Miért nem hasonlíthatók össze a Covid-19 oltóanyagok?

Ez a Johnson & Johnson
egyadagos Covid-19 oltóanyaga.

Március elején több mint 6000 adagot

kellett volna szállítani
a michigani Detroitba,

de a polgármester nemet mondott.

„A Moderna és a Pfizer a legjobb.

Minden tőlem telhetőt megteszek,

hogy Detroit lakosai a legjobbat kapják."

A vakcinák hatékonysági
mutatójáról beszélt.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna
hatékonysági mutatója

roppant nagy:

95% és 94%.

De a Johnson & Johnsoné?

Csak 66%.

Ha csak e számokat tekintjük,

természetesen azt hisszük,
hogy ezek rosszabbak, mint amazok.

De a feltételezésünk hibás.

E számok bizonyosan

nem a leglényegesebb jelzői
valamely vakcina hatékonyságának.

Ennek megértéséhez először tudnunk kell,

mi a vakcinák feladata.

A vakcina hatékonysági mutatóját
nagy klinikai kísérletekből számolják,

mikor a vakcinát
több ezer főn próbálják ki.

Az alanyokat két csoportra osztják:

az egyik csoportot beoltják,
a másik placebót kap.

Aztán hazaengedik őket,
hogy éljék életüket,

eközben tudósok figyelik őket, hogy ki
kapja el hónapok alatt a Covid-19-et.

A Pfizer/BioNTech kísérletében
43 000 fő vett részt.

Végül 170-en fertőződtek meg Covid-19-cel.

A fertőzöttek számának
a két csoport közti megoszlása

határozza meg a vakcina hatékonyságát.

Ha a 170 egyenlően oszlik meg,
az azt jelentené,

hogy beoltottan ugyanolyan
valószínűséggel betegednénk meg,

mint oltás nélkül.

Ez 0% hatékonyságot jelentene.

Ha mind a 170 a placebocsoportban van,
és nulla oltott betegszik meg,

a vakcina hatékonysága 100%-os.

Esetünkben 162 volt a placebocsoportban,

és csak nyolc az oltott csoportban.

Ez azt jelenti, hogy az oltottak 95%-os
valószínűséggel kevésbé betegszenek meg:

a vakcina hatékonysága 95%-os.

De ez nem azt jelenti,
hogy 100 oltottból öten megbetegszenek.

A 95%-os szám az egyénre vonatkozik.

Minden oltott 95%-kal kevésbé
valószínű, hogy megbetegszik,

mint aki nem lett beoltva –

mindenkor, mikor Covid-19
fertőzésnek vannak kitéve.

Minden vakcina hatékonysági
mutatóját így számolják ki.

De az egyes vakcinák kísérleteit roppant
eltérő körülmények közt végezhetik.

Az egyik legfontosabb szempont

e számok értékelésekor az időzítés:

hogy milyen időszakban végezték
a klinikai kísérleteket.

Ez a napi Covid-19 esetek száma
az USA-ban a világjárvány kezdete óta.

A Modernára vonatkozó kísérleteket
csakis nyáron, az USA-ban végezték.

A Pfizer/BioNTechét is alapvetően ott,

azonos időszakban folytatták le.

De a Johnson & Johnson
akkor végezte kísérleteit az USA-ban,

mikor nagyobb esélyük volt az alanyoknak,

hogy fertőzésnek legyenek kitéve.

Vizsgálataik zöme más országokban folyt,

elsősorban Dél-Afrikában és Brazíliában.

Ezekben az országokban
nemcsak az esetszám volt nagy,

hanem maga a vírus is más volt.

A vizsgálatokat akkor végezték,

mikor a fertőzések zömét okozó
új változatok jelentek meg:

e változatok nagyobb valószínűséggel
betegítették meg az alanyokat.

Dél-Afrikában a Johnson & Johnson
más vírusváltozatot vizsgált,

nem pedig az USA-ban
a nyár folyamán vizsgált eredeti törzset.

Ennek dacára az oltóanyag mégis lényegesen
csökkentette a fertőzéseket.

„Ha közvetlenül szeretnénk
összehasonlítani a vakcinákat,

annak azonos feltételek között,
ugyanazon vizsgálatban,

egyazon világrészben,
egyidejűleg kell megtörténnie."

"Ha a Pfizerrel és a Modernával
végzett klinikai vizsgálatokat

ugyanabban az időben ismételnénk meg,
mint mikor a J&J-nal végezték őket,

esetleg egészen más
hatékonysági mutatókhoz jutnánk.

E hatékonysági adatok csak azt közlik,
mi történt egyes vakcinák vizsgálatakor,

és nem pontosan azt,
hogy mi történik majd a valóságban.

De sok szakértő állítja, hogy nem
e számokból kell megítélni a vakcinákat,

mert az oltás célja
nem mindig a fertőzés elkerülése.

„A Covid-19 oltásprogram célja
nem a „nulla Covid" állapot elérése,

hanem a vírus megszelídítése, megfékezése,

hogy ne okozhasson súlyos betegséget,
kórházba kerülést vagy halált."

Segít elemezni a Covid-19-nek való
kitettség különböző következményeit:

A legjobb eset, mikor egyáltalán
nem betegszünk meg.

A legrosszabb eset az elhalálozás.

Közöttük helyezkedik el a kórházba
kerülés, tünetek az enyhétől a súlyosig,

vagy ha teljesen tünetmentes valaki.

A legjobb esetben az oltóanyag
nyújtotta védelem idáig terjed.

De valójában nem ez
a Covid-19 vakcinák fő célja.

A valódi célja, hogy szervezetünket
kellően védje e lehetőségek ellen:

hogy ha mégis megfertőződnénk,
az inkább megfázásnak tűnjék,

mintsem olyannak,
amely miatt kórházba kerülnénk.

Erre pedig a Covid-19 oltóanyagok
mind alkalmasak.

A kísérletek mindegyikére igaz, hogy bár
placebocsoportból kerültek kórházba,

vagy haltak bele Covid-19-be,

e kísérletek során semelyik teljesen
beoltott személy sem került kórházba,

vagy hunyt el Covid-19-ben.