< Return to Video

A reakciósebességet befolyásoló tényezők | Kinetika | Kémia | Khan Academy

  • 0:00 - 0:02
    Több tényező is befolyásolja
  • 0:02 - 0:04
    a reakciók sebességét.
  • 0:04 - 0:09
    Az egyik a reagensek koncentrációja.
  • 0:09 - 0:10
    A legtöbb reakció gyorsabban zajlik,
  • 0:10 - 0:14
    ha valamelyik reagens
    koncentrációját növeljük.
  • 0:14 - 0:17
    Példaként nézzük meg a szilárd cink
  • 0:17 - 0:18
    sósavval való reakcióját,
  • 0:18 - 0:23
    amelyben cink-klorid-oldat
    és hidrogéngáz keletkezik.
  • 0:23 - 0:26
    Tegyünk be egy cinkdarabot
  • 0:26 - 0:30
    – berajzolom ide –
  • 0:30 - 0:36
    egy 3 mol/dm³ koncentrációjú HCl-oldatba.
  • 0:36 - 0:42
    A lombikban tehát 3 mólos sósav található.
  • 0:42 - 0:46
    A reakció során hidrogéngáz keletkezik.
  • 0:46 - 0:48
    Így a reakció sebességét követni tudjuk
  • 0:48 - 0:53
    az edényből távozó hidrogénbuborékok
    mennyiségének megfigyelésével.
  • 0:53 - 0:55
    Ismételjük meg a kísérletet!
  • 0:55 - 0:58
    Most 3 mólos sósavoldat helyett
  • 0:58 - 1:01
    6 mólos sósavoldatot használunk.
  • 1:01 - 1:08
    Növeltük a sósavoldat koncentrációját.
  • 1:08 - 1:12
    Most, amikor a cinket beletesszük
  • 1:12 - 1:15
    a 6 mólos sósavoldatba,
  • 1:15 - 1:16
    azt figyelhetjük meg,
  • 1:16 - 1:19
    hogy több hidrogéngáz-buborék
  • 1:19 - 1:23
    távozik az lombikból.
  • 1:23 - 1:28
    Megnöveltük tehát az egyik reagensnek,
    a sósavnak a koncentrációját,
  • 1:28 - 1:34
    és a reakciósebesség
    növekedését tapasztaltuk.
  • 1:34 - 1:37
    Ha a sósav koncentrációját növeljük,
  • 1:37 - 1:39
    több savrészecske van jelen,
  • 1:39 - 1:41
    amelyek ütközhetnek a cinkdarabbal.
  • 1:41 - 1:46
    Így, ahogy a sósav
    koncentrációját növeljük,
  • 1:46 - 1:48
    az ütközések gyakoribbak lesznek,
  • 1:48 - 1:51
    és a reakciósebesség is növekszik.
  • 1:51 - 1:53
    Ugyanebből a reakcióból kiindulva
  • 1:53 - 1:55
    beszéljünk most egy másik tényezőről,
  • 1:55 - 1:57
    mely befolyásolja a reakciósebességet.
  • 1:57 - 2:00
    Ez a tényező a felület.
  • 2:00 - 2:03
    Az előbb egy szilárd cinkdarabot
    reagáltattunk a sósavval.
  • 2:03 - 2:06
    Használhatjuk újra a 3 mólos sósavat.
  • 2:06 - 2:09
    Láttuk, hogy buborékok távoznak
    a cink felületéről,
  • 2:09 - 2:12
    jelezve, hogy hidrogéngáz keletkezett.
  • 2:12 - 2:16
    Most törjük a cinket apróbb darabokra!
  • 2:16 - 2:20
    Egy nagy cinkdarab helyett használjunk
  • 2:20 - 2:23
    sok kis darabot!
  • 2:23 - 2:26
    Ha újra elvégezzük a kísérletet
  • 2:26 - 2:28
    a 3 mólos sósavval,
  • 2:28 - 2:33
    most több hidrogéngáz-buborékot látunk
  • 2:33 - 2:37
    a kicsi cinkdarabok felületéről távozni.
  • 2:37 - 2:42
    Megnöveltük tehát
    a szilárd anyag felületét,
  • 2:42 - 2:48
    és a reakciósebesség
    növekedését tapasztaltuk.
  • 2:48 - 2:50
    Amikor csak egy cinkdarab volt,
  • 2:50 - 2:55
    a reakciósebességet ennek
    a darabnak a felülete korlátozta.
  • 2:55 - 2:57
    Ezért kisebb darabokra törve
  • 2:57 - 3:02
    növelni tudtuk a reakciósebességet.
  • 3:02 - 3:03
    A hőmérséklet is egy további tényező,
  • 3:03 - 3:06
    amely befolyásolhatja a reakciósebességet.
  • 3:06 - 3:09
    A bal oldalon egy világítórúd van
  • 3:09 - 3:13
    egy hidegvizes lombikban.
  • 3:13 - 3:16
    Tegyük fel, hogy a rúd már világít.
  • 3:16 - 3:21
    Berajzolom színessel.
  • 3:21 - 3:22
    A világítórúd fénye
  • 3:22 - 3:25
    egy kémiai reakciónak köszönhető.
  • 3:25 - 3:27
    Ha növeljük a hőmérsékletet,
  • 3:27 - 3:32
    melegítjük ezt a lombikot a bal oldalon,
  • 3:32 - 3:35
    azt látjuk, hogy a fény erősödik.
  • 3:35 - 3:38
    Berajzolom ide,
  • 3:38 - 3:41
    erősebb fény jön a világítórúdból.
  • 3:41 - 3:44
    Tehát a hőmérséklet növelése
  • 3:44 - 3:48
    növelte a reakciósebességet.
  • 3:48 - 3:50
    Annak, hogy a hőmérséklet növelése
  • 3:50 - 3:52
    általánosságban növeli
    a reakciósebességet,
  • 3:52 - 3:53
    az az oka, hogy a hőmérsékletnövekedés
  • 3:53 - 3:56
    a részecskék gyorsabb mozgását jelenti.
  • 3:56 - 4:01
    Így a részecskék gyakrabban
    és nagyobb erővel ütköznek egymásba,
  • 4:01 - 4:04
    ez pedig növeli a reakciósebességet.
  • 4:04 - 4:08
    További reakciósebességet befolyásoló
    tényező még a katalizátor.
  • 4:09 - 4:16
    Nézzük meg a hidrogén-peroxid vízre és oxigénre
    történő bomlásának rendezett egyenletét!
  • 4:16 - 4:18
    Tegyük fel, hogy a bal oldali lombikban
  • 4:18 - 4:21
    hidrogén-peroxid-oldat van.
  • 4:21 - 4:25
    A hidrogén-peroxid
    szobahőmérsékleten bomlik,
  • 4:25 - 4:27
    de olyan lassan,
  • 4:27 - 4:31
    hogy nem látjuk, hogy ez megtörténne.
  • 4:31 - 4:32
    Felgyorsíthatjuk a reakciót
  • 4:32 - 4:34
    katalizátor hozzáadásával.
  • 4:34 - 4:42
    Legyen ebben a főzőpohárban
    kálium-jodid vizes oldata.
  • 4:42 - 4:45
    A kálium-jodid-oldatot beleöntjük
  • 4:45 - 4:50
    a hidrogén-peroxidos lombikba.
  • 4:50 - 4:54
    A jodidionnak mint katalizátornak
    a hozzáadása miatt
  • 4:54 - 4:56
    a hidrogén-peroxid bomlása
  • 4:56 - 4:58
    nagyon gyorsan fog lezajlani.
  • 4:58 - 5:02
    Egy nagy gázfelhőt fogunk látni
  • 5:02 - 5:05
    kijönni a lombikból.
  • 5:05 - 5:10
    Tehát a katalizátornak, jelen esetben
    a jodidanionnak a hozzáadása
  • 5:10 - 5:15
    megnövelte a reakciósebességet.
  • 5:15 - 5:18
    A katalizátor a sebességet
  • 5:18 - 5:23
    a részecskék közti
    ütközésekre hatva növeli.
  • 5:23 - 5:26
    És úgy növeli a sebességet,
  • 5:26 - 5:29
    hogy közben nem használódik el.
Title:
A reakciósebességet befolyásoló tényezők | Kinetika | Kémia | Khan Academy
Description:

A kémiai reakciók sebességét sok tényező befolyásolja, köztük a reagensek koncentrációja, a felület, a hőmérséklet és a katalizátorok. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a reagensek oldatbeli koncentrációjának, a szilárd reagensek felületének és a rendszer hőmérsékletének növelése mind növeli a reakciósebességet. Katalizátor hozzáadásával szintén gyorsítani lehet a reakciókat.

Kémia a Khan Academyn: https://hu.khanacademy.org/science/chemistry

Tudtad, hogy minden kémiai anyagokból áll? A kémia az anyagokat vizsgálja: azok összetételét, tulajdonságait és reakcióképességét. Ez nagyjából a középiskola első évének tananyagát fedi le. Az algebra alapos ismerete segítségünkre lehet.

Mi a Khan Academy? A Khan Academy gyakorló feladatokat, oktatóvideókat és személyre szabott tanulási összesítő táblát kínál, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók a saját tempójukban tanuljanak az iskolában és az iskolán kívül is. Matematikát, természettudományokat, programozást, történelmet, művészettörténetet, közgazdaságtant és még más tárgyakat is tanulhatsz nálunk. Matematikai mesterszint rendszerünk végigvezeti a diákokat az általános iskola első osztályától egészen a differenciál- és integrálszámításig modern, adaptív technológia segítségével, mely felméri az erősségeket és a hiányosságokat.

Küldetésünk, hogy bárki, bárhol világszínvonalú oktatásban részesülhessen.

A magyar fordítás az Akadémia Határok Nélkül Alapítvány (akademiahataroknelkul.hu) csapatának munkája.

Iratkozz fel a Khan Academy magyar csatornájára:

https://www.youtube.com/subscription_center?add_user=khanacademymagyar

Kövess minket a Facebook-on: https://www.facebook.com/khanacademymagyar/
more » « less
Video Language:
English
Team:
Khan Academy
Duration:
05:29

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.