Miért nem hasonlíthatók össze a Covid-19 oltóanyagok?

Ez a Johnson & Johnson
egyadagos Covid-19 oltóanyaga.

Március elején több mint 6000 adagot

kellett volna szállítani
a michigani Detroitba,

de a polgármester nemet mondott.

„A Moderna és a Pfizer a legjobb.

Minden tőlem telhetőt megteszek,

hogy Detroit lakosai a legjobbat kapják."

A vakcinák hatékonysági
mutatójáról beszélt.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna
hatékonysági mutatója

roppant nagy:

95% és 94%.

De a Johnson & Johnsoné?

Csak 66%.

Ha csak e számokat tekintjük,

természetesen azt hisszük,
hogy ezek rosszabbak, mint amazok.

De a feltételezésünk hibás.

E számok bizonyosan

nem a leglényegesebb jelzői
valamely vakcina hatékonyságának.

Ennek megértéséhez először tudnunk kell,

mi a vakcinák feladata.

A vakcina hatékonysági mutatóját
nagy klinikai kísérletekből számolják,

mikor a vakcinát
több ezer főn próbálják ki.

Az alanyokat két csoportra osztják:

az egyik csoportot beoltják,
a másik placebót kap.

Aztán hazaengedik őket,
hogy éljék életüket,

eközben tudósok figyelik őket, hogy ki
kapja el hónapok alatt a Covid-19-et.

A Pfizer/BioNTech kísérletében
43 000 fő vett részt.

Végül 170-en fertőződtek meg Covid-19-cel.

A fertőzöttek számának
a két csoport közti megoszlása

határozza meg a vakcina hatékonyságát.

Ha a 170 egyenlően oszlik meg,
az azt jelentené,

hogy beoltottan ugyanolyan
valószínűséggel betegednénk meg,

mint oltás nélkül.

Ez 0% hatékonyságot jelentene.

Ha mind a 170 a placebocsoportban van,
és nulla oltott betegszik meg,

a vakcina hatékonysága 100%-os.

Esetünkben 162 volt a placebocsoportban,

és csak nyolc az oltott csoportban.

Ez azt jelenti, hogy az oltottak 95%-os
valószínűséggel kevésbé betegszenek meg:

a vakcina hatékonysága 95%-os.

De ez nem azt jelenti,
hogy 100 oltottból öten megbetegszenek.

A 95%-os szám az egyénre vonatkozik.

Minden oltott 95%-kal kevésbé
valószínű, hogy megbetegszik,

mint aki nem lett beoltva –

mindenkor, mikor Covid-19
fertőzésnek vannak kitéve.

Minden vakcina hatékonysági
mutatóját így számolják ki.

De az egyes vakcinák kísérleteit roppant
eltérő körülmények közt végezhetik.

Az egyik legfontosabb szempont

e számok értékelésekor az időzítés:

hogy milyen időszakban végezték
a klinikai kísérleteket.

Ez a napi Covid-19 esetek száma
az USA-ban a világjárvány kezdete óta.

A Modernára vonatkozó kísérleteket
csakis nyáron, az USA-ban végezték.

A Pfizer/BioNTechét is alapvetően ott,

azonos időszakban folytatták le.

De a Johnson & Johnson
akkor végezte kísérleteit az USA-ban,

mikor nagyobb esélyük volt az alanyoknak,

hogy fertőzésnek legyenek kitéve.