felszivárgó
    radon nevű gázban.
  • 1:57 - 2:00
    Feldolgozunk természetben
    előforduló érceket is,
  • 2:00 - 2:03
    hogy ellássuk a nukleáris erőműveket.
  • 2:03 - 2:08
    Még a banán is tartalmaz nyomokban
    radioaktív káliumizotópokat.
  • 2:08 - 2:11
    Ha a sugárzás világában élünk,
  • 2:11 - 2:14
    akkor hogyan kerülhetjük el
    a veszélyes hatásait?
  • 2:14 - 2:17
    Először is nem minden sugárzás veszélyes.
  • 2:17 - 2:23
    Akkor válik veszélyessé, ha ütközéskor
    elektront szakít le az atomról.
  • 2:23 - 2:26
    Ez károsíthatja a DNS-t.
  • 2:26 - 2:29
    Ez az ionizáló sugárzás,
  • 2:29 - 2:33
    mert azt az atomot, amelyik elektront
    kap vagy veszít, ionnak nevezzük.
  • 2:33 - 2:36
    Minden nukleáris energia ionizáló,
  • 2:36 - 2:41
    de csak a magas energiájú
    elektromágneses sugárzás az.
  • 2:41 - 2:42
    Ide tartoznak a gamma sugarak,
  • 2:42 - 2:43
    röntgensugarak,
  • 2:43 - 2:46
    és a magas energiájú ultraibolya sugarak.
  • 2:46 - 2:49
    Ezért röntgenvizsgálatok során
    kiegészítő óvintézkedésként
  • 2:49 - 2:53
    az orvosok letakarják
    a nem vizsgált testrészeket,
  • 2:53 - 2:56
    és a napozáskor is használunk fényvédőket.
  • 2:56 - 2:59
    Összehasonlításképpen.
    a mobiltelefon és a mikrosütő
  • 2:59 - 3:05
    a spektrum alacsonyabb részén működik,
    nem jelent ionizációssugárzás-veszélyt.
  • 3:05 - 3:09
    Az a legveszélyesebb az egészségre,
    ha sok ionizáló sugárzás ér minket
  • 3:09 - 3:12
    rövid időn belül,
  • 3:12 - 3:14
    mely akut terhelésként ismert.
  • 3:14 - 3:19
    Ez elnyomja a test természetes
    regeneráló képességét.
  • 3:19 - 3:21
    Kiváltó oka lehet ráknak,
  • 3:21 - 3:22
    sejti működészavarnak,
  • 3:22 - 3:25
    és akár halálhoz is vezethet.
  • 3:25 - 3:27
    Szerencsére az akut terhelés ritka,
  • 3:27 - 3:32
    de naponta ki vagyunk téve
    alacsony szintű ionizáló sugárzásnak
  • 3:32 - 3:35
    természetes és mesterséges forrásokból is.
  • 3:35 - 3:39
    A tudósoknak nem könnyű
    e kockázatot számszerűsíteni.
  • 3:39 - 3:43
    A testünk gyakran hoz helyre kis
    ionizációs sugárzás okozta károkat.
  • 3:43 - 3:44
    Ha ez nem sikerül,
  • 3:44 - 3:49
    akkor a károsodás akár több,
    mint tíz évig sem nyilvánul meg.
  • 3:49 - 3:52
    A tudósok az ionizációs sugárterhelést
  • 3:52 - 3:54
    "sievert" egységben fejezik ki.
  • 3:54 - 3:59
    Egy egység sievert akut sugárterhelés
    néhány órán belül hányingert okoz,
  • 3:59 - 4:02
    négy sievert pedig végzetes lehet.
  • 4:02 - 4:06
    A napi normális sugárhetelésünk
    azonban sokkal kisebb.
  • 4:06 - 4:10
    Egy átlagembert évente
    6,2 millisievert sugárzás éri
  • 4:10 - 4:13
    mindenféle forrásból,
  • 4:13 - 4:15
    melynek körülbelül egyharmada
    a radontól származik.
  • 4:15 - 4:18
    Csupán öt mikrosievert egyenként,
  • 4:18 - 4:21
    így több mint 1200 fogröntgen szükséges
  • 4:21 - 4:23
    az éves adagunk összegyűjtéséhez.
  • 4:23 - 4:24
    Emlékeznek arra a banánra?
  • 4:24 - 4:27
    Ha a banán teljes sugárzását elnyelnénk,
  • 4:27 - 4:32
    akkor körülbelül 170 kellene naponta,
    hogy az éves adagot elérjük.
  • 4:32 - 4:35
    A sugárzás világában élünk.
  • 4:35 - 4:38
    Bár a sugárzás nagy része nem ionizáló.
  • 4:38 - 4:40
    A maradéknak, amelyik ionizáló,
  • 4:40 - 4:43
    általában ritkán vagyunk kitéve.
  • 4:43 - 4:45
    Végezhetünk a lakásban
    radonsugárzás-mérést
  • 4:45 - 4:47
    és használhatunk fényvédőt,
  • 4:47 - 4:50
    melyekkel csökkenthetjük
    az okozott egészségügyi kockázatokat.
  • 4:50 - 4:53
    Marie Curie, a sugárzáskutatás
    egyik úttörője,
  • 4:53 - 4:56
    a következőképp foglalta össze a kihívást:
  • 4:56 - 5:00
    "Az életben semmi félelmetes nincsen.
    Csak meg kell próbálnunk megérteni.
  • 5:00 - 5:05
    Ha többet értenénk belőle,
    máris nem lenne annyi félnivalónk."
Title:
Veszélyes-e a sugárzás? - Matt Anticole
Speaker:
Matt Anticole
Description:

A teljes lecke megtekinthető itt: http://ed.ted.com/lessons/is-radiation-dangerous-matt-anticole

Mikor a sugárzás szót halljuk, akkor hajlamosak vagyunk nagy robbanásra és ijesztő mutációkra gondolni. De így nem a teljes történet - sugárzás szükséges a szivárványhoz és az orvosi röntgenvizsgálathoz is. Tehát mi is ez valójában, és mennyire kell aggódjunk a hatásai miatt? Matt Anticole mesél a sugárzás különböző típusairól.

Lecke: Matt Anticole, animáció: Tinmouse Animation Studio.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
05:21
Csaba Lóki approved Hungarian subtitles for Is radiation dangerous?
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for Is radiation dangerous?
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for Is radiation dangerous?
Tímea Hegyessy accepted Hungarian subtitles for Is radiation dangerous?
Tímea Hegyessy edited Hungarian subtitles for Is radiation dangerous?
Tímea Hegyessy edited Hungarian subtitles for Is radiation dangerous?
Tímea Hegyessy edited Hungarian subtitles for Is radiation dangerous?
Tímea Hegyessy edited Hungarian subtitles for Is radiation dangerous?
Show all

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.