< Return to Video

HOME (English with subtitles)

  • 1:28 - 1:31
    Hallgass rám kérlek!
  • 1:31 - 1:35
    Az vagy, ami én is: homo sapiens,
  • 1:35 - 1:37
    bölcs ember.
  • 1:37 - 1:38
    Az élet,
  • 1:39 - 1:43
    az Univerzum csodája,
    4 milliárd éve jelent meg.
  • 1:43 - 1:48
    Mi emberek pedig
    csak 200,000 éve.
  • 1:48 - 1:53
    Mégis sikerült felborítanunk az
    élethez nélkülözhetetlen egyensúlyt.
  • 1:53 - 1:57
    Hallgasd figyelemmel ezt
    a történetet, mely Rólad is szól,
  • 1:58 - 2:01
    és döntsd el mihez kezdesz vele!
  • 2:19 - 2:22
    Származásunk nyomai.
  • 2:22 - 2:26
    Kezdetben a bolygónkon
    a tűz uralkodott.
  • 2:26 - 2:29
    Egy kavargó porfelhő,
  • 2:29 - 2:33
    melyhez sok hasonlót találunk
    az Univerzumban.
  • 2:33 - 2:37
    Mégis itt jött létre a
    csodálatos élet.
  • 3:25 - 3:28
    Napjainkban az élet,
    a mi életünk
  • 3:28 - 3:31
    csak egy láncszem aközött
    a megszámlálhatatlan életforma között,
  • 3:31 - 3:36
    mely 4 milliárd éve követi egymást
    a Földön.
  • 3:40 - 3:42
    És még máig is,
  • 3:42 - 3:45
    új és új vulkánok
    formálják a felszínt.
  • 3:46 - 3:49
    Bepillantást engednek abba,
    hogy milyen is volt a Föld születésekor.
  • 3:49 - 3:52
    Izzó sziklák törnek elő a mélyből,
  • 3:52 - 3:58
    szilárdulnak, törnek, hasadnak
    kis darabokra,
  • 3:58 - 4:00
    mígnem megnyugszanak idővel.
  • 4:13 - 4:17
    Ez a Föld mélyéről feltörő füst
  • 4:17 - 4:21
    a hajdani légkör emlékmása.
  • 4:21 - 4:24
    Egy oxigénmentes légkör.
  • 4:24 - 4:30
    Egy sűrű, párával és
    szén-dioxiddal teli légkör.
  • 4:31 - 4:32
    Egy kemence.
  • 4:42 - 4:44
    Idővel a Föld lehűlt.
  • 4:44 - 4:49
    A pára összesűrűsödött és
    tomboló viharok formájában lecsapódott.
  • 4:49 - 4:53
    Megfelelő távolságra a Naptól,
    se túl közel, se túl távol,
  • 4:54 - 4:57
    a Földön lehetővé vált, hogy az
    élethez szükséges víz
  • 4:58 - 5:00
    folyékony formában megmaradhasson.
  • 5:00 - 5:02
    A víz utakat vágott magának.
  • 5:02 - 5:06
    Testünkben futó erekhez, vagy
    a fák ágaihoz hasonló
  • 5:06 - 5:10
    éltető medreket alakított ki a víz.
  • 5:22 - 5:28
    A folyók ásványokat hordtak
    az óceánok édesvízébe.
  • 5:28 - 5:32
    Így váltak sósvízűvé az óceánok.
  • 5:50 - 5:52
    De honnan eredünk mi?
  • 5:52 - 5:55
    Hol bukkant fel az élet
    első szikrája?
  • 5:57 - 5:58
    Az időtlenség csodája,
  • 5:59 - 6:03
    primitív életformák még máig változatlanul
    élnek a bolygó melegvízű forrásaiban.
  • 6:03 - 6:07
    Ezek adják a víznek a színét.
    A nevük: archeobacteria.
  • 6:16 - 6:18
    Mind a Föld hőjéből táplálkoznak.
  • 6:19 - 6:21
    Mind, kivéve a cyanobacteria,
  • 6:21 - 6:24
    egy zöldeskék alga.
  • 6:24 - 6:27
    Ezek képesek egyedül arra,
  • 6:27 - 6:29
    hogy a Nap energiáját használják.
  • 6:30 - 6:36
    Ezek a ma élő összes növényi faj
    kulcsfontosságú ősei.
  • 6:37 - 6:41
    Ezek az apró baktériumok,
    és milliárdnyi leszármazottuk
  • 6:41 - 6:45
    változtatták meg bolygónk sorsát.
  • 6:45 - 6:49
    Átformálták a légkörét.
  • 6:53 - 6:57
    Mi lett a szénnel, mely
    mérgezte a légkört?
  • 6:58 - 7:02
    Még mindig itt van,
    bezárva a Föld felszíne alá.
  • 7:05 - 7:09
    Itt egykor tenger volt,
    melyben mikroorganizmusok éltek.
  • 7:09 - 7:13
    Az idő múlásával fejlődtek,
  • 7:13 - 7:16
    és vázat képeztek maguknak
    a légkör széntartalmának segítségével.
  • 7:16 - 7:19
    Ez a kőzet a felhalmozódott páncélja
  • 7:19 - 7:23
    annak a sok milliárd élőlénynek.
  • 7:29 - 7:33
    Nekik köszönhetően a szén
    kiszűrődött a légkörből,
  • 7:33 - 7:35
    és sok más életforma teret kapott.
  • 7:39 - 7:42
    Az élet változtatta meg a légkört.
  • 7:44 - 7:47
    A növényi élet a nap energiáját használta,
  • 7:47 - 7:52
    mely lehetővé tette őket, hogy szétválasszák
    a vízmolekulákat és kiszabadítsák az oxigént.
  • 7:52 - 7:56
    Így töltötte meg a légkört az oxigén.
  • 7:56 - 8:00
    A Föld vízkészlete
    örök körforgásban van.
  • 8:01 - 8:04
    Vízesések, pára,
  • 8:04 - 8:06
    felsők, esők,
  • 8:06 - 8:09
    patakok, folyók,
  • 8:09 - 8:13
    tengerek, óceánok, gelccserek...
  • 8:13 - 8:15
    A kör sosem áll meg.
  • 8:15 - 8:18
    Mindig ugyanannyi víz van a Földön.
  • 8:19 - 8:24
    Minden élőlény ugyanazt a vízet
    itta és issza a Földön.
  • 8:25 - 8:28
    A víz csodálatos anyag.
  • 8:28 - 8:30
    A legváltozékonyabb.
  • 8:30 - 8:33
    Folyékony formát ölt a folyókban,
  • 8:33 - 8:37
    gőzzé válik páraként,
    és megszilárdul jéggé.
  • 8:40 - 8:44
    Szibériában a fagyott tavak
    felszíne télen
  • 8:45 - 8:49
    jól mutatja a víz erejének nyomait,
    mikor megfagy.
  • 8:49 - 8:51
    A jég lebeg a vízen,
    mivel könnyebb nála.
  • 8:51 - 8:54
    Védőburkot képez a hideg ellen,
  • 8:55 - 8:57
    mely alatt az élet folyhat tovább.
  • 9:33 - 9:36
    Az élet lényege az összekapcsolódás.
  • 9:36 - 9:38
    Minden összefügg.
  • 9:39 - 9:41
    Semmi sem független.
  • 9:41 - 9:43
    A víz és a levegő szétválaszthatatlan,
  • 9:43 - 9:48
    közösen biztosítják az életet,
    a mi életünket is a Földön.
  • 9:48 - 9:50
    Az elosztás a legfontosabb.
  • 10:09 - 10:14
    A zöld területek biztosítják az oxigént.
  • 10:14 - 10:17
    A légkör 70%-a gáz,
  • 10:17 - 10:20
    mely nélkül a tüdőnk nem képes működni,
  • 10:20 - 10:24
    az óceánok felszínét megfestő
    algáknak köszönhető.
  • 10:26 - 10:29
    A Földet az egyensúly alkotja,
  • 10:29 - 10:32
    melyben minden élőlénynek szerepe van
  • 10:32 - 10:35
    és csakis együtt képesek az életre.
  • 10:36 - 10:41
    Egy gyönge, sérülékeny harmónia ez.
  • 10:48 - 10:53
    A korall az algáknak és kagylóknak
    köszönhetően jött létre.
  • 10:53 - 10:57
    KOrallzátonyok az óceánok
    felszínének 1%-át fedik csupán,
  • 10:57 - 11:03
    de mégis sokezerféle élőlénynek
    biztosítanak életteret.
  • 11:03 - 11:07
    Az óceánok működése múlik
    ezeken a területeken.
  • 11:18 - 11:22
    A Föld történetét
    évmilliárdokban mérjük.
  • 11:22 - 11:27
    4 milliárd év kellett, hogy elteljen
    a fák megjelenéséhez.
  • 11:30 - 11:34
    A fajok sorában a fák az egyik
    legtökéletesebbek,
  • 11:34 - 11:37
    csodálatos, élő szobrok.
  • 11:37 - 11:39
    A fák meghazudtolják még a gravitációt is.
  • 11:39 - 11:45
    Az egyedüli lények, melyek folyamatosan
    az ég felé mozognak.
  • 11:45 - 11:50
    A fény irányába nőnek, mely
    táplálja őket.
  • 12:03 - 12:07
    Az apró cyanobacteria-tól tanulták
  • 12:07 - 12:10
    miként lehet a Nap energiáját felhasználni.
  • 12:10 - 12:13
    Tárolják és beosztják,
  • 12:14 - 12:16
    növesztenek belőle kérget és leveleket,
  • 12:16 - 12:20
    mely később visszaalakul
    vízzé, ásvánnyá,
  • 12:21 - 12:24
    zöldséggé és gyümölccsé.
