A kialakuló kötések típusának megjóslása (elektronegativitás) | A kémiai kötések | Kémia | Khan Academy

Az egyik lehetőség arra, hogy két elem atomjai között kialakuló kötés típusát megjósoljuk, ha az elemek elektronegativitását összehasonlítjuk. Nagy elektronegativitásbeli különbségek esetén általában ionos kötés, míg a kisebb különbségek esetén kovalens kötés alakul ki.

Tanulj kémiát a Khan Academyn: https://hu.khanacademy.org/science/chemistry

Kémia a Khan Academyn: Tudtad, hogy minden kémiai anyagokból áll? A kémia az anyagokat vizsgálja: azok összetételét, tulajdonságait és reakcióképességét. Ez nagyjából a középiskola első évének tananyagát fedi le. Az algebra alapos ismerete segítségünkre lehet.

Mi a Khan Academy? A Khan Academy gyakorló feladatokat, oktatóvideókat és személyre szabott tanulási összesítő táblát kínál, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók a saját tempójukban tanuljanak az iskolában és az iskolán kívül is. Matematikát, természettudományokat, programozást, történelmet, művészettörténetet, közgazdaságtant és még más tárgyakat is tanulhatsz nálunk. Matematikai küldetéseink végigvezetik a diákokat az általános iskola első osztályától egészen a differenciál- és integrálszámításig modern, adaptív technológia segítségével, mely felméri az erősségeket és a hiányosságokat.

Küldetésünk, hogy bárki, bárhol világszínvonalú oktatásban részesülhessen.

A magyar fordítás az Akadémia Határok Nélkül Alapítvány (akademiahataroknelkul.hu) fordítócsapatának munkája.

A korábbi videókban már volt szó

az adott elemek atomjai között kialakuló kötéstípusókról.

Például ha két fém létesít kötést,

akkor fémes kötés lesz.

Ha két nemfém, amelyek valahogy kötődnek

az valószínűleg kovalens kötés

Az az általános szabály,

hogy ha van egy fém

és egy nemfém,

akkor azok valószínűleg ionos kötésben vannak.

Ez az általános szabály.

Ebben a videóban szeretném jobban érzékeltetni,

hogy a kötések valójában sokkal szélesebb körűek.

Ezek a kötések,

beszéltünk olyan dolgokról, mint poláris kovalens kötés.

ami kezd egyre ionosabbnak tűnni.

Arról lesz szó ebben a videóban,

és az elektronegativitással kapcsolatban

Csak emlékeztetőül

sok videóban beszélünk az elektronegativitásról,

De ez a atom azon tulajdonsága,

hogy egy kötésben mennyire ragaszkodik az elektronokhoz

mennyire akarja, hogy az elektronsűrűség közelebb legyen hozzá,

hogy az elektronpár több időt töltsön vele

egy adott atom körül.

Tehát valami nagy elektronegativitással

ragaszkodik az elektronokhoz,

azután valami kis elektronegativitással

Gondolkodhatunk a lehetőségeken

az ionos véglet

és a kovalens véglet között.

Elképzelhetjük úgy, hogy a bal szélén

nincs nagy különbség van az elektronegativitások között.

Mindkét atom, amely részt vesz a kötés kialakításában

nagyjából azonosak abban, hogy
nagyon akarják az elektronokat.

Míg az ionos kötésnél,

nagy különbség van az elektronegativitásokban,

annyira, hogy az egyik atom elveszi az elektront

a másiktól.

Tehát az egyik lehetőség, hogy így képzeljük el,

hadd rajzoljak ide egy nyilat,

tehát itt növekszik az elektronegativitás

különbség ahogy balról jobbra haladsz.

Valahol középen,

ahogy balról jobbra haladsz,

egyre polárisabb lesz a kovalens kötés.

Például ha

az oxigén és oxigén közötti kötést vesszük,

mindkettő nemfém.

tehát ez kovalens kötés lesz

az általános szabály szerint.

A fémek és nemfémek közötti felosztás ténylegesen.

Itt megcsinálom,

Ez a kék vonal amit látsz egy felosztás

bár a dolgok, amik átnyúlnak rajta

egy kicsit érdekesebbek.

De az oxigén és a hidrogén is nemfém,

de igen nagy különbség van az elektronegítivitásuk között.

Ez itt az elektronegativitás.

Pauling-skálán mérve,

a híres biológusról és kémikusról, Linus Paulingról nevezték el,

láthatod a skálán, hogy az oxigén 3,44,

az egyik legnagyobb elektronegativitású atom.

Az elektronegetivitás, beszéltünk erről a korábbi videókban.

balról jobbra és lentről felfelé növekszik.

Ezek a jobb felső sarokban levők, amelyek nem a nemes gázok,

ezek amelyek valóban ragaszkodnak az elektronokhoz.

Az oxigén az egyik legragaszkodóbb.

Amíg a hidrogénnek nem olyan nagy az elektronegativitása,

kisebb, 2,20.

Tehát e szerint

azok az elektronok több időt töltenek

az oxigén körül.

Ha ugyanannyi időt töltenek,

akkor az oxigén semleges lenne,

azonban mivel kicsivel több időt töltenek itt,

azt mondjuk, hogy parciális negatív töltésük van,

a görög kis delta,

és a hidrogén oldalán,

mivel a megosztott elektronok több időt töltenek

az oxigén körül, mint a hidrogén körül,

parciális pozitív töltés lesz itt.

És így ez poláris kovalens kötés lesz.

Talán a palettának ezen a részén helyezkedik el,

attól függően, hogy akarjuk,

hogy nézzük a skálát.

A másik kérdés, hogy

oké, ez a lehetőség a kovalens és ionos között,

de mi a helyzet a fémessel?

Fémes kötés általában akkor alakul ki,

ha két atom elektronegativitása nem nagyon különbözik egymástól,

és mindkettőnek ésszerűen kicsi az elektronegativitása.

Ezért van az, hogy