-
Az emberek mindig tudták,
hogy vannak dolgok,
-
amik rövidebbek
és vannak, amik hosszabbak.
-
Például ez a szakasz
-
hosszabbnak néz ki ennél.
-
Csak ránézésre összehasonlítani
nem igazán kielégítő.
-
Jó lenne megmérni.
-
Jó lenne mennyiségileg
meghatározni,
-
mennyivel hosszabb
a második az elsőnél.
-
Hogyan csináljuk?
-
Definiáljuk az egységnyi hosszúságot.
-
Ha ez lesz a hosszúságegységünk,
-
azt mondjuk, hogy ez egy egység,
-
akkor meg tudjuk mondani,
milyen hosszú ez a két vonal.
-
Úgy tűnik, ez az első vonal
-
– bejelölünk egy egységet,
utána még egy odafér –,
-
ezek szerint ez
két egység hosszú.
-
Erre a vonalra meg
-
1, 2, 3 egység fér,
-
ez 3 egység hosszú.
-
Itt most egységekről beszélek.
-
Gyakran használjuk a centimétert.
-
Egy centiméter valahogy így néz ki,
-
de a különböző képernyőkön
nem ugyanekkora lesz ez a szakasz,
-
ezért inkább vonalzót kellene használni.
-
Vannak más mértékegységek is,
-
például a méter,
-
de az nem fér ki a képernyőmre.
-
A mérés alapjául
-
többfajta mértékegységet
használhatunk.
-
De most nézzük inkább
a dimenziókat.
-
Ez itt az egy dimenzióra példa.
-
ez 1D-s.
-
Miért hívjuk egy dimenziónak?
-
Itt csak hosszat tudunk mérni.
-
Nézzünk példát a 2D-re!
-
Lépjünk tovább a két dimenzióra,
-
ahol az objektumoknak
hossza és szélessége lehet.
-
Képzeljünk el két ábrét,
amik így néznek ki.
-
Ez legyen az egyik.
-
Ez az egyik.
-
Figyeld meg,
van szélessége és magassága.
-
Mondhatod úgy is,
hogy van szélessége és hossza,
-
Attól függően, hogy veszed.
-
Ez legyen az egyik ábra.
-
Legyen ez pedig a másik ábra.
-
Ez a másik alakzatunk itt.
-
Megpróbálok pontosan rajzolni.
-
Tehát itt most
két dimenzióban vagyunk.
-
Most az a kérdés,
-
mennyi helyet foglal el
a két dimenziós térben?
-
Másképpen: mekkora a területe
a két ábrának?
-
Itt is össze tudjuk
hasonlítani.
-
Tekintsük ezeket
szőnyegnek, vagy téglalapnak!
-
A másodiknak
több hely kell a képernyőn,
-
mint az elsőnek,
de szeretném tudni megmérni.
-
Hogyan tudnánk megmérni?
-
Itt is definiálunk
egy négyzetegységet.
-
Most az egységnyi hossz helyett
két dimenziónk van.
-
Egységnégyzetet kell definiálni.
-
Ez lesz az egységnégyzet.
-
Az egységnégyzetet
olyan négyzetnek definiáljuk,
-
aminek a magassága
és a szélessége
-
egységnyi hosszú.
-
A szélessége 1 egység,
és a magassága 1 egység.
-
Ezt 1 négyzetegységnek hívjuk.
-
Erre azt szokás mondani,
ez 1 egység.
-
Ezt a kis kettest odabiggyeszted felülre,
ami azt jelenti, 1 egység a négyzeten.
-
Az egység helyett
-
írhattunk volna centimétert.
-
Lehetne 1 négyzetcentiméter.
-
Ezt most arra használhatjuk,
hogy megmérjük ezeket a területeket.
-
Ahogy mondtuk,
ebből az egységhosszból
-
hány fér rá ezekre a vonalakra,
-
vagy azt is kérdezhetjük:
hány egységnégyzet fér el ide?
-
Fogjuk az egységnégyzetünket,
-
na, ez ennyi helyet foglal el.
-
Kell még,
hogy kitöltse a helyet.
-
Odateszünk
egy másik egységnégyzetet.
-
Odateszünk még
egy egységnégyzetet.
-
Oda is teszünk
egy másik egységnégyzetet.