  • 12:27 - 12:29
    És így,
  • 12:29 - 12:30
    fokozatosan,
  • 12:30 - 12:32
    termőföld alakul ki.
  • 12:44 - 12:48
    A földben mikroorganizmusok
    szakadatlan ténykedése zajlik.
  • 12:48 - 12:53
    Táplálkoznak, ásnak,
    lélegeznek és alakulnak.
  • 12:53 - 12:58
    Belőlük lesz a humusz, a termékeny
    földréteg, melytől minden élet függ.
  • 13:20 - 13:22
    Mit tudunk mi a Földön létező életről?
  • 13:23 - 13:27
    Mennyi fajt ismerünk?
    Talán az összes tizedét?
  • 13:27 - 13:28
    Tán csak a századát?
  • 13:28 - 13:32
    Mit tudunk a kötelékről,
    mely összekapcsolja őket?
  • 13:43 - 13:45
    A Föld egy csoda.
  • 13:45 - 13:48
    Az élet pedig rejtély.
  • 14:04 - 14:08
    Az állatcsaládoknak
    szokásaik vannak
  • 14:08 - 14:11
    melyeket továbbörőkítenek
    a generációk.
  • 14:30 - 14:33
    Néha alkalmazkodnak a környezetükhöz,
  • 14:34 - 14:36
    néha az alkalmazkodik hozzájuk.
  • 14:36 - 14:38
    És mindenki jól jár.
  • 14:39 - 14:43
    Az állatok jóllaknak,
    a fák virágot hajtanak
  • 15:24 - 15:27
    A földi élet
    kalandos történetében
  • 15:27 - 15:29
    minden faj szerepet játszik,
  • 15:29 - 15:32
    minden fajnak megvan a helye.
  • 15:33 - 15:36
    Semmi sem haszontalan, vagy káros.
  • 15:36 - 15:39
    Minden egyensúlyban van.
  • 15:52 - 15:54
    És itt lépsz be Te,
  • 15:54 - 15:57
    homo sapiens, bölcs ember,
  • 15:57 - 15:59
    a történetbe.
  • 16:01 - 16:07
    Egy csodálatos 4 milliárd
    éves örökséget kaptál a Földtől.
  • 16:14 - 16:17
    Csupán 200,000 éves vagy,
  • 16:17 - 16:20
    de mégis megváltoztattad
    a világ képét.
  • 16:22 - 16:27
    Sérülékenységed ellenére birtokba
    vettél minden élőterületet,
  • 16:27 - 16:32
    és annyiféle vidéket meghódítottál,
    mint egyik faj sem előtted.
  • 16:38 - 16:41
    180,000 év nomád élet után
  • 16:41 - 16:43
    az enyhébb éghajlatnak köszönhetően
  • 16:43 - 16:45
    az emberek letelepedtek.
  • 16:46 - 16:49
    Már nem volt szükség többé
    vadászatra az életbenmaradáshoz.
  • 16:49 - 16:53
    Vízközelben telepedtek le,
    területeken, melyek halban
  • 16:53 - 16:55
    vadállatban és növényzetben gazdagok.
  • 16:55 - 16:59
    Olyan vidékeken,
    ahol a víz és az élet találkozott.
  • 17:29 - 17:30
    Máig is,
  • 17:30 - 17:34
    az emberiség nagy része
    a kontinensek partvidékein élnek,
  • 17:34 - 17:37
    vagy folyók, tavak mentén.
  • 17:53 - 17:56
    Minden negyedik ember a bolygón
  • 17:56 - 18:00
    úgy él, mint az emberek
    6000 évvel ezelőtt.
  • 18:00 - 18:06
    Kizárólag abból, amit
    a természet ad nekik évről évre.
  • 18:06 - 18:10
    Így él másfél milliárd ember.
  • 18:10 - 18:15
    Többen, mint az összes gazdag
    nemzet lakossága együttvéve.
  • 19:16 - 19:21
    De az átlag életkor alacsony,
    és a kemény munkának ára van.
  • 19:21 - 19:25
    A mindennapok a bizonytalanság
    terhe alatt zajlanak.
  • 19:26 - 19:29
    Ritka kiváltság az oktatás.
  • 19:30 - 19:33
    A gyermekek a családok
    egyedüli reményei,
  • 19:33 - 19:35
    hiszen minden szabad kéz
  • 19:36 - 19:39
    szükséges az életben maradáshoz.
  • 19:49 - 19:51
    Az emberiség zsenialitása,
  • 19:51 - 19:54
    hogy mindig felismeri a gyengeségét.
  • 19:55 - 20:00
    A fizikai erő, melyből nem adatott
    elég az ember számára
  • 20:00 - 20:05
    megvan az állatokban, és velük
    fedezhettünk fel új területeket.
  • 20:32 - 20:35
    De hogy hódítható meg a világ
    üres gyomorral?
  • 20:40 - 20:44
    A mezőgazdaság találmánya
    mindent megváltoztatott.
  • 20:45 - 20:48
    Csaknem 10,000 éve történt ez.
  • 20:48 - 20:52
    A mezőgazdaság volt az első
    jelentős találmányunk.
  • 21:00 - 21:02
    Ez vezetett az első többletekhez
  • 21:02 - 21:05
    és adott lehetőséget városok
    és civilizációk kialakulásához.
  • 21:12 - 21:17
    Az élelem után kutatással telt
    évezredek emléke elszállt.
  • 21:17 - 21:21
    Megtanultuk termeszteni a búzát,
  • 21:22 - 21:25
    és azt, hogy miként tartsuk életben
    különböző talajokban és éghajlatokban.
  • 21:43 - 21:45
    Olyanok vagyunk,
    mint bármelyik faj a Földön.
  • 21:45 - 21:49
    A legfontosabb napi teendőnk,
    hogy jóllakjunk.
  • 21:51 - 21:53
    Amikor a termés nem kedvez
  • 21:53 - 21:55
    és kevés a csapadék,
  • 21:56 - 21:59
    fantasztikus elszántsággal küzdünk,
  • 21:59 - 22:02
    hogy mégis életben maradjunk.
  • 22:24 - 22:28
    Az emberek türelemmel és odaadással
    formálták a földet
  • 22:28 - 22:32
    majdnem rituális módon ismételve
    újra és újra.
  • 22:33 - 22:39
    Mezőgazdaság máig is a világon
    a legelterjedtebb foglalkozás.
  • 22:39 - 22:42
    Az emberiség fele munkálja a földet,
  • 22:43 - 22:47
    és közülük a háromnegyede a saját kezével.
  • 22:53 - 22:58
    A mezőgazdaság hagyománya generációról
    generációra száll
  • 22:59 - 23:02
    verejték, vesződés és kemény munka árán
  • 23:02 - 23:06
    hiszen ez a legfontosabb
    az életben maradásunkhoz.
  • 23:15 - 23:19
    A sok pusztakezi fáradtság után
    az emberiség talált egy módot
  • 23:20 - 23:23
    miként juthat energiához
    a Föld mélyéből.
  • 23:33 - 23:37
    Ezek a lángok növények művei.
    Eltárolt napsugarak.
  • 23:37 - 23:40
    Tiszta energia.
    A Nap energiája,
  • 23:40 - 23:44
    melyet évmilliókon át
    gyűjtöttek a növények
  • 23:44 - 23:46
    több mint 100 millió évvel ezelőtt.
  • 23:46 - 23:49
    Ez a szén. Ez a földgáz.
  • 23:49 - 23:52
    És mindenekfelett ez az olaj.
  • 24:06 - 24:11
    Ez a begyűjtött napfény mentette fel
    az emberiséget a földeken végzett munka alól.
  • 24:13 - 24:15
    Az olajjal kezdődött az emberek kora
  • 24:15 - 24:18
    akik megszabadultak az idő láncaitól.
  • 24:19 - 24:23
    Az olajnak köszönhetően néhányan
    váratlan kényelemre tettek szert.
  • 24:23 - 24:26
    És 50 év alatt, generáció alatt,
  • 24:27 - 24:29
    a Föld drasztikusabban megváltozott
  • 24:29 - 24:33
    mint az összes azt megelőző generáció alatt.
  • 24:39 - 24:41
    Gyorsabban, gyorsabban.
    Az elmúlt 60 évben
  • 24:41 - 24:45
    a Föld lakosság megháromszorozódott.
  • 24:45 - 24:49
    Több mint 2 milliárd ember
    városokba költözött.
  • 24:49 - 24:51
    Gyorsabban, gyorsabban.
  • 24:51 - 24:53
    Shenzhen, Kína.
  • 24:53 - 24:56
    Felhőkarcolók százai
    és lakosok milliói.
  • 24:56 - 25:01
    40 éve még egy kis halászfalu volt.
  • 25:01 - 25:03
    Gyorsabban, gyorsabban.
  • 25:03 - 25:06
    Shanghai-ban 3,000 felhőkarcoló
    épült 20 év alatt.
  • 25:06 - 25:11
    Többszáz építés alatt van most is.
  • 25:13 - 25:17
    Ma közel a Föld 7 milliárd
    lakosának fele
  • 25:17 - 25:18
    városokban él.
  • 25:32 - 25:33
    New York.
  • 25:33 - 25:35
    A világ első megapolisza
  • 25:35 - 25:39
    a Föld energiáinak mértéktelen
    kihasználásának jelképe.
  • 25:40 - 25:44
    Bevándorlók millióinak erejéből
  • 25:44 - 25:49
    féktelenül kitermelt szén és kőolaj.
  • 26:01 - 26:04
    Amerika elsőként használta ki
  • 26:04 - 26:08
    a forradalmi energiáját a "fekete aranynak".
  • 26:10 - 26:14
    A földeken gépek váltották fel az embereket.
  • 26:15 - 26:17
    Egy liter kőolaj képes kiváltani
  • 26:18 - 26:21
    100 ember 24 órányi munkáját.
  • 26:24 - 26:28
    Az Egyesült Államokban
    összesen 3 millió gazda maradt.
  • 26:28 - 26:32
    Ők elég búzát termelnek
    2 milliárd ember ellátásához.
  • 26:34 - 26:37
    De ennek a búzának a nagy része
    nem az emberek etetésére szolgál.
  • 26:37 - 26:40
    Itt és minden más ipari nemzetnél,
  • 26:40 - 26:44
    a búzából takarmány és bioüzemanyag készül.
  • 26:50 - 26:54
    Az összegyűjtött napsugarak energiája
    elűzte a szárazság lidércét,
  • 26:54 - 26:56
    mely oly sokáig riogatta a termőföldeket.
  • 26:56 - 26:59
    A mezőgazdaság igényét minden
    tavasznak el kell látnia,
  • 27:00 - 27:04
    mely az emberi vízfogyasztás
    70%-át felemészti.
  • 27:06 - 27:09
    A természetben minden összekapcsolódik.
  • 27:10 - 27:13
    A megművelt földek terjedése
  • 27:13 - 27:16
    paraziták elszaporodásához vezetett.
  • 27:17 - 27:20
    A rovarirtószereknek köszönhetően
  • 27:21 - 27:22
    ez sem probléma többé.
  • 27:22 - 27:26
    Rossz termés és éhség
    már nem veszélyeztet.
  • 27:26 - 27:27
    A legnagyobb probléma most az
  • 27:27 - 27:32
    hogy mihez kezdjünk a sok többlettel,
    amit a modern mezőgazdaság felhalmoz.
  • 27:33 - 27:36
    De sajnos a rovarirtók miatt
    mérgező anyagok kerültek a légkörbe,
  • 27:36 - 27:39
    a földbe, növényekbe,
    állatokba, folyókba és óceánokba.
  • 27:40 - 27:42
    Beszivárogtak a élővilág sejtjeibe,
  • 27:42 - 27:47
    melynek terhét mindannyian viselni fogjuk.
  • 27:47 - 27:51
    Vajon károsak az emberre tehát, annak ellenére,
    hogy többé nem kell éheznünk?
  • 27:51 - 27:55
    Ezek a sárga védőköpenyes farmerek
  • 27:55 - 27:57
    valószínűleg tudják a választ.
  • 28:06 - 28:10
    Aztán jött a műtrágya.
    Egy másik kémiai innováció.
  • 28:12 - 28:17
    Váratlan hatást fejtettek ki addig
    kihasználatlan területeken.
  • 28:23 - 28:26
    A termés alkalmazkodott
    a földhöz és éghajlathoz
  • 28:26 - 28:30
    utat adva a legtermékenyebb fajtáknak,
    és a legpraktikusabb szállításnak.
  • 28:31 - 28:33
    És így az elmúlt évszázadban
  • 28:33 - 28:36
    háromnegyede az évezredeken át
    termelt fajtáknak
  • 28:36 - 28:40
    örökre elpusztúlt.
  • 28:44 - 28:49
    Ameddig a szem ellát:
    műtrágya alul, műanyag felül.
  • 28:49 - 28:54
    A spanyolországi Almeria melegházai
    Európa zöldségkertje.
  • 28:54 - 28:58
    Egyenlő méretű zöldségek hada
    várja minden nap
  • 28:58 - 29:02
    teherautók ezreit, hogy elszállítsák őket
    a kontinens bevásárló központjaiba.
  • 29:05 - 29:10
    Minél jobban fejlődik egy ország,
    annál több húst fogyasztanak lakosai.
  • 29:11 - 29:15
    Miként lehetne másként kielégíteni
    ezt a világszerte jelentkező igényt,
  • 29:15 - 29:18
    mint koncentrációs táborokhoz
    hasonló állatfarmokkal?
  • 29:18 - 29:20
    Gyorsabban, gyorsabban.
  • 29:20 - 29:23
    Haszonállatok, melyek
    soha nem látnak mezőt.
  • 29:24 - 29:29
    Ezek az állatok már hústermékké válnak
    születésük pillanatában.
  • 29:29 - 29:33
    Ezeken az állatok milliói taposta
    óriási területeken,
  • 29:33 - 29:36
    egy fűszáll sem terem.
  • 29:36 - 29:41
    Teherautók hordái az ország összes sarkából
    hordják ide a búzát,
  • 29:41 - 29:44
    szóját és fehérjegazdag örleményt
  • 29:44 - 29:46
    melyből mind hús lesz a végén.
  • 29:56 - 29:59
    A végeredmény:
    100 liter víz szükséges
  • 29:59 - 30:02
    1 kilogram burgonya előállításához,
  • 30:03 - 30:06
    4000 liter víz 1 kilogram rizshez,
  • 30:07 - 30:11
    és 13,000 liter víz 1 kilogram marhahúshoz.
  • 30:12 - 30:16
    Nem is beszélve a tenyésztéshez
    és szállításhoz felhasznált kőolajról.
  • 30:22 - 30:25
    A mezőgazdaságunkat kőolaj táplálja.
  • 30:25 - 30:28
    Dupla annyi embert tudunk ellátni
  • 30:28 - 30:31
    de közben minden szabványosítottá vált.
  • 30:32 - 30:35
    Sokunknak ez nem várt kényelmet biztosít,
  • 30:36 - 30:40
    de teljes mértékben
    kőolajtól függővé válunk.
  • 30:41 - 30:43
    Ez az új korszak.
  • 30:44 - 30:49
    A Föld órája a fáradhatatlan gépek
    robajának ritmusára ver,
  • 30:49 - 30:52
    melyek a begyűjtött napsugarak
    energiájából táplálkoznak.
  • 30:52 - 30:56
    Az egész világ ezt a ketyegést hallgatja
  • 30:56 - 30:59
    és bízik a reményben, és illúziókban.
  • 30:59 - 31:03
    Ezek a remények és illúziók valójában
    olthatatlan tékozlásba torkollanak,
  • 31:03 - 31:07
    melyek mégtovább rontanak a helyzeten.
  • 31:08 - 31:10
    Tudjuk, hogy a kőolajkészletek végesek,
  • 31:11 - 31:13
    de mégsem akarjuk elhinni.
  • 31:15 - 31:16
    Sokunk számára,
  • 31:16 - 31:20
    az amerikai álom testet ölt
    egy legendás névben.
  • 31:20 - 31:22
    Los Angeles.
  • 31:23 - 31:26
    Ebben a 100 kilométer széles városban
  • 31:27 - 31:31
    a gépkocsik száma majdnem meghaladja
    a lakosok számát.
  • 31:33 - 31:38
    Itt minden este óriási energia emésztődik fel
    a látványos show érdekében.
  • 31:50 - 31:53
    A nappalok már csak halovány
    utánzatai az estéknek
  • 31:53 - 31:56
    mikor csillagos égbolttá válik a város.
  • 32:06 - 32:08
    Gyorsabban, gyorsabban.
  • 32:08 - 32:12
    A távolságokat már nem mérföldökben mérjük,
    hanem percekben.
  • 32:12 - 32:16
    A gépkocsiknak köszönhetően új külvárosok épülnek,
    ahol minden ház egy kastély,
  • 32:16 - 32:19
    biztos távolságra a lassan lakhatatlabnná
    váló városközpontoktól,
  • 32:19 - 32:24
    és ahol a házak kusza utcák
    mentén füzérként követik egymást.
  • 32:25 - 32:27
    Néhány szerencsés ország mintája,
  • 32:27 - 32:32
    mely mindenki álmává vált szerte a világon
    a tévének köszönhetően.
  • 32:33 - 32:34
    Még itt Pekingben is,
  • 32:34 - 32:39
    eldózerolták a pagodákat, hogy
    lemásolhassák ezeket a filmekben látott
  • 32:39 - 32:42
    sablonos házakat.
  • 32:49 - 32:54
    A gépkocsi vált a fejlődés
    és kényelem jelképévé.
  • 32:55 - 32:58
    Ha ezt a sémát követi a társadalom
  • 32:58 - 33:03
    hamarosan nem 900 millió személyautó
    lesz a Földön,
  • 33:03 - 33:05
    hanem 5 milliárd.
  • 33:06 - 33:08
    Gyorsabban, gyorsabban.
  • 33:08 - 33:12
    Minél inkább fejlődik a világ,
    annál jobban szomjazik az energiára.
  • 33:12 - 33:16
    Mindenütt gépek vájják, emésztik
  • 33:16 - 33:20
    a csillagok maradványait a földből, melyek
    a kezdetektől fogva érintetlenül pihentek...
  • 33:21 - 33:22
    Ásványok.
  • 33:48 - 33:52
    Az egyenlőtlen energiakihasználás folytán,
    80%-a ezeknek az ásványoknak
  • 33:52 - 33:57
    a Föld lakosságának 20%-át látja el.
  • 34:01 - 34:03
    A mértéktelen bányászatnak köszönhetően,
  • 34:03 - 34:08
    még ebben az évszázadban ki fog fogyni
    közel az összes ásványi tartaléka a Földnek.
  • 34:26 - 34:28
    Gyorsabban, gyorsabban.
  • 34:28 - 34:33
    Kikötők ontják az olajszállító tankhajókat,
  • 34:33 - 34:37
    hogy azok kiszolgálják az ipari termelés
    kifogyhatatlan igényét.
  • 34:37 - 34:40
    A legtöbb termék többezer
    kilométert utazik
  • 34:40 - 34:45
    a gyártó országtól a fogyasztó országig.
  • 34:46 - 34:52
    1950 óta a nemzetközi kereskedelem
    húszszorosára nőtt.
  • 35:00 - 35:03
    90%-a a kereskedelemnek vízen folyik.
  • 35:03 - 35:09
    500 millió tartályt szállítanak a
    hajók minden évben.
  • 35:09 - 35:12
    Viszik a konténereket olyan
    óriási elosztópontokra,
  • 35:12 - 35:14
    mint Dubai.
  • 35:14 - 35:18
    Dubaiban keveredik a nyugati
    és keleti civilizációk hatása.
  • 35:18 - 35:21
    Egy ország, ahol a lehetetlen
    lehetségessé válik.
  • 35:21 - 35:24
    Mesterséges szigetek a tengeren.
  • 35:27 - 35:30
    Dubaiban kevés a természetes nyersanyag,
  • 35:31 - 35:35
    de az olajból származó pénzből
    többmillió tonnányi építőanyagot és
  • 35:36 - 35:38
    a Föld minden pontjáról érkező
    munkásokat képes kifizetni.
  • 35:39 - 35:42
    Dubaiban nincsenek farmok.
    Minden élelmiszert importál.
  • 35:45 - 35:50
    Dubaiban nincs ivóvíz, de megteheti,
    hogy óriási energiát ráfordítva
  • 35:50 - 35:55
    kivonja a tengervízből a sót
    és a világ legmagasabb felkarcolóit megépíti.
  • 35:55 - 35:59
    Dubaiban állandóan süt a nap,
    de nincsenek napkollektorok.
  • 36:00 - 36:06
    Dubai a modern világ jelképe,
    mely mindenkit elkápráztat.
  • 36:17 - 36:22
    Dubai a világ, pénzből szerzett
    gazgagságának új világítótornya.
  • 36:30 - 36:33
    Semmi sem távolodott el jobban
    a természetestől, mint Dubai,
  • 36:33 - 36:37
    mégis Dubai függ leginkább a természettől.
  • 36:37 - 36:41
    Dubaiban tornyosodik ki
    a nyugati élet mintája.
  • 36:41 - 36:46
    Még nem jöttünk rá, hogy kiaknázunk
    mindent, amit a természet felkínál.
  • 37:54 - 37:59
    1950 óta a halászat ötszörösére nőtt,
  • 37:59 - 38:03
    18-ról 100 millió tonna
    kifogott halra évente.
  • 38:04 - 38:08
    Hajók ezrei dolgoznak folyamatosan
    az óceánok halállományának felélésén.
  • 38:09 - 38:12
    Halászterületek háromnegyede már kiürült,
  • 38:12 - 38:15
    és a maradék egynegyed
    is már fogyóban van.
  • 38:16 - 38:19
    A legtöbb nagy hal kipusztúlt
  • 38:19 - 38:22
    hisz nincs idejük újraszaporodni.
  • 38:34 - 38:39
    Tönkretesszük az élet körforgását,
    melyet ajándékba kaptunk.
  • 38:56 - 39:02
    A jelenlegi állás szerint az összes
    halállományt kihalás veszélyezteti.
  • 39:03 - 39:08
    Minden ötödik ember napi étrendjének
    alapja a halhús.
  • 39:24 - 39:28
    Elfelejtettük, hogy a nyersanyagok végesek.
  • 39:29 - 39:33
    500 millió ember él a Föld sivatagjaiban,
  • 39:33 - 39:36
    többen, mint egész Európában.
  • 39:37 - 39:38
    Ők megbecsülik a vízet.
  • 39:39 - 39:41
    Ők tudják, hogy kell spórolni vele.
  • 39:42 - 39:46
    Itt mindenki a talajvízt használó
    kutaktól függ,
  • 39:46 - 39:50
    mely akkor halmozódott fel a talajban,
    mikor még esők öntözték ezeket a vidékeket.
  • 39:50 - 39:53
    25,000 évvel ezelőtt.
  • 39:57 - 40:01
    A talajvíznek köszönhetően lehetséges
    a termesztés is a sivatagokban,
  • 40:01 - 40:04
    mely élelemmel látja el a helyi lakosságot.
  • 40:04 - 40:06
    A mezők körkörös formája jelzi
  • 40:07 - 40:10
    a középpontokba helyezett öntözőket.
  • 40:12 - 40:13
    Nagy ára van viszont ennek.
  • 40:14 - 40:18
    A talajvíz itt nem megújuló forrás.
  • 40:30 - 40:31
    Szaúd-Arábiában
  • 40:31 - 40:35
    az iparosított termelés a sivatagban
    már kudarcot vallott.
  • 40:36 - 40:38
    Mint egy pergamentérképen,
  • 40:38 - 40:43
    a világos foltok mutatják
    az elhagyott, hajdani termőföldeket.
  • 40:43 - 40:45
    Az öntöző felszerlések még mindig
    ott vannak.
  • 40:45 - 40:48
    A víz kipumpálásához szükséges energia is.
  • 40:48 - 40:52
    De a talajvíz tartalékok majdnem
    teljesen kifogytak.
  • 41:00 - 41:03
    Izrael a sivatagból
    művelhető földet csinált.
  • 41:08 - 41:12
    Mégha mostanra már csak
    csepegtetve önzötnek is,
  • 41:12 - 41:17
    a vízfogyasztás továbbra is növekszik
    az exportból befolyó bevétel miatt.
  • 41:22 - 41:26
    Az egykor hatalmas Jordán folyó
    mára csupán egy erecske.
  • 41:26 - 41:29
    A víz elfolyt a világ
    bevásárlóközpontjaiba
  • 41:29 - 41:32
    gyümölcsök és zöldségek formájában.
  • 41:48 - 41:50
    A Jordán folyó sorsa nem egyedi.
  • 41:50 - 41:54
    Világszerte minden tizedik folyó
  • 41:54 - 41:58
    már évente több hónapon keresztül nem
    jut el a tengerekig.
  • 42:08 - 42:11
    A Jordán folyó vízének hiányában
  • 42:11 - 42:16
    A Holt-tenger vízszintje évente
    egy méterrel csökken.
  • 42:39 - 42:42
    Várhatóan India fog a legtöbbet
    szenvedni a vízhiány miatt
  • 42:42 - 42:45
    ebben az évszázadban.
  • 42:45 - 42:48
    Tömeges öntözés látta le
    a növelvő populációt,
  • 42:49 - 42:54
    és az elmúlt 50 évben
    21 millió kutat ástak.
  • 42:54 - 42:56
    Az ország sok részében,
  • 42:57 - 43:00
    a furóknak egyre mélyebbre kell hatolni,
    hogy vizet találjanak.
  • 43:01 - 43:06
    Nyugat Indiában,
    30%-a a kutaknak kiszáradt.
  • 43:07 - 43:10
    A földalatti víztárolók kiszáradnak.
  • 43:14 - 43:19
    Ezeket a természetes tartályokat csakis
    a monszun esők képesek valamelyest pótolni.
  • 43:22 - 43:27
    A száraz évszakban a helyi, női lakosok
    saját kezükkel mélyitik a kutakat.
  • 43:46 - 43:48
    Sokezer kilóméterre innen,
  • 43:48 - 43:51
    1,000 liter vizet fogyaszt
  • 43:51 - 43:54
    egy ember naponta.
  • 43:54 - 43:57
    Las Vegas a sivatagba épült.
  • 43:57 - 44:00
    Többmillióan élnek itt.
  • 44:00 - 44:02
    Ezrével érkeznek új lakosok
    minden hónapban.
  • 44:03 - 44:07
    Az itt élők a legnagyobb
    vízfogyasztók az egész világon.
  • 44:18 - 44:22
    Palm Springs egy másik sivatagi város
    trópusi növényzettel
  • 44:22 - 44:24
    és pazar golfpályákkal.
  • 44:27 - 44:31
    Meddig képes ez a délibáb
    fennmaradni?
  • 44:35 - 44:38
    A Föld nem képes ezt fenntartani.
  • 44:39 - 44:42
    A Colorado folyó, mely
    vízzel látja el ezeket a városokat,
  • 44:42 - 44:45
    egyike azoknak a folyóknak, melyek
    már nem érnek el a tengerig.
  • 44:47 - 44:52
    A vízszint a környező tavakban
    folyamatosan apad.
  • 45:03 - 45:09
    2025 előtt közel 2 milliárd embert
    érinteni fog a vízhiány.
  • 45:35 - 45:39
    A lápos területek a felszín
    6%-át teszik ki.
  • 45:40 - 45:43
    Nyugodt vizükben valóságos
    üzemek működnek,
  • 45:43 - 45:47
    melyben mikroorganizmusok
    türelmesen tisztítják a vizet
  • 45:47 - 45:50
    és felemésztik a szennyeződést.
  • 45:51 - 45:55
    Ezek a lápok nélkülözhetetlen
    eszközök a víz
  • 45:55 - 45:57
    folyamatos megtisztulásához.
  • 45:58 - 46:01
    Szivacsok, melyek
    szabályozzák a víz folyását.
  • 46:02 - 46:03
    Az esős évszakban megtelnek
  • 46:04 - 46:06
    és a száraz évszakban kiengedik
    a megtisztított víztömeget.
  • 46:36 - 46:38
    A nagy sietségben, hogy minden
    területet elfoglaljunk,
  • 46:38 - 46:42
    sikerült a legtöbb lápot
    legelővé és termőfölddé alakítanunk,
  • 46:42 - 46:45
    vagy városokat építenünk a helyükre.
  • 46:47 - 46:52
    Az elmúlt évszázadban,
    a Föld lápjainak fele kiszáradt.
  • 46:52 - 46:56
    Nem is ismerjük a gazdagságukat
    és a szerepüket.
  • 47:02 - 47:04
    Minden életforma összekapcsolódik.
  • 47:05 - 47:09
    Víz, levegő, talaj, fák.
  • 47:10 - 47:14
    A világ csodája itt van
    a szemünk előtt.
  • 47:25 - 47:29
    A fák kilélegzik a talajvizet
    lágy ködként a levegőbe.
  • 47:29 - 47:34
    Lombjaik mennyezetet alkot, mely
    enyhíti a nagy esőzések hatását.
  • 47:34 - 47:38
    Az erdők biztosítják a páratartalmat,
    ami szükséges az élethez.
  • 47:41 - 47:42
    Szenet tárolnak,
  • 47:42 - 47:46
    többet, mint az egész légkörben együtt.
  • 47:47 - 47:52
    Kulcsszereplői az éghajlat egyensúlyának,
    amitől mindannyian függünk.
  • 48:01 - 48:04
    Az erdők biztosítanak élőhelyet
  • 48:04 - 48:11
    a Föld élőlényeinek egyharmadának,
  • 48:20 - 48:23
    Ezek az erdők az orvosság számunkra.
  • 48:24 - 48:29
    Minden anyag mi ezekben a növényekben
    megtalálható, a mi testükben is benne van.
  • 48:29 - 48:32
    A sejtjeink ugyanazt a nyelvet beszélik.
  • 48:32 - 48:35
    Egyazon családba tartozunk.
  • 48:53 - 48:56
    Mégis 40 év alatt,
    a világ legnagyobb esőerdője
  • 48:57 - 49:01
    Amazónia,
    20%-kal csökkent.
  • 49:14 - 49:18
    Ezek az erdők adnak helyet
    szójafarmoknak és legelőknek.
  • 49:18 - 49:22
    95%-a ezeknek a terményeknek
    szárnyasok és lábasjószágok
  • 49:22 - 49:24
    takarmányát biztosítja
    Európában és Ázsiában.
  • 49:24 - 49:27
    Így válnak az erdők hússá.
  • 49:40 - 49:44
    20 éve Borneó, a világ
    negyedik legnagyobb szigete
  • 49:44 - 49:48
    szinte egészét egy nagy
    összefüggő erdő fedte.
  • 49:48 - 49:50
    A jelenlegi erdőírtás mellett,
  • 49:51 - 49:54
    10 éven belül teljesen el fog tűnni.
  • 50:00 - 50:04
    Az élethez víz, levegő, föld és nap szükséges.
  • 50:05 - 50:08
    Borneóban ez a szoros kötelék megszakadt,
  • 50:08 - 50:13
    mely egykor a világ legváltozatosabb
    élővilágának adott otthont.
  • 50:23 - 50:27
    Ezt a katasztrófát az olajpálma
    termelése váltotta ki Borneóban,
  • 50:27 - 50:32
    mely a leginkább keresett,
    és fogyasztott olaj a Földön.
  • 50:32 - 50:36
    Az olajpálma nem csak élelmiszer
    formájában szolgálja az igényeinket,
  • 50:36 - 50:42
    de kozmetikumokat és egyre inkább
    alternatív üzemanyagot is állítanak elő vele.
  • 50:42 - 50:47
    A burjánzó erdő helyén mára egyetlen
    egy faj maradt: az olajpálma.
  • 50:47 - 50:50
    A helyiek számára ez megélhetést biztosít.
  • 50:50 - 50:53
    Ez az iparosított mezőgazdaság.
  • 50:57 - 51:01
    Másik példája a tömeges
    erdőírtásnak az eukaliptusz.
  • 51:01 - 51:04
    Eukaliptuszt használunk a papír előállításához.
  • 51:04 - 51:08
    Egyre több eukaliptusz fára
    van szükség, hiszen a papírgyártás
  • 51:08 - 51:10
    megötszöröződött az elmúlt 50 évben.
  • 51:11 - 51:14
    Egy mesterségesen ültetett erdő nem
    helyettesít egy természetes erdőt.
  • 51:15 - 51:17
    Az eukaliptusz fák lábánál
  • 51:17 - 51:22
    semmi sem nő, mert leveleik
    mérgező ágyat képeznek a többi növény számára.
  • 51:25 - 51:29
    Gyorsan nőnek, de
    nagy a vízigényük.
  • 51:31 - 51:33
    Szója, olajpálma,
  • 51:33 - 51:35
    eukaliptusz fák...
  • 51:35 - 51:41
    Az erdőírtás elpusztítja a nélkülözhetetlent,
    hogy előállítsa a feleslegeset.
  • 51:41 - 51:42
    Máshol viszont,
  • 51:42 - 51:46
    az erdőírtás az utolsó mentsvár
    a túléléshez.
  • 51:55 - 51:57
    Közel 2 milliárd ember,
  • 51:57 - 52:00
    a Föld lakosságának
    közel egyharmadának élete,
  • 52:00 - 52:03
    a faszéntől függ.
  • 52:04 - 52:05
    Haitiben,
  • 52:05 - 52:07
    a világ egyik legszegényebb országában,
  • 52:07 - 52:11
    a faszén az egyik legfontosabb
    fogyóeszköz.
  • 52:13 - 52:15
    A Karib térség egykori gyöngyszeme
  • 52:15 - 52:20
    nem képes ellátni lakosságát
    külső segítség nélkül.
  • 52:24 - 52:29
    Haiti dombjain,
    az erdők 2%-a maradt csupán.
  • 52:30 - 52:32
    Lecsupaszítva,
  • 52:32 - 52:34
    semmi sem tartja össze a talajt.
  • 52:34 - 52:38
    Az esővíz mindent elmos a domboldalakról
    egészen a tengerig.
  • 52:39 - 52:42
    Ami megmaradt az egyre kevésbé
    alkalmas mezőgazdaságra.
  • 52:50 - 52:54
    Madagaszkár néhány részén
    az erózió hihetetlen méreteket ölt.
  • 52:55 - 52:59
    Teljes hegyoldalak szakadnak le
    többszáz méter szélesen.
  • 53:00 - 53:04
    Vékony és sérülékeny,
    a termőföld is életből lett.
  • 53:04 - 53:07
    Az erózió miatt ez a gyönge humuszréteg
  • 53:07 - 53:11
    mely évezredeken át alakult ki,
    most eltűnik.
  • 53:38 - 53:41
    Egy teória a Rapanui nép sorsára,
  • 53:41 - 53:43
    a Húsvét-szigetek lakóinak történetére,
  • 53:43 - 53:46
    mely talán elgondolkodtat mindannyiunkat.
  • 53:47 - 53:50
    A világ elszigeteltebb szigetén élve
  • 53:50 - 53:54
    a Rapanui nép felélte összes nyersanyagát,
    mígnem nem maradt semmi hátra.
  • 53:55 - 53:58
    A civilizáció elpusztúlt.
  • 53:58 - 54:02
    Ezen a szigeten éltek egykor a világ
    legmagasabb pálmafái.
  • 54:03 - 54:04
    Ezek is elpusztúltak.
  • 54:04 - 54:07
    A Rapanui nép mindet kivágta.
  • 54:08 - 54:10
    Ezután eróziók nehezítették az életüket.
  • 54:13 - 54:18
    A Rapanui nem tudott többé halászni sem,
    hisz nem volt miből kenut építeni.
  • 54:24 - 54:29
    A Rapanui volt a legbrilliánsabb
    civilizáció a Csendes-óceán térségében.
  • 54:29 - 54:33
    Leleményes farmerek, szobrászok,
    kivételes vezetők,
  • 54:33 - 54:37
    mégsem tudtak úrrá lenni a túlnépesedésen
    és a fogyatkozó nyersanyag kérdésén.
  • 54:38 - 54:43
    A nép lázongott az éhség miatt.
  • 54:43 - 54:46
    Kevesen élték túl a felfordulást.
  • 55:06 - 55:11
    Az igazi rejtélye a Húsvét-szigeteknek nem
    az, hogy a szobrok hogy kerültek oda.
  • 55:11 - 55:12
    Azt tudjuk.
  • 55:12 - 55:16
    Amit viszont nem tudunk,
    hogy miért nem cselekedett időben a Rapanui.
  • 55:23 - 55:29
    Ez csak egy teória, de
    nagy jelentősége van napjainkban.
  • 55:47 - 55:52
    1950 óta a Föld lakossága
    megháromszorozódott.
  • 55:52 - 55:53
    1950 óta
  • 55:54 - 55:57
    gyökeresebben megváltoztattuk
    a szigetünket, a Földet,
  • 55:57 - 56:02
    mint az elmúlt 200,000 év
    alatt együttvéve.
  • 56:02 - 56:06
    Nigéria a legnagyobb olaj
    exportőr Afrikában,
  • 56:06 - 56:11
    Mégis 70%-a a lakosságnak
    a létminimum alatt él.
  • 56:12 - 56:17
    A gazdagság ott van, de a népnek
    nincs hozzáférése.
  • 56:17 - 56:19
    Ez ugyanígy igaz mindenhol a Földön.
  • 56:19 - 56:24
    A világ szegény lakosságának fele
    nyersanyagban gazdag országban él.
  • 56:28 - 56:32
    A fejlődés reménye nem váltotta be
    a hozzáfűzött reményeket.
  • 56:32 - 56:38
    50 év alatt a szegények és gazdagok
    közötti különbség soha nem látott mértéket öltött.
  • 56:39 - 56:40
    Napjainkban,
  • 56:40 - 56:46
    a világ gazdaságának fele az emberiség
    2%-ának a kezében van.
  • 56:53 - 56:56
    Fenntartható ez a borzasztó igazságtalanság?
  • 56:57 - 56:59
    Ez okozza a népvándorlásokat mindenütt,
  • 56:59 - 57:02
    melyekre még rá sem eszméltünk.
  • 57:03 - 57:08
    Lagos városában 700,000-en
    éltek 1960-ban.
  • 57:09 - 57:13
    2025-re a lakosság száma eléri
    majd a 16 milliót.
  • 57:13 - 57:18
    Lagos az egyik leggyorsabban növekvő
    megapolisz a Földön.
  • 57:18 - 57:21
    A legtöbb lakos eredetileg farmer volt,
  • 57:21 - 57:26
    akik a városba kényszerültek gazdasági
    és földrajzi indokok miatt.
  • 57:26 - 57:29
    Ez egy teljesen új formája
    a városiasodásnak,
  • 57:30 - 57:34
    melyet nem a fejlődés, hanem a
    túlélés hajt.
  • 57:39 - 57:45
    Minden héten egy millióval
    gyarapszik a városlakók száma.
  • 57:50 - 57:56
    Minden hatodik ember egészségtelen,
    túlzsúfolt városi környezetben él
  • 57:56 - 58:02
    állandó víz, egészségügyi ellátás
    és áram nélkül.
  • 58:37 - 58:39
    Az éhség újra eljött.
  • 58:39 - 58:42
    Közel 1 milliárd embert érint.
  • 59:14 - 59:19
    Mindenütt a bolygón a szegények
    küzdenek az életbenmaradással,
  • 59:19 - 59:23
    míg mi tovább költünk felelőtlenül,
    számunkra nélkülözhetetlen dolgokra.
  • 59:23 - 59:25
    Egyre messzebb és messzebb tekintünk
  • 59:25 - 59:28
    még érintetlen területekre
  • 59:28 - 59:32
    és vidékekre,
    melyek egyre nehezebben lakhatóak.
  • 59:39 - 59:41
    A hozzáállásunk nem változik.
  • 59:42 - 59:44
    Az olaj ki fog fogyni?
  • 59:44 - 59:48
    Akkor még mindig ott vannak
    a kátránymezők Kanadában.
  • 59:48 - 59:53
    A világ legnagyobb teherautói
    hordanak el többezer tonna homokot emiatt.
  • 59:53 - 59:57
    A földszurok és a homok szétválasztásához
  • 59:57 - 60:00
    sokmillió köbméter vízre van szükség.
  • 60:00 - 60:03
    Kolosszális mértékű energiára van szükség.
  • 60:03 - 60:06
    A szennyezés katasztrófális.
  • 60:06 - 60:08
    Az elsődleges szempont jelenleg,
  • 60:08 - 60:12
    hogy minden még létező olajat kifejtsünk.
  • 60:45 - 60:48
    Az olajtankjaink egyre nagyobbak és nagyobbak.
  • 60:48 - 60:51
    Az energiaigényünk folyamatosan nő.
  • 60:51 - 60:54
    Úgy próbálunk fejlődni, mint
    egy feneketlen üst
  • 60:54 - 60:58
    melyet nem lehet eléggé fűteni.
  • 61:14 - 61:15
    A szén az oka mindennek.
  • 61:16 - 61:20
    Néhány évtized alatt, a szén,
    mely forrón tartotta a légkört,
  • 61:20 - 61:25
    és melyet a természet évmilliók alatt
    szorított vissza, hogy utat adjon az életnek,
  • 61:25 - 61:28
    újra a légkörbe ömlik.
  • 61:28 - 61:31
    A légkör melegszik.
  • 61:31 - 61:36
    Pár éve még elképzelhetetlen volt,
    hogy itt hajó közlekedjen.
  • 61:37 - 61:41
    Közlekedés, ipar,
    erdőírtás, mezőgazdaság...
  • 61:42 - 61:46
    Minden tevékenységünk óriási
    mennyiségű szén-dioxidot termel.
  • 61:46 - 61:50
    Anélkül, hogy észre vettük volna,
    molekulánként
  • 61:50 - 61:53
    felborítottuk a Föld éghajlatát.
  • 61:57 - 62:00
    Minden tekintet a sarkkörökre terelődik.
  • 62:01 - 62:04
    Ahol a globális felmelegedés jelei
    a leginkább látszanak.
  • 62:06 - 62:08
    Gyorsan történik, nagyon gyorsan.
  • 62:09 - 62:14
    Az észak-nyugati átjáró, ami összeköti
    Amerikát, Európát és Ázsiát
  • 62:14 - 62:15
    szertefoszlik.
  • 62:16 - 62:18
    A sarki jég olvad.
  • 62:21 - 62:23
    A globális felmelegedés hatása miatt
  • 62:23 - 62:28
    a jég 40%-a elolvadt az elmúlt 40 évben.
  • 62:29 - 62:33
    A felszíne évről évre csökken.
  • 62:34 - 62:38
    2030 nyarára teljesen eltűnhet.
  • 62:38 - 62:41
    Vannak akik szerint akár 2015-re is.
  • 62:52 - 62:56
    A napsugarak, melyeket ezidáig
    a jégmezők visszavertek
  • 62:56 - 62:59
    most a vizet melegítik fel.
  • 63:00 - 63:03
    A felmelegedés folyamatosan gyorsul.
  • 63:11 - 63:15
    Ez a jég őrzi bolygónk történetét.
  • 63:15 - 63:19
    A szén-dioxid szintje nem volt ilyen magas
  • 63:19 - 63:21
    többszázezer éve.
  • 63:23 - 63:27
    Az emberiség sosem élt még ilyen légkörben.
  • 63:39 - 63:44
    Vajon ez a mértéktelen kihasználása
    a nyersanyagoknak minden élőlényt fenyeget?
  • 63:45 - 63:46
    A klímaváltozás
  • 63:46 - 63:48
    kihangsúlyozza ezt a veszélyt.
  • 63:48 - 63:52
    2050-re a Földön élő fajok
    negyede a kihalás szélére jut,
  • 63:52 - 63:55
    vagy végérvényesen kipusztúl.
  • 63:55 - 63:57
    A sarkkörökön,
  • 63:57 - 64:01
    a természet egyensúlya már
    megbomlott.
  • 65:36 - 65:37
    Az Északi-sarkon
  • 65:37 - 65:43
    a jég 30%-a elolvadt
    az elmúlt 30 évben.
  • 65:44 - 65:47
    Ahogy Grönland egyre melegszik
  • 65:47 - 65:52
    egy egész kontinensnyi ivóvíz folyik
    bele az óceánok sós vizébe.
  • 66:04 - 66:09
    Grönland jégmezőiben tárolódik
    a Föld ivóvízkészletének 20%-a.
  • 66:10 - 66:15
    Ha ez elolvad, a tengerszint
    7 méterrel emelkedni fog.
  • 66:30 - 66:33
    Pedig itt nincsenek is gyárak.
  • 66:34 - 66:37
    Grönland jégsapkái a melegházhatást
    okozó gázok miatt olvadnak,
  • 66:37 - 66:39
    melyeket máshol bocsájtanak ki.
  • 66:42 - 66:46
    A Föld ökológiai rendszerének
    nincsnek határai.
  • 66:46 - 66:47
    Bárhol is legyünk,
  • 66:47 - 66:51
    tetteink kihatnak az egész Földre.
  • 66:51 - 66:55
    Földünk légköre egy
    szétválaszthatatlan egység.
  • 66:55 - 66:58
    Ez egy vagyon, amin osztozunk.
  • 67:01 - 67:04
    Grönland jégmezőinek tetején tavak
    jelennek meg.
  • 67:05 - 67:10
    A jégsapkák olyan ütemben olvadnak,
    melyet még a legpesszimistább
  • 67:10 - 67:13
    tudósok sem jósoltak 10 évvel ezelőtt.
  • 67:22 - 67:26
    Egyre több és több gleccserfolyó
    fut össze
  • 67:26 - 67:28
    és tör utat a felszín alatt.
  • 67:29 - 67:33
    Úgy gondoltuk, hogy a víz megfagy
    a jég alatt.
  • 67:33 - 67:36
    Éppen ellenkezőleg,
    a jégtáblák alatt elfolyik,
  • 67:36 - 67:41
    szállítva így a jégmezőket
    bele a tengerbe.
  • 68:26 - 68:29
    Ahogy Grönland ivóvize
  • 68:29 - 68:32
    belefolyik az óceánok vizébe,
  • 68:32 - 68:35
    úgy sodródnak veszélybe a
    tengerszint közelében lévő települések.
  • 68:40 - 68:42
    A tengerszint növekszik.
  • 68:43 - 68:45
    A vízszint növekedése folytatódik
    a felmelegedés hatására.
  • 68:45 - 68:47
    Csupán a huszadik század alatt
  • 68:48 - 68:50
    a tengerszint 20 centimétert emelkedett.
  • 68:51 - 68:54
    Minden ingataggá válik.
  • 68:54 - 68:59
    Korallzátonyok kifejezetten
    érzékenyek a legkisebb változásra is.
  • 68:59 - 69:02
    30%-uk már el is pusztúlt.
  • 69:02 - 69:07
    Pedig kulcsfontosságú a szerepük
    a fajok életbenmaradásához.
  • 69:11 - 69:15
    A légkörben a legnagyobb áramlatok
    irányt váltanak.
  • 69:16 - 69:19
    Az esőzések változnak.
  • 69:19 - 69:22
    Az éghajlat változik.
  • 69:23 - 69:25
    Az alacsonyan fekvő szigetek lakói
  • 69:25 - 69:29
    a Maldív-szigeteken például,
    az elsők között érintettek.
  • 69:29 - 69:32
    Az aggodalom növekszik.
  • 69:32 - 69:36
    Vannak, akik már most új
    vidékre költöznek.
  • 69:42 - 69:45
    Ha a tengerszint ilyen ütemben növekszik,
  • 69:45 - 69:50
    mit fognak a Tokióhoz
    hasonló nagyvárosok tenni?
  • 69:51 - 69:56
    Évről évre tudósok jelentései
    egyre rémisztőbbek.
  • 69:58 - 70:03
    A Föld lakosságának 70%-a
    part mentén él.
  • 70:03 - 70:06
    15-ből 11 nagyváros
  • 70:06 - 70:09
    tengerek, vagy folyók partján fekszik.
  • 70:10 - 70:14
    A tengerszint emelkedésével a
    sótartalom beszivárog az ivóvízbe,
  • 70:14 - 70:17
    így ihatatlanná téve azt
    a lakók számára.
  • 70:17 - 70:20
    A tömeges népvándorlás elkerülhetetlen.
  • 70:20 - 70:24
    Az egyedüli kérdés a jelenség mértéke.
  • 70:55 - 70:59
    Afrikában, a Kilimandzsáróra nem
    lehet ráismerni.
  • 71:00 - 71:02
    80%-a a jégsapkáknak leolvadt.
  • 71:03 - 71:06
    Nyáron a folyók már nem folynak emiatt.
  • 71:06 - 71:09
    A helyi lakosság szomjazik.
  • 71:10 - 71:14
    Még a Föld legmagasabb csúcsainál is,
    a Himalája szivében is
  • 71:14 - 71:18
    az örök hó és a gleccserek
    fogyóban vannak.
  • 71:20 - 71:24
    Pedig ezek a gleccserek
    létfontosságúak a víz körforgásában.
  • 71:24 - 71:27
    Jégként őrzik a monszun vizét télen
  • 71:28 - 71:31
    és kiengedik nyáron az olvadáskor.
  • 71:44 - 71:48
    A Himalája gleccserei látják el az összes
    nagy ázsiai folyót vízzel.
  • 71:48 - 71:52
    Indus, Gangesz,
    Mekong, Yangtze Kiang...
  • 71:53 - 71:57
    2 milliárd ember függ a belőlük
    nyert ivóvíztől,
  • 71:57 - 72:00
    és a termőföldek művelhetősége
    Bangladesh-ben.
  • 72:01 - 72:04
    A Gangesz és a Brahmaputra deltájában,
  • 72:05 - 72:09
    Bangladesh közvetlenül érintett
    a Himalájában zajló eseményekben
  • 72:09 - 72:10
    és a tengerszint emelkedésében is.
  • 72:11 - 72:15
    Ez a legsűrűnlakottabb és
    egyben legszegényebb ország a világon.
  • 72:15 - 72:18
    A globális felmelegedés már
    kifejti itt is hatását.
  • 72:18 - 72:23
    Az árvizek és tornádók együttes hatása
  • 72:23 - 72:26
    eltüntetheti a területének
    egyharmadát.
  • 72:27 - 72:30
    Bármelyik nép, ilyen méretű káros
    jelenségek miatt
  • 72:31 - 72:33
    végső soron biztos elvonul.
  • 72:39 - 72:41
    Gazdag országok sem lesznek kivételek.
  • 72:42 - 72:44
    Szárazságok mindenütt jelentkeznek.
  • 72:44 - 72:49
    Ausztráliában a termőföldek fele
    már kezd kiszáradni.
  • 73:01 - 73:05
    Folyamatosan feldúljuk az
    éghajlat egyensúlyát,
  • 73:05 - 73:10
    mely 12,000 éve segít minket
    a fejlődésben.
  • 73:17 - 73:22
    Egyre több tűzvész
    üti fel fejét nagyvárosok közelében.
  • 73:23 - 73:26
    Ezek a tüzek csak tovább
    súlyosbítják a globális felmelegedést.
  • 73:26 - 73:29
    Ahogy a fák elégnek,
    szén-dioxid szabadul fel belőlük.
  • 73:31 - 73:36
    A rendszer, mely az éghajlatot
    tartja egyensúlyban súlyosan megsérült.
  • 73:36 - 73:40
    Alapjaiban rendült meg.
  • 74:11 - 74:16
    A klímaváltozás vészjósló órája
    ezeken a gyönyörű vidékeken is ketyeg.
  • 74:16 - 74:20
    Szibériában,
    és máshol is a Földön,
  • 74:20 - 74:24
    olyan hideg van, hogy a talaj
    állandóan meg van fagyva.
  • 74:24 - 74:27
    Ezt állandóan fagyott
    altalajnak nevezzük.
  • 74:28 - 74:32
    A felszín alatt klimatikus
    bomba rejtőzik.
  • 74:32 - 74:33
    Metán.
  • 74:33 - 74:38
    Melegházhatást okozó gáz, mely
    20-szor intenzívebb a szén-dioxidnál.
  • 74:53 - 74:55
    Ha fagy leolvad,
  • 74:55 - 74:58
    a kiszabaduló metán, olyan mértékben
    felgyorsítja majd a melegházhatást,
  • 74:58 - 75:03
    melynek következményét
    elképzelni sem tudjuk.
  • 75:08 - 75:13
    Akkor valóban
    ismeretlen területen leszünk.
  • 75:20 - 75:24
    Az emberiségnek kevesebb, mint 10 éve
    van hátra, hogy fordítson ezen a folyamaton,
  • 75:24 - 75:27
    és hogy ne kényszerüljön
    erre az ismeretlen területre.
  • 75:28 - 75:31
    Az élet a Földön, ahogy még
    nem ismerjük.
  • 75:59 - 76:03
    Olyan jelenséget idéztünk elő,
    melyet nem tudunk irányítani.
  • 76:03 - 76:05
    A kezdetek óta,
  • 76:05 - 76:09
    a víz, a levegő és az élet
    szorosan összefügg.
  • 76:11 - 76:15
    De sajnos mi megtörtük ezt
    a kapcsot.
  • 76:17 - 76:18
    Nézzünk szembe a tényekkel.
  • 76:18 - 76:21
    El kell hinnünk, amit tudunk.
  • 76:24 - 76:28
    Minden, amit láttunk az emberi
    viselkedés következménye.
  • 76:30 - 76:33
    A saját formánkra alakítottuk a Földet.
  • 76:34 - 76:36
    Nagyon kevés időnk maradt változtatni.
  • 76:37 - 76:41
    Hogy képes majd ez az évszázad
    9 milliárd ember terhét viselni,
  • 76:42 - 76:48
    ha nem fogadjuk el már ezidáig
    felhalmozott hibáinkat?
  • 76:55 - 77:01
    A Föld lakosságának 20%-a
    fogyasztja az összes nyersanyag 80%-át.
  • 77:20 - 77:24
    A világ 12-szer annyit költ fegyverkezésre,
  • 77:25 - 77:27
    mint, amennyit fejlődő országok segítésére.
  • 77:40 - 77:45
    5000 ember hal meg naponta
    szennyezett víz miatt.
  • 77:45 - 77:49
    1 milliárd embernek nincs állandó ivóvize.
  • 78:00 - 78:05
    1 milliárd ember éhezik.
  • 78:19 - 78:24
    A termelt búza 50%-a
  • 78:24 - 78:29
    állatok takarmányaként és
    üzemanyagként hasznosul.
  • 78:42 - 78:47
    Művelhető területek 40%-a
    szenvedett súlyos, hosszútávú kárt.
  • 79:00 - 79:04
    Minden évben 13 millió hektár erdő
    semmisül meg.
  • 79:16 - 79:22
    Minden negyedik emlős, nyolcadik madár,
    harmadik hüllő a kihalás szélén van.
  • 79:22 - 79:27
    A fajok 1000-szer gyorsabban pusztulnak,
    mint az természetesen történne.
  • 79:37 - 79:42
    Halászterületek egyharmadát kizsákmányolták.
  • 79:54 - 79:58
    Az elmúlt 15 év átlaghőmérséklete
  • 79:58 - 80:00
    az eddig mért legmagasabb.
  • 80:15 - 80:20
    A jégréteg 40%-kal vékonyabb,
    mint 40 évvel ezelőtt.
  • 80:32 - 80:41
    2050-re 200 millió menekült lesz
    az éghajlatváltozás miatt.
  • 80:48 - 80:50
    A tetteink ára nagyon magas.
  • 80:50 - 80:54
    Olyanok fizetik meg ezt az árat,
    akik nem is tehetnek róla.
  • 80:54 - 80:56
    Láttam menekült táborokat,
  • 80:57 - 81:00
    városnagyságúakat a sivatagban.
  • 81:00 - 81:02
    Hány férfi, nő és gyermek
  • 81:03 - 81:05
    sorsa forog kockán?
  • 81:06 - 81:09
    Muszáj nekünk mindig falakat húznunk,
    hogy szétválasszunk embereket
  • 81:11 - 81:15
    és megóvjuk a boldogságát néhánynak
    mások gyötrelmétől?
  • 81:15 - 81:17
    Túl késő pesszimistának lenni.
  • 81:17 - 81:21
    Tudom, hogy egyetlen ember
    képes ledönteni bármelyik falat.
  • 81:21 - 81:23
    Túl késő pesszimistának lenni.
  • 81:23 - 81:27
    Világszerte ötből négy gyerek jár iskolába.
  • 81:27 - 81:30
    Soha sem adatott még meg ennyi ember
    számára az oktatás lehetősége.
  • 81:30 - 81:34
    Mindenki, a leggazdagabbtól a
    legszegényebbig hozzájárul a jövőhöz.
  • 81:34 - 81:36
    Lesotho,
    a világ egyik legszegényebb országa
  • 81:37 - 81:41
    arányosan a legtöbbet költ az oktatásra.
  • 81:41 - 81:46
    Qatar, az egyik leggazdagabb állam,
    híres egyetemeket támogat.
  • 81:46 - 81:49
    Kultúra, oktatás,
    fejlesztés és kutatás
  • 81:49 - 81:52
    mind kimeríthetetlen értékek.
  • 81:52 - 81:54
    A szenvedés és gyötrelem láttán
  • 81:54 - 81:57
    önkéntesek milliói vállalnak
    szolidaritást, mely bizonyítja
  • 81:57 - 82:01
    hogy az emberek közti kapcsolat
    erősebb, mint a nemzetek közti önzőség.
  • 82:01 - 82:04
    Bangladeshben, egy férfi
    megalkotta az elképzelhetetlent:
  • 82:04 - 82:07
    bankot alapított, mely csakis
    a szegényeknek ad kölcsönt.
  • 82:07 - 82:12
    30 év alatt megváltoztatta
    150 millió ember életét.
  • 82:12 - 82:16
    Az Antarktisz óriási
    nyersanyagkészlettel rendelkező terület,
  • 82:16 - 82:19
    melyet egyik ország sem aknázhat ki.
  • 82:19 - 82:22
    A természet szentélye,
    a béke és tudomány szigete.
  • 82:23 - 82:25
    Egy egyezmény, melyet 49 ország írt alá,
  • 82:25 - 82:28
    melynek folytán közkinccsé válhatott
    az egész terület.
  • 82:28 - 82:30
    Túl késő pesszimistának lenni.
  • 82:30 - 82:35
    Kormányok cselekedtek, hogy megőrizzék
    a szárazföldi vizek 2%-át.
  • 82:35 - 82:39
    Ez nem sok, de dupla annyi, mint
    10 évvel ezelőtt.
  • 82:39 - 82:42
    Az első nemzeti parkok
    egy évszázada jelentek meg.
  • 82:43 - 82:46
    Mára a szárazföldek 13% nemzeti park.
  • 82:46 - 82:48
    Ezek azok a területek,
    ahol az emberi tevékenység
  • 82:48 - 82:53
    lépést tart a fajok és természet
    fenntarthatóságával.
  • 82:53 - 82:57
    Ez az emberek és természet közötti
    egyensúly legyen a követendő minta,
  • 82:57 - 82:59
    és ne a kivétel.
  • 82:59 - 83:03
    Amerikában, New York felismerte
    a természet jelentőségét.
  • 83:03 - 83:06
    Ezek az erdők és tavak
    látják el a várost ivóvízzel.
  • 83:07 - 83:11
    Dél-Koreában az erdők nagy része
    kipusztúlt a háborúban.
  • 83:11 - 83:14
    A nemzeti erdőtelepítési
    programnak köszönhetően,
  • 83:14 - 83:17
    most újra 65%-át az országnak
    erdők fedik.
  • 83:17 - 83:21
    A papír 75%-a újrahasznosul.
  • 83:21 - 83:26
    Costa Rica döntést hozott
    a fegyverkezés és a természetvédelem között.
  • 83:26 - 83:28
    Az országnak nincs többé serege.
  • 83:28 - 83:32
    A pénzt oktatásra, ökoturizmusra
  • 83:32 - 83:35
    és az erdők megóvására költi.
  • 83:35 - 83:38
    Gabon a világ egyik elsőszámú
    fakiterlemő országa.
  • 83:38 - 83:43
    Itt már szelektív fakitermelés folyik.
    Hektáronként 1 fa.
  • 83:43 - 83:47
    Az erdők az ország legfontosabb
    bevételi forrásai,
  • 83:47 - 83:49
    de van idejük helyreállni.
  • 83:49 - 83:53
    Vannak megoldások
    a fenntartható erdőgazdálkodásra.
  • 83:53 - 83:55
    Kötelezővé kell tenni őket.
  • 83:56 - 84:00
    Fogyaszttók és gyártók számára
    az igazság elérése a cél.
  • 84:01 - 84:05
    Mikor az üzlet jó,
    és vásárló és eladó egyaránt profitál,
  • 84:05 - 84:08
    mindenki jó életet élhet.
  • 84:09 - 84:11
    Hogy lehet igazság és egyenlőség
  • 84:12 - 84:15
    azok között, akik puszta kézzel
    művelik a földet,
  • 84:15 - 84:19
    és azok közt, akik gépekkel
    gyűjtik be a terményt?
  • 84:23 - 84:26
    Legyünk felelős fogyasztók.
  • 84:26 - 84:28
    Gondolkodjunk el rajta,
    hogy mit vásárolunk!
  • 84:32 - 84:33
    Túl késő pesszimistának lenni.
  • 84:34 - 84:37
    Láttam emberi léptékű mezőgazdaságot.
  • 84:37 - 84:39
    Képes ellátni az egész Földet,
  • 84:39 - 84:43
    ha a hústermelés nem az emberek
    szájából veszi el az élelmet.
  • 84:44 - 84:47
    Láttam halászokat, akik
    ügyelnek arra, hogy mit fognak ki
  • 84:47 - 84:50
    és mértékkel használják az óceán kincseit.
  • 84:51 - 84:53
    Láttam házakat, melyek
    magunknak termelnek energiát.
  • 84:54 - 84:56
    5,000 ember él Freiburgban
  • 84:56 - 85:00
    Németországban, az első
    természetbarát ökokerületben.
  • 85:00 - 85:02
    Más városok is támogatják a projektet.
  • 85:02 - 85:05
    Mumbai az ezredik csatlakozó.
  • 85:05 - 85:10
    Új-Zéland, Ausztria, Svédország, Izland
    és más nemzetek
  • 85:10 - 85:13
    elsődleges szempontként tűzték ki
  • 85:13 - 85:15
    a megújuló energiaforrásokat.
  • 85:16 - 85:21
    80%-a a fogyasztott energiának
    szerves anyagból származik.
  • 85:21 - 85:22
    Minden héten,
  • 85:22 - 85:26
    két új szénerőmű épül Kínában.
  • 85:27 - 85:31
    De láttam Dániát is,
    ahol egy újfajta szénerőmű épült,
  • 85:31 - 85:35
    ami a szenet nem a levegőbe, hanem
    a földbe bocsájtja ki.
  • 85:35 - 85:38
    Egy megoldás a jövőben?
    Senki se tudja még.
  • 85:38 - 85:40
    Izlandon láttam egy erőművet
  • 85:40 - 85:43
    mely a Föld hőjét használja.
  • 85:43 - 85:45
    Geotermikus erőmű.
  • 85:45 - 85:47
    Láttam egy tengeri kígyót,
  • 85:47 - 85:50
    mely a hullámok energiáját
  • 85:50 - 85:52
    alakítja elektromos árammá.
  • 85:53 - 85:55
    Láttam szélerőmű sorokat
    Dánia partjainál
  • 85:56 - 85:59
    melyek az ország fogyasztásának
    20%-át ellátják.
  • 85:59 - 86:05
    Amerika, Kína, India, Németország
    és Spanyolország a legnagyobb befektetők
  • 86:05 - 86:06
    a megújuló energiák terén.
  • 86:07 - 86:10
    Már 2 és fél millió munkát teremtettek
    ezen a téren.
  • 86:11 - 86:13
    Hol nem fúj szél a Földön?
  • 86:15 - 86:19
    Láttam sivatagokat, forrni
    a nap sugaraitól.
  • 86:19 - 86:22
    Minden összefügg a Földön,
  • 86:22 - 86:26
    és a Föld összefügg a Nappal,
    az eredendő energiaforrással.
  • 86:26 - 86:29
    Nem tudnánk utánozni a
    növényeket és begyűjteni a napenergiát?
  • 86:30 - 86:34
    Egy óra alatt a Nap elegendő energiát
    sugároz a Föld felszínére,
  • 86:35 - 86:38
    ami a teljes emberiség egy évi fogyasztását
    képes kiszolgálni.
  • 86:38 - 86:43
    Amíg a Föld létezik,
    a Nap energiája kifogyhatatlan marad.
  • 86:43 - 86:44
    Amit tennünk kell, hogy
  • 86:44 - 86:47
    nem fúrjuk tovább a Földet, hanem
    elkezdünk felfelé tekinteni.
  • 86:48 - 86:51
    Csak a Nappal való gazdálkodást
    kell megtanulnunk.
  • 86:51 - 86:53
    Ezek mind csak példák,
  • 86:53 - 86:56
    de felhívják a figyelmünket.
  • 86:56 - 86:59
    Egy új kalandra hívják fel
    az emberiséget
  • 86:59 - 87:03
    mely a mértékletességen,
    intelligencián és osztozáson alapszik.
  • 87:19 - 87:22
    Össze kell fognunk.
  • 87:23 - 87:25
    Nem az a fontos
  • 87:25 - 87:27
    ami már nincs,
  • 87:27 - 87:29
    hanem ami még van.
  • 87:31 - 87:34
    Még mindig megmaradt az erdők fele,
  • 87:34 - 87:39
    folyók, tavak, gleccserek ezrei
    és rengeteg élőlény.
  • 87:43 - 87:46
    Tudjuk, hogy a megoldások már
    megérkeztek.
  • 87:47 - 87:50
    Mindannyian akarnunk kell a változást.
  • 87:52 - 87:54
    Mire várunk még?
  • 88:22 - 88:27
    Rajtunk áll, hogy mi történik ezután!
  • 88:28 - 88:32
    Együtt...
Title:
HOME (English with subtitles)
Video Language:
English
Duration:
01:33:18

Hungarian subtitles

Revisions