-
Hűha, pont 4 egységnégyzet
kellett a terület lefedéséhez.
-
Azt is mondhatjuk,
ennek a területe
-
4 egységnégyzet,
vagy 4 egység a négyzeten.
-
Mi a helyzet ezzel?
-
Ide 1 , 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8,
-
9-et tudtam beilleszteni.
-
9 egységet tudtam beilleszteni,
9 egységnégyzetet.
-
Folytassuk!
-
Háromdimenziós világban élünk.
-
Miért korlátoznánk magunkat
csak egyre, vagy kettőre?
-
Mennyünk tovább
a harmadik dimenzióra.
-
Amikor 3D-ről
van szó,
-
a harmadik dimenzióról
beszélünk.
-
A 3 különböző irányról,
-
amerre mérhetünk.
-
Itt csak hosszúság van.
-
Itt hosszúság és szélesség,
vagy hosszúság és magasság.
-
Itt hosszúság, magasság
és mélység lesz.
-
Tehát, van egy tárgyad
-
három dimenzióban,
-
ebben a világban,
amiben élünk,
-
van egy másik tárgyad,
ami így néz ki,
-
így, ahogy ez a második tárgy,
ami több helyet igényel,
-
nagyobb fizikai teret,
mint ez az első.
-
Látszik, hogy nagyobb
a térfogata.
-
De hogyan tudnánk megmérni?
-
Ne feledd, a térfogat a tárgy által
a térben, a három dimenzióban
-
elfoglalt helyet jelenti.
-
A terület a tárgy által
elfoglalt helyet jelenti két dimenzióban.
-
A hosszúság a tárgy által
elfoglalt helyet jelenti
-
egy dimenzióban.
-
Amikor térről beszélünk,
-
általában három
dimenzióra gondolunk.
-
Mennyi helyet foglalsz el
-
abban a világban,
amiben élünk?
-
Az előzőekhez hasonlóan
-
definiáljuk
a térfogat egységét,
-
egy egységtérfogatot,
az egységkockát.
-
Lássunk neki!
-
Definiáljuk az egységkockát!
-
Ez egy kocka,
-
úgyhogy széle-hossza-magassága
egyforma.
-
Ez a legjobb, amit
ki tudtam hozni magamból.
-
Minden oldala egységnyi hosszú,
-
egységnyi a magassága,
egységnyi a mélysége
-
és egységnyi a szélessége.
-
A térfogat mérésekor
az a kérdés,
-
hány ilyen egységkocka
fér el
-
ezekbe az alakzatokba.
-
Vegyük először ezt itt!
-
Nem fogod mindegyiket látni.
-
Részekre bonthatjuk,
-
lássuk, hogy sikerül ez nekem,
-
hogy meg tudjuk számolni.
-
Nehéz mindet látni,
-
mert vannak
takarásban levő kockák.
-
De ha elképzelsz két réteget,
-
akkor egy réteg
így nézne ki.
-
Ez lenne az egyik réteg.
-
Képzelj el két ilyet
egymás fölött!
-
Ebben 1, 2, 3, 4 kocka van.
-
Ebben két ilyen
-
van egymás fölött.
-
Összesen 8 kocka kell.
-
8 egységkocka.
-
És itt?
-
Ha teljesen ki akarjuk tölteni,
-
lássuk, hogyan tudom megrajzolni.
-
Valahogy így fog kinézni.
-
Nyilván ez csak
egy vázlatos rajz.
-
Ha megpróbáljuk
szétszedni,
-
három egymásra helyezett
réteget kapunk.
-
amik valahogy így néznek ki.
-
Ez a legjobb, amire képes vagyok.
-
Három réteg,
-
ami valahogy így néz ki,
-
amit ide próbálok megrajzolni.
-
Ha veszel három ilyet,
egymásra rakod őket,
-
akkor megkapod ezt itt.
-
Az egyes rétegekben van 1, 2, 3,
4, 5, 6, 7, 8, 9 kocka.
-
9 · 3, összesen 27 egységkocka
fér el
-
ebben itt.
-
Remélem, ez segített abban,
-
hogy elképzeld,
hogyan mérünk meg dolgokat,
-
különösen
a különböző dimenziókban,
-
főképpen a harmadik dimenzióban,
amit térfogatnak hívunk